Hozam és minőségjavítás a gyümölcstermesztésben nanokészítménnyel I.
A gyümölcstermesztés technológiájában a fák harmonikus tápanyagellátása a terméshozamok, a megfelelő gyümölcsminőség és a jó tárolhatóság szempontjából egyaránt meghatározó fontosságú. A talajon keresztül történő tápanyag-utánpótlási gyakorlat mellett egyre nagyobb a jelentősége a növények felületére kipermetezett készítményeknek, amelyekkel eredményesen javítható a növényi kondíció, ezen keresztül pedig kiaknázható a fajtákban rejlő termőképesség. Kétrészes cikkünk első felében kitérünk a növénykondicionáló nanokészítmények alkalmazásának lehetőségeire, illetve bemutatjuk almaültetvényben szerzett tapasztalatainkat.
Intenzív termesztés napjainkban nem képzelhető el korszerű tápanyag-gazdálkodás nélkül. Az egyre növekvő piaci és fogyasztói elvárások megkövetelik a termelőktől az újszerű, a hatékonyságot még tovább növelő megoldások alkalmazását a termesztés során. A technológián belül ma már nem is számít olyan újdonságnak, ha a növények talajon keresztül történő tápanyag-utánpótlását kiegészítjük a föld feletti növényi szervek permetezésével, sőt ez már a tápanyag-gazdálkodási gyakorlat szerves részévé is vált. A növények hajtásrendszerére kijuttatott biostimulátorok, azaz természetes eredetű tápanyag-készítmények hatóanyagainak révén ugyanis jelentős növénykondicionáló, erőnlétfokozó tulajdonsággal rendelkeznek, kiváló kiegészítői a szerves- és műtrágyák hozamnövelő hatásának. Ilyen jellegű termékből hazánkban jelenleg több mint 200 érhető el, amelyek hatásmechanizmusukat, hatóanyagaikat tekintve igen sokfélék lehetnek. Vannak közöttük olyan jól ismert termékek, amelyek a gyökérnövekedést serkentik, vagy a víz-, és tápanyagfelvételt fokozzák, de gyakorta alkalmazzák a különböző termésméret növelő, illetve minőségjavító biostimulátorokat is. Az egyes készítmények viszont előállítási módjukat, összetételüket és ezen keresztül hatásmechanizmusukat tekintve igen eltérőek lehetnek, így hatékonyságuk sem azonosnak. Az utóbbi időszak egyik újdonságának számít e tekintetben a nanokészítmények egyre szélesebb körű gyakorlati alkalmazása.
A nanoanyagok fő jellemzője, hogy méreteik rendkívül kicsik, a szélesség, hosszúság és magasság értékeik közül legalább az egyik az 1-100 nanométer mérettartományba esik. Ilyen kis szemcseméretnél az anyagok új tulajdonságokkal rendelkeznek, amit számos új technológiához fel lehet használni. Alkalmazásuk már a mezőgazdaságban sem számít egyedinek, a növényvédő szerek közül például a már jól ismert Karate Zeon is ilyen technológiával készül.
Kísérletek nanokészítménnyel
Vizsgálataink során egy, a nanokészítmények közé sorolható biostimulátornak, a BISTEP-nek a hatékonyságát vizsgáltuk. A BISTEP ökológiailag tiszta, természetes alapanyagból készül korszerű mikrobiológiai- és nanotechnológia segítségével. Komplex összetételű készítmény, mikrohumátokat, fulvosavat, aminosavat, vitaminokat, természetes növekedésserkentő anyagokat, mikro- és makroelemeket egyaránt tartalmaz. Fő hatóanyagaik, a mikrohumátok a természetes huminanyagok fizikai úton történő bontásával jönnek létre. A huminanyag kifejezés a latin humus szóból ered, amelynek a jelentése föld, talaj. Maga a huminanyag természetes vegyületek igen bonyolult keveréke, a talaj alapvető alkotóeleme, ami a növényi, illetve állati maradványok bomlása során jön létre. Jelentős szerepe van a talajszerkezet felépítésében, a növények által könnyen felvehető tápanyagok, mikroelemek felhalmozódásában. Napjainkban a huminanyagokat egyre szélesebb körben használják a növénytermesztésben növekedésserkentőként, illetve teljesítményfokozóként.
Megfigyeléseinket a BISTEP készítménnyel a 2016-2018-es években a Debreceni Egyetem Pallagi Kísérleti Telepén végeztük. A kezeléseket ’Pinova’ fajtán különböző koncentrációk alkalmazása mellett állítottuk be. Az ültetvény M.9-es alanyon, 2011-ben létesült, a fák koronaformája karcsú orsó, térállásuk 4 m x 1 m. A fák vízutánpótlása csepegtető berendezéssel biztosított.
A BISTEP permetezéseket 2016-ban nyolc, 2017-ben hét, 2018-ban pedig öt alkalommal végeztük a vegetációs időszakban. Mindkét évben az első kezelést teljes virágzásban, a továbbiakat pedig 2-3 hetes gyakorisággal, háti permetezőgép segítségével hajtottuk végre. A kísérletben a kontrol fák mellett 1, 3, és 5 l/ha-os dózisú BISTEP permetezéseket végezetük.
Fotó: A Szerzők felvétele
Eredmények
A BISTEP készítmény hatását a ’Pinova’ almafajta termésmennyiségének alakulására az 1. táblázatban tüntettük fel. Az adatokból látható, hogy a legalacsonyabb fánkénti hozamokat, illetve fajlagos (a törzs vastagságához viszonyított) termésmennyiséget minden évben a kontrol fák esetében kaptuk. A kezelésben nem részesülő fákon 21,9-33,4 kg/fa (0,64-0,92 kg/cm2) közötti termést szüreteltünk a vizsgált időszakban, míg a BISTEP-el kezelt fák 22,2-51,5 kg/fa (0,62-1,14 kg/cm2) gyümölcsöt produkáltak. A permetezett fák fajlagos termésadatai 2018-ban közel azonosnak tekinthetők (1,08-1,19 kg/cm2), a legmagasabb értéket (1,19 kg/cm2) a legnagyobb dózisú kezelés eredményezte, míg a kontrol fák adata 29%-al marad el ettől. Ez a jelentősnek nevezhető különbség azonban vélhetően nem csak kizárólag a 2018-as évben végzett kezeléseknek köszönhető, hanem annak is, hogy ez egymás után a harmadik olyan év volt, amikor a fák BISTEP kezelésben részesültek. Tapasztalataink alapján tