Szilva Nap


  • Kertész Portál
  • |
  • 2017.08.15.

Mindent megtudhattak a szilváról azok, akik jelen voltak a Szilva Szakmai Napon, mely több, mint 60 érdeklődő részvételével zajlott augusztus 3-án a Városi Könyvtár és Művelődési Házban. A rendezvényen egyetemi tanárok, diákok, termelők, szaktanácsadók és háttéripari cégek voltak jelen. A szervezők a Tész-Ész Nonprofit Kft. és a Fresh Fruit TÉSZ voltak, a rendezvényt több iparági inputanyag-kereskedő és a média is támogatta.

Kiváló vendégelőadók sora adta meg a szakmaiság alapjait a rendezvényen. Először dr. Surányi Dezső, a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutatóintézet agrobiológusa tartott beszámolót az újabb szilvafajtákról és az ökológiai szemléletű termelésről.

Előadásában elhangzott, hogy a gyümölcsfajok és -fajták ökológiai igényeinek pontos ismerete nem a tudományoskodás megnyilvánulás. Az egyre növekvő táplálékigény, a klímaváltozás, a fogyatkozó földtartalékok minőségbeli és földrajzi mozaikosságának a szükséglete. A „hagyományos” fajta előállítás módjai azon alapultak, hogy mindig a legjobb területen termeljünk, a termesztői és fogyasztói elvárásokon alapuljon, többnyire „száraz termesztésben” és a piac alárendeltségével kerültek a fajták hasznosításra, viszonylag lassan és költségtakarékosan folyt a nemesítői munka.

Mára megváltozott a helyzet. Mindent a piaci igények diktálnak. Gyors és olykor váratlan fajtaváltások jelentkeznek. A társadalmi és piaci igények együttesen alakítják ki adott gyümölcsfaj státuszát. A modern termesztési szemlélet fajta igényeiben el kíván szakadni a földrajzi adottságoktól: szuper sűrű ültetvények, törpésítő alanyok használata, magas terméshozamért öntözött körülmények, tetszetős és méretes gyümölcsöt garantáló fajták, lehetőleg vírus- és betegség ellenálló növényanyag, a gyümölcs többféle hasznosítású és lehetőleg átmenetileg tárolható is legyen. Fontos az új szilvafajták ésszerű használata. Előadásában ismertett még néhány új szilvafajtát, többek között a Zlatka, Hanita, Toptaste, Jofela, Hanka, Haroma, Topper, Tophit, Presenta.

Ezután dr. Gonda István, a Debreceni Agrártudományi Egyetem professzora a koronaformákról és metszésmódokról beszélt, rávilágítva a gyakorlati összefüggésekre is. Előadásában képekkel prezentálta, hogy melyek azok az ágak, amiket el kell távolítani, illetve megtartani a metszés során.

Palesits Zsolt (Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesülete) a faiskolai szilvaoltvány nevelésről, valamint a szilvaalanyok közti különbségekről, a legújabb kísérleti eredményekről számolt be.

Kéki László előadásában a megfelelő harmonikus tápanyagutánpótlásról beszélt. Egy egészséges állományt nehezebben támadnak meg a különböző károsítók. A megfelelő növénytáplálás mellett fontos az ültetvény megfelelő vízellátása is. Előadásában elhangzott még az integrált növényvédelembe is jól beleillő mechanikai gyomírtógépek jelentősége, ami megszünteti a gyomírtószerek használatát a területen, ezzel csökkentve a környezeti terhelést, valamint a terményekben lévő növényvédő szer maradékot.

Dr. Pénzes Béla, a Szent István Egyetem professzora a szilva rovarkártevőit ismertette, és felvázolta a lehetséges védekezési módokat. Előadásának elején a pajzstetvek (Quadraspidiotus perniciosus, Eulecanium prunastri, Parthenolecanium corni) károsításának jelentőségéről beszélt, valamint a megfelelő időpontban történő védekezésről. A kifejlett alak ellen a pajzs miatt nehéz védekezni, de két lehetséges időpontban a védekezés megfelelő lehet:

1. Nyugalmi időben telelő lárva ellen

                        - Lemosó permetezés (vazelinolaj vagy paraffin olaj)

2. Tenyészidőben

                        - Rajzó hímek ellen (virágzás után)

                        - Rajzó lárvák ellen

 

Megemlítésre kerültek a sodrómolyok és a levéltetvek is (Brachycaudus helichrysi, Hyalopterus pruni). Dr. Pénzes Béla a takácsatkák elleni védekezésre is nagyobb hangsúlyt fektetett. Fontosnak tartja a kártevő faj azonosítását (Tetranychus, Panonychus), majd a természetes ellenségek (Typhlodromus, Zetzelia, Euseiulus, Stetorus punct.) fajok jelenlétének megállapítását és kímélését, esetleg betelepítését, valamint a telelő tojáspopuláció felmérését 500/2 méteres ágrészen. A védekezés fontos része még a harmonikus tápanyag utánpótlás, valamint az időben elvégzett gyomirtás.

 

A szakmai napot Juhos Csaba előadása zárta. A keceli szakember a 2017-es év szilvapiaci helyzetéről számolt be, melyből egyebek mellett megtudhattuk, hogy a tavaszi fagyok miatt a német és a lengyel termés fele sincs a szokásosnak, ennek köszönhetően magas és stabil áraknak örülhetnek idén a térség termelői. Az előadó kiemelte, hogy számukra a legnagyobb problémát a monília okozza, ami tárolás után jelentkezik a termésen.

Ebéd után pedig Sörfőző József látott minket vendégül, bemutatta szilvaültetvényét, valamint kérdéseinkre is szívesen válaszolt.

 

A rendezvény során megtudhattuk, hogy már a faiskolától kiindulva fontos az egészséges növényi állomány, a jó fajtahasználat, és megfelelő gondoskodással (metszés, öntözés, tápanyagutánpótlás, növényvédelem) megalapozhatjuk az egészséges, bő termő növényi állományunkat.

 

Az előadásokat az alábbi linkeken tekinthetik meg:

- Az ökológiai szemlélet szerepe a szilva fajtahasználatban - Surányi Dezső

- A szilvaoltvány nevelése faiskolában, szilva alanyai - Palesits Zsolt

- A szilva kárteők elleni védekezés súlypontjai - Dr. Pénzes Béla

- Egyszerűen megvalósítható precíziós szilva tápanyagutánpótlás - Kéki László

 

A szilvanaphoz tartozó képeket ITT tekintheti meg

 

Kovács-Vincze Viktória

Szerkesztő