Ha a talaj beszélni tudna! – Szerves és tápanyagpótlás a precíziós gazdálkodás gyakorlatában

A talajok jelenlegi állapota

A talaj a földkéreg legfelső rétege, mely a növények termőhelyéül szolgál, azaz kellő időben és szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal. A helyhez kötött gazdálkodás miatt a talaj termékenysége azonban folyamatosan romlik, idővel akár terméketlenné is válhat, ha nem teszünk érte.

Már 1840-ben megállapították, hogy a szerves anyagokat, amiket a növény nem tud felvenni,  pótolni kell a talaj termékenységének megőrzése érdekében műtrágyával. A hatóanyagok pótlására alkalmazhatunk lombtrágyákat, műtrágyákat és egyéb módszereket is, de fontos átgondolnunk ezeknek a használatát, hiszen sok esetben ez csak az inputanyag kereskedők számára előnyös: a termékeny talajréteg ugyanis hamar termesztő közeggé válhat, ami a minőség romlásához vezethet.

A Kárpát-medence környezete, klímája és az itteni talajok termőképessége kedvez a gazdálkodásnak. Jó minőségű terméket mindig el lehet adni a piacon, éppen ezért a minőségi termesztés érdekében meg kell óvni a talaj termékenységét. Mennyiséget termelni manapság egyszerű, minőséget előállítani azonban nehezebb.

Különböző tulajdonságaikat kiemelve minőséget és beltartalmat tekintve minden fajtától van jobb fajta. A növények tápanyagfelvételét számtalan tényező befolyásolja, mint például a kötöttség, sótartalom, pH, tápanyagfelvevő-képesség, vetési idő, sortávolság, domborzat vagy a talajhőmérséklet. A gazdálkodók viszonylag kevés feltételt tudnak befolyásolni, a tápanyagutánpótlás az egyik legfontosabb közülük. Egy egészséges, jó kondícióval rendelkező növény jobban tud védekezni a betegségek ellen is, illetve kevesebb beavatkozással képes egészséges terméket előállítani.

A termék minőségét különféle belső (genetikai), külső termőhelyi (víz, talaj, időjárás) és külső termesztéstechnológiai tényezők (öntözés, tápanyagellátás, növényvédelem, talajjavítás, stb.) határozzák meg.

A statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a talajpusztulás már megkezdődött Magyarországon is. A minőségromlás hosszú folyamat eredménye, és a talaj termékenységének javítása is hosszú időbe telik, ezért minél hamarabb el kell kezdeni. A humusztartalom drasztikusan csökken, ez pedig kihatással van a tápanyagtárolásra, emiatt műtrágyákkal, kemikáliákkal kell pórolni a tápanyagokat. Az élő szerves anyagok számára hosszú időre van szükség, mire humusszá alakulnak át a talajban – ez általában több évtizedet, de akár évszázadokat vagy hosszabb időtartamot is jelenthet.

A szerves anyagok szerepe és a helyzete a (világ)gazdaságban

A szerves anyagok javítják a talaj szerkezetét és növelik a talaj tápanyag-szolgáltató képességét és pozitív hatással vannak a talaj hő- és vízgazdálkodási viszonyaira. A korszerű szerves trágya úgy működik mint egy szivacs: pár csepp víztől megduzzad, ezáltal lazítja a talajszerkezetet; sokkal kevesebb energiát használ fel és gyors megoldást jelent. Növeli továbbá a talaj pufferkapacitását és fokozza a talaj biológiai aktivitását is. Egyértelműen megállapítható, hogy pozitív hatással van a termékenység növekedésére is. A Baromfi-Coop Kft. a Debreceni Egyetemmel együttműködésben folytat kísérleteket.

Tapasztalható, hogy csökken az állattartás, aminek következtében csökken az elérhető istállótrágya mennyisége. Magyarországon minödssze a szántók 6,1%-át trágyázzák, a talajok 80-85%-a hosszabb ideje, akár évtizedek óta, nem részesült megfelelő szerves anyag utánpótlásban.

