Varsó környéki hajtatott és szántóföldi zöldségtermesztő üzemek megtekintése
A TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. és a FruitVeB 2016. október 2-5. között a TÉSZ-Szaktanácsadók Országos Továbbképzési Programjának keretén belül szakmai tanulmányutat szervezett Lengyelországba a Varsó környéki zöldségtermesztő üzemek megtekintésére. A szakmai úton összesen 12 fő vett részt, Szőriné Zielinska Alicja /horvát-magyar területi képviselő, Grodan szaktanácsadó/ és Szőri András / Hidrokultúra’94 Kft./szakmai vezetésével.
Az első szakmai programon Calowanieba utaztunk Tomas Kosch helyi szaktanácsadó kíséretével, ahol a Florianczyk család magánkertészetében, egy paradicsom üvegházban tettünk látogatást. 1993-ban kezdték 5 ha-on a gazdálkodást, majd 2013-ban 3 hektárral növelték, idén pedig még újabb 2,5 ha-t vontak termelés alá. A meglátogatott 3 ha-os részen 100%-ban málnaparadicsomot, míg a többi területen bogyósan szedhető és fürtös paradicsomot is termesztenek.
Résztvevők: Róna Ker-Tész Kft. 2 fő, DélKerTész 2 fő, Észak-Alföldi TÉSZ 1 fő, Forrásker-Tész Szövetkezet 1 fő, Hanság-Fertőmenti Szövetkezet 1 fő, Floratom-Ker Szövetkezet 1 fő és a Rijk Zwaan cégtől 1fő.
1993-ban kőgyapoton kezdték gazdálkodásukat, majd az új GRODAN technológiát alkalmazzák a teljes felületen. Biológia növényvédelmet a Koppert cég technológiája alapján követik, a beporzást poszméhekkel segítik. Ez a második év, hogy egyáltalán nem használtak vegyszereket pl. lisztecske ellen sem. Tripsz nem fordul elő, a legnagyobb kártevő a Tuta absoluta (dél-amerikai paradicsom moly), mely ellen pár éve még sehogy sem lehetett védekezni. Most már 3-4 féle szer is rendelkezésre áll. A permetezések általában csak a szürkepenész ellen történnek, de a teljes növényt sosem permetezik. A palántákat egy lengyel palántanevelő cégtől vásárolják. A paradicsomot, melyet láthattunk, december 20-án ültették. Szinte mindenhol kiemelt csatornát használnak, melyet teljesen felemelnek minimum 40, de általában 60-70 cm-re a talajtól. A csatornára rárakják a termesztő közeget, és abba történik az ültetés, alatta öntözőrendszer fut. A fürtöket végig klipszekkel szabályozzák. Az összes, itt zajló munkára automata, előre-hátra önjáró kocsikat használnak. A szedés mindig kocsikon lévő papírdobozokba történik. Az utóbbi időben az energiaernyőt nem nagyon kellett használniuk, mert nagyon melegek a telek. Jelenleg alsó és felső fűtés működik. Tavaly egyáltalán nem volt kalciumhiányos fürtjük, idén viszont igen. Ebben az évben csak 4 héten keresztül volt árnyékolva az üvegház festékkel, ez a típus érzékeny a kalcium hiányra.
Négy ember dolgozik a fenti részen, ők tekerik a növényt, fürtmetszést végeznek, plusz egy ember engedi le. A szedést külön gárda végzi, egy ember egy munkanap alatt – 9 munkaóra – 400-450 kartont szed le (6 kg/karton), ő már szét is osztályozza a termést, a kartont csak meg kell mérni, és megy is tovább.
A magánkertészet kizárólag szupermarketbe önállóan szállítanak, sok árut küldenek a skandináv országokba.
A második helyszín Fuszczyk magán kertészet volt, szintén üvegházi paradicsomot termesztenek. A tulajdonos a feleségével együtt 12 ha-on gazdálkodik és a VEGAPOL csoportnak tagjai. Maga a VEGAPOL csoport 2003-ban alakult, de a paradicsomtermesztést már korábban kezdték, szövetkezésük elsőként vált elismertté Lengyelországban. Úgy látták, hogy miután elismertté váltak, nem tudtak tovább fejlődni úgy, ahogy a többiek. Korábban több termelő volt a csoportban, de kiestek, a három megmaradt család nyolc tulajdonosa továbbfejlesztette a csoportosulást és azóta is együtt vannak. Az, hogy csoportban vannak, megkönnyíti az eladást, közvetlenül tárgyalnak a szupermarketekkel, jelenleg mindegyikkel van aláírt szerződésük. Négy éve még nagyon sok termék ment Oroszországba, azóta, mint csapat át tudtak állni a belföldi eladásra, jelenleg a legnagyobb lengyelországia hálózatába BIEDRONKA van a legtöbb megrendelésük. Közösen felépítettek egy logisztikai központot, ahová a termést az összes gazdaságból beszállítják, ahonnan minőség szerint tudják osztályozni a termékeket.
