A K+S KALI GmbH egy sóbányászattal foglalkozó német vállalat. A bányáik az egyesített Németország közepe táján helyezkednek el, kálium mellett magnézium is található a bányáikban, ami kiemelt előnyhöz juttatja a vállalatot a versenytársaikhoz képest, hiszen a természeti adottságok kiváló lehetőséget biztosítanak a káliumot és magnéziumot is, vagy csak kifejezetten magnéziumot tartalmazó ásványi trágyák előállításához.
A hat sóbánya ugyanannak az őstengernek lerakódásából, üledékéből képződött, és a hat-nyolcszáz méter mélyen található, százötven-kétszáz méter vastagságú sórétegből folyik a kitermelés. Ennek mintegy három-öt méteres rétege gazdag káliumban, magnézium és kénben is. A bányákból évente mintegy harminchatmillió tonna nyersanyagot hoznak a felszínre, ebből nagyjából hétmillió tonna kész terméket állítanak elő. A termékek több mint 90%-át a mezőgazdaságban értékesítik, a maradékot pedig a gyógyszeripar, különböző takarmánygyártók és építőipari alapanyaggyártók vásárolják fel többek között.
Nitrogént szinte bárhol elő lehet állítani. A földgázvezetékek mentén létesíteni lehet nitrogénműtrágya gyárakat, ahol műtrágyát lehet előállítani. A bányászott termékek esetében, mint amilyen a kálium is, sokkal helyesebb az ásványi trágya megjelölés, itthon azonban a műtrágya elnevezés az elterjedtebb. A K+S KALI GmbH által előállított ásványi trágyák közül minden olyan termék, ami nem tartalmaz kloridot (Patentkali, Kieserit, kálium-szulfát és EPSO termékcsalád), engedélyezett a biogazdálkodásban is.
A kálium jelentősége a növény életében
A kálium a szénhidrátok, cukrok képzéséhez elengedhetetlen, nélküle a növények nem termelnek cukrot. A cukorképzés mellett a kálium részt vesz az íz-, illat- és aromaanyagok kialakításában is, de szükséges a színeződéshez is. Az egészséges kondíciójú, megfelelően táplált növényeknél a káliumnak és a kálciumnak köszönhetően erősebbé válnak a sejtfalak. A megvastagodott sejtfalon a szúró-szívó kártevők nehezebben tudnak áthatolni és a gombás fertőzések is kisebb károkat okoznak. Az egyoldalú nitrogéntrágyázás során fellazulnak a sejtfalak, ami megkönnyíti a kártevők, kórokozók és gombák bejutását.
A kálium nem engedi, hogy a növény feleslegesen párologtasson: segít abban, hogy a gázcserenyílások megfelelően tudjanak záródni a normál légzés során. A gyümölcsállomány fonnyadása a nagy melegben a felesleges párologtatás jele lehet.
Fagykár esetén a sejtoldatot töményebbé kell tenni. Az a sejtoldat, ami csak vízből áll, 0°C-on megfagy. Ha sikerül töményebbé tenni ionokkal (kálium, magnézium, kálcium) a növény alacsonyabb hőfokot is nagyobb károsodás nélkül képes átvészelni. Patentkalival nagyobb kálium mennyiséget lehet talajon keresztül pótolni, ahol pedig lehetőség van csepegtető öntözésre kálium-szulfátot (SoluSOP 52, ami teljesen semleges pH-értékkel rendelkezik), illetve más káliumformákat is lehet alkalmazni. Ha a nitrogént káliummal együtt juttatjuk ki, a nitrogén több mint 90%-a hasznosul, önmagában ez az érték csak 60% körül alakul.
A kálium kulcsszerepet tölt be abban, hogyan gazdálkodik a növény a vízzel nem csak a növény belsejében, hanem a talajban is. A szerves trágyáknak leginkább talajlazító hatása van a talajokban; kapcsolatot alakít ki a talajszemcsék között, ezáltal pedig a talaj több vizet képes megtartani.
A kálium sok tápelemmel – magnézium, kálcium, nitrogén, kén – is kapcsolatban áll. A magnéziummal együtt vesz részt a megtermelt szénhidrátok elszállításában, ami kiemelten fontos a gyümölcsök számára. A fotoszintézis során előállított szénhidrátokat el kell szállítani a levélből ahhoz, hogy a növény fel tudja használni különféle folyamatokhoz a kezdeti növekedés során, mint a gyökér- vagy hajtásnövekedés, de éréskor be kell épülniük a gyümölcsbe.
Amennyiben az elszállítás nem folyamatos, a növény fotoszintézise is szép lassan lelassul. Ahol magas a kálium és a kálcium szintje, muszáj a magnéziumot is felemelni, különben a növény mobilizálja a saját testéből: lebontja a levelekben, a klorofillben található magnéziumot.
A káliumot (és a magnéziumot is) már ültetvénytelepítés előtt is érdemes feltölteni, de nem keserűsóval. A Kieserit talajtrágya és a Patentkali is megfelelő erre a célra. A káliumhiány esetén a levél csúcsától, a levél széléről induló a nyél irányába terjedő sárgulás alakul ki. A legszélsőségesebb esetben későbbi levélhulláshoz is vezethet. Azokon a helyeken, ahol ez a jelenség fellép, a növény nem tud fotoszintetizálni, így kevesebb asszimilátát termel, ami be tud épülni a növénybe. Ennek következtében a termés sokkal kisebb méretű, az íze és az aromája pedig gyengébb lesz.
A káliumhiány további jele, hogy a gyümölállomány hamarabb lankad, kókad, sokkal nehezebben tűri a hosszabb szárazabb időszakot. Öntözéssel gyorsan pótolható a hatóanyag.
Gyümölcsöknél kiemelt fontosságúak a levélanalízis vizsgálatok.
Zsom Eszter, előadás (Gyümölcstermesztők Szakmai Konferenciája, 2019)