A talaj szerves anyag készlete

 

Hazánkban is megtalálhatóak külföldi trágya pelletek, a minőségi ellenőrzésük azonban nem megfelelő. A lefolytatott vizsgálatok során akár 30-40%-os beltartalmi eltérést is tapasztaltak a különféle importált termékeknél. A különbséget a különféle szarvasmarhatrágya, hígtrágya, különböző halmozási módok,  stb. adják. A megvásárolt alapanyagokat fermentáció nélkük összekeverik, pelletálják és a piacra bocsátják. Nem lehet elvárni, hogy egy ekkora heterogén alapanyag bázisból homogén, állandó minőségű, azonos beltartalommal rendelkező versenyképes terméket állítsanak elő évről évre. A különböző baktériumtrágyák és biostimulátorok hatása tudományosan nem került még igazolásra.

Tápanyagok a talajban

1840 körül már azt is kimondták, hogy a termés mennyiségét és minőségét mindig a minimumban lévő környezeti tényezők, tápanyagok határozzák meg. Az elemek kölcsönhatásban vannak egymással, ami lehet az egymás felvételét erősítő (szinergista) és egymás ellen ható (antagonista) kölcsönhatás is.

A tápelemek előfordulhatnak ionos (talajdolatban oldott) formában, agyagásványokon fixált állapotban vagy az agyagásványok rétegrácsaiba kötötten, ásványi formában, valamint szerves anyaghoz kötötten is. A legjobb tápanyagfelvételt aminosav formában vagy szerves anyaghoz kötötten tudja érvényesíteni a növény. A tápelemek felvehetőségét befolyásolja a talajdolat mennyisége (a talaj nedvességtartama), a talaj pH-ja, a hőmérsékelet,  a talajban élő mikroorganizmusok, a talaj kémiai tulajdonságia és a tápelemek előfordulási formája (felvehető, lekötött, kimosódott).  

A növény a gyökeren keresztül tudja felvenni a hatóanyagot. A gyökér növekedése során új talajzónákkal érintkezik, valamint a mikorrhiza hifák kontaktusba kerülnek a talajrészecskékkel, így új tápanyagforrásokhoz juthat a növény. A felületen adszorbeált ionok kontakt cserével lecserélődnek. Vannak különböző stimulátorok és olyan anyagok is, amelyekkel a levélen keresztül lehetséges a gyökeresedés stimulálása.

A gyökér felé mozgó, vízben oldott tápelemek is a gyökérhez jutnak, ez függ a sebességtől, koncentrációtól, valamint a vízfogyasztástól. Koncentráció különbség hatására a tápelemek minimálisan (0,1-15 mm) elmozdulnak a gyökér irányába.

Bármilyen műtrágyáról van szó, (sőt akár istállótrágyák esetében is) elmondható, hogy legalább 80%-os a víztartalma. Hatásuk a talaj összetételére szerteágazó: használatuk vezethet a talaj elsavanyodásához (pH<7), de veszélyt jelenthet a felszín alatti és a felszíni vizek szennyeződése szempontjából is. Hatásukra továbbá csökken a talajban lakó mikroorganizmusok száma és a talaj humusztartalma is, valamint lassítják a tápanyagfelvételt. A toxikus nehézfémek felvétele ugyanakkor fokozódik, ez a bevizsgálások során további nehézséget okozhat. A negatív hatások következtében a termés mennyiségi és minőségi romlása következik be.

A Baromfi-Coop Kft. bemutatása

A Baromfi-Coop Kft. egy családi vállalkozás keretén belül működik Nyírkércsen (Észak-Kelet Magyarország). A vállalkozás naposcsibe keltetéssel, takarmány termeltetésével és gyártásával, valamint baromfitenyésztéssel és brojlerhízlalással foglalkozik.