Jelenleg a málnaparadicsom a legjobban eladható Lengyelországban. Az árkülönbség a fürtös paradicsom és a málnaparadicsom között átlagban 1 zloty/kg. (~75Ft), viszont nagyon nehéz a termesztése, érzékeny a kalciumhiányra, a hozama nagyon függ az időjárástól is. A málnaparadicsom nem szereti az intenzív besugárzást, és érzékeny a páratartalomra. Ha valaki nagyon jól alkalmazza a termesztés-technológiát, és jól sikerül a termesztése, majdnem azonos a hozama a fürtösével ~50kg/m2, úgy lényegesen jobb bevételt hoz, mint a fürtös paradicsom.
A málnaparadicsom népszerű termék a lengyel piacon
Náluk szeptemberben jelentkezett a kalciumhiány, átlagban 4-5 kg/növény termést veszítettek el ebben az évben emiatt. A tenyészterület különbözik, 4 sor 8 méteres hajóban, mint máshol (általában 5 sort raknak be). Ennek oka,hogy megvilágításnál jobban éri a fény, télen gyorsabban nő a paradicsom. Tavasszal nagyon magas az ár, de lehet, hogy nyáron sokkal több a kalciumhiány. Előnye, hogy kevesebbet kell permetezni, kevesebb kőzetgyapotra van szükség, gyorsabban lehet kitakarítani mindent. 3,2 / m2 hajtásnál nagyobb sűrűséget nem szokás alkalmazni. Itt 3,6 hajtásig felmentek. Táblánként plusz három hajtást hagynak a nyári időszakig. Július végéig teljes biológiai növényvédelmet használtak. Februárban megjelent a takácsatka. A környéken sok gazdaság volt, ahol nagy problémát jelentett ebben az évben a Tuta absoluta. Nagyon csapadékos volt az év, nem volt annyira meleg, és amikor kicsit hűvösebb van, akkor nagyon erős a populáció. Szénporral fűtenek.
A munkaerő 50%-a ukrán, náluk jelenleg 5-6 ember dolgozik összesen.
Lengyelországban jelenleg 800-850 ha korszerű üvegházi paradicsom van.
A délután folyamán Reszka magánkertész gazdaságát kerestük fel Grójecben, aki üvegházában eddig kizárólagosan csak rózsát termesztett, de mivel a rózsa már nem volt elég kifizetődő ekkora felületen, a szamócatermesztésbe is belekezdtek. Egy olasz fajtát, a Clery-t láthattunk náluk. A termesztéssel szaktanácsadó foglalkozik, míg a tulajdonos a kereskedelemmel. Egyelőre még nem sikerült elérniük az optimális termésmennyiséget a szamócában. Biológiai növényvédelmet folytatnak. A párásítót az összegyűjtött esővizzel üzemeltetik, ami még ritkaság számba megy.
Az oltott rózsa termesztése viszonylag drága, későn fordul termőre, ezért átálltak a dugványból való szaporításra, ami bármilyen közegbe kiültethető és nagyon jól tud fejlődni. A rózsa növényvédelme nagyon nehéz, ezért elindították a biológiai növényvédelmet itt is. A hozam fajtától függően 100-200 szál/m2, de van olyan fajta, ahol 400. A betakarításnál különleges kocsikat használnak, amibe a szárhossz és a virágméret szerinti osztályozás után belerakják virágot. Általában 4-5 évig tartanak egy fajtát. A rózsát naponta szedik, de bizonyos időszakokban naponta kétszer is. Munkaigényes, a szamócával kevesebbet kell dolgozni. Emellett 20 órát megvilágítást igényel. Míg a szamócát könnyű eladni, a rózsa árusítása a piacon szálanként történik. Ezért gondolkozik a kertész azon, hogy a rózsát teljesen lecseréli szamóca termesztésre, de jelenleg a rózsának a piaci értéke elég magas.
Október 4-én Lengyelország legnagyobb, Warszawski Rolno-Spożywczy Rynek Hurtowy SA nevű piacát volt szerencsénk megtekinteni. A 42,5 ha méretű piac zöldség- és gyümölcs részlegét látogattuk meg, mely 30 ha-t foglal el. A részlegnek 7 db csarnoka van, egyenként 1 ha méretűek. A csarnokok közötti területen általában a kisebb lengyel termelők árulnak autóból. A csarnokokban a nagykereskedők bérlik a területet 24 órán keresztül. A piac 6 napon át működik, szombat a technikai nap. Éjszaka és reggel jönnek Varsóból és a környékéről a vevők, általában kisboltok, éttermek, cateringek emberei. Délután általában azok a vevők jönnek, akik messziről érkeznek, általában sokat vásárolnak, akár heti kétszer is. Nagyon változhat az ár egy egész hét, de akár egy nap alatt is. Minőség is változó az egész piacon.
A szakmai út második részeként a szántóföldi zöldségtermelő gazdaságokat vettük célba Michal Jankowski, a Rijk Zwaan cégképviselő szervezésében és kíséretével. Elsőként a Gospodarstwo Rolno-Warzywne Stefan Majewski csoport üzemét látogattuk meg, akik 200 ha-on gazdálkodnak, melyből 150 ha zöldség, a többi kukorica. Idén a zöldségek közül a jelentős hányada hagyma volt 100 ha-os telületen. Emellett még 50 ha sárgarépa, 5 ha póréhagyma, és lilahagymát is előállítottak. Termelő csoportban hatan vannak jelenleg, 5 család plusz 1 külső. Hat hűtőkamrájuk van, uniós pénzből építették a hűtők egy részét. Tavaly 13 ha káposztája is volt a csoportnak. Egyedül a hagyma az, ami állandó, a többi változó. Hagymából a legjobb helyen 50-60 tonna a termésmennyiség, répából 70 tonna/ha. A földek többségén van lehetőség öntözni. Ezt vízágyúkkal végeznek, amit nyolc fúrt kút táplál. Nyáron rendhagyó módon 6 ha karfiolt is termeltek.. A hagymát felszedés után, két hetet hagyják a földön, utána összeszedik és júniusig tárolják. Ipari célra semmit sem adnak el, csak friss fogyasztásra, ezért minden zöldséget ennek megfelelően készítenek elő.
A Gospodarstwo Rolne Bogusław Sobczak család 100 hektáron gazdálkodik, burgonyát, hagymát, sárgarépát, céklát is termesztenek, káposztaféléjük nincs. 70 ha-on csak zöldség, 30 ha-on búza és kukorica van a vetésváltásban. Csak azt termesztenek, amit géppel fel lehet szedni és feldolgozni. Öt dolgozó látja el a feladatokat náluk – 3 ukrán, 2 lengyel - plusz a család tagjai. Termelői csoportba tartoznak, melyet 5 család alkot. 70%-os uniós támogatásból építették a tárolókat. Az egyik épületben előkészítik a zöldséget az eladásra, a másik épületben több hűtőház van, ahol hűtik és tárolják az árut. Lengyelországban csak mosott, polírozott répát lehet eladni, ezért ők is ennek megfelelően készítik elő az árut.
Witkowski Group Sp.z o.o. családi gazdaság, saját 40 ha földjük mellett 80 ha-t bérelnek, 120 ha-n gazdálkodnak. Répát, zellert, fehérkáposztát, burgonyát, és hagymát termesztenek, melynek 60%-t tárolják és csak tavasszal adják el. Vetésnél, fajtaválasztásnál figyelembe veszik, hogy folyamatosan tudjanak eladni. Régebben az Oroszországba szállították termékeik nagy részét, már egy közeli cég átcsomagolja és eladja a szupermarketekbe. Gyakran jobb árat lehet elérni, ha van egy közvetítő a szupermarket és a termelő között, jobb árat fizetnek, mintha ő közvetlenül tárgyalna a szupermarkettel. Teljesen családi vállalkozás, nem szövetkezet. Egy hónapon keresztül 8 ember dolgozik náluk, amikor felszedik a zöldségeket.
Sokáig várnak a káposzta és répaszedéssel, hogy természetes módon csökkenjen a termés hőmérséklete, így a termés minőségét meg tudják őrizni. A káposzta márciusi-áprilisi kereskedelemre van, tárolásra való. A káposzta a krumpli árában van, annyi a kétkezi munka vele, hogy termesztése veszteséges és sok betegsége van. A tárolási káposztának a felülete Lengyelországban csökken, mert csökken a fogyasztás 10 éve folyamatosan az új táplálkozási szokások miatt.
A program utolsó helyszíneként a Rijk Zwaan vetőmagelőállító cég kísérleti állomását tekinthettük meg. 5 ha föld tartozik az állomáshoz. Itt tesztelik a vetőmagokat eladás előtt: káposzta, brokkoli, cékla, karfiol, sárgarépa, póréhagyma és egyéb, ami az adott évben szükséges. Az állomáson megtalálható az összes olyan gép, amelyre egy kisebb gazdaságban szükség van. Ha valamilyen kísérlet zajlik a termelőnél, ők segítenek a technológia beállításánál. Így vezetik be az új fajtákat.
Bogya Zita