A trágya fermentáló üzemük Nyírkércstől 6 km-re működik. Az Európai Unióban már elfogadták a tápanyag-utánpótlásra irányuló szabályok megváltoztatását, és lehetőséget biztosítanak olyan anyagoknak, szerves trágyáknak, amelyek előállítása környezetbarát, és képesek természetes folyamat során beépülni a talajba. Várhatóan a támogatásokban is megjelennek majd valamilyen formában ezek az anyagok.

Nyírjákó Trágya Fermentáló Üzem

A Baromfi-Coop által jelenleg előállított szervestrágya mennyiség (100 000 tonna) nem elegendő ahhoz, hogy kezeljék a földeket Magyarországon, hiszen legalább 1,5 millió hektárnyi földterület van, aminek a talaja azonnali javításra szorul, mert túl savanyú.

A külföldi termékek folyamatos bevizsgálás alatt vannak, mindig találnak bennük nehézfémeket, a beltartalmuk nem megfelelő.  A behozott pellett nem fermentált.

A fermentáció érlelést, erjesztést jelent. Tizennégy napos, ellenőrzött körülmények között zajló fermentációval állítják elő termékeket a Baromfi-Coopnál. A fermentációt (hideg vagy langyos) levegő befúvásával tudják befolyásolni. A fermentált csirketrágya érlelve van, elmennek az ammóniagázok, nem perzselni a kezelés alkalmával és nincs benne gyommag.

A vállalat jelenleg nyolc termékkel van jelen a piacon. Egy általános, 100%-ban hozzáadott anyagok nélküli baromfitrágya 4-3-3 hatóelem-beltartalommal bír. Az összetétel az adott növénykultúrák tényleges tápanyagigényének megfelel, magas a makro-, mezo- és mikroelem tartalma. A magnézium a fotoszintézishez szükséges, a zöld színtestek alapköve. A nitrogén a vázágrendszer fejlődéséhez, a foszfor a gyökeresedéshez és a maghozáshoz nélkülözhetetlen. A kálium a vízháztartás, a szárazságtűrés, a színesedés szabályozásában, valamint a pulton tarthatóságban játszik szerepet. A kálcium a sejtfalvastagodásban játszik közre, illetve a káliumhoz hasonlóan szerepe van a pulton tarthatóságban. A bór fontos a megtermékenyítéshez, a virágzáshoz, de a citoplazmánál levő vizet is megkocsonyásítja, cukrosítja, ami fokozza a növény ellenállóképességét.

A fermentált, pelletált baromfitrágya további jellemzője, hogy lassan és folyamatosan bomlik le, ez pedig csökkenti a hasznos tápanyagok kimosódását, veszteségét. Az istállótrágya hatóanyagának 60-65%-a elveszik három év alatt, így azokat nem lehet hasznosítani.

Magas szervesanyag-tartalommal rendelkeznek a termékek (72%-tól), a tápanyagok egy része azonnal hat, egy része pedig tartamhatást biztosít. Javítja a talaj szerkezetét (morzsalékos), vízmegkötő és vízmegtartó képességgel rendelkezik. Egyéb mellékhatásként javítja, visszaállítja a talaj pH-értékét és növeli a tápanyagfelvételt. További előnye, hogy a granulált kiszerelés könnyű és költséghatékony kijuttatást tesz lehetővé a meglévő műtrágyaszóró eszközökkel.

Olaszországból importálnak gépeket is. Szőlőben és gyümölcsösökben tápanyagpótlás céljára kifejlesztett univerzális kijuttató gép került bemutatásra az előadásban. A gép egy függőleges nyitótárcsával és egy talajlazítóval rendelkezik, ami 50 cm-ig tudja letenni a sor mellett a pelletet, a záróhenger pedig automatikusan le is zárja. A gépek éves bérleti díja 60 000 Ft.

 

Előadás, Hajdú András (Gyümölcstermesztők Szakmai Konferenciája, 2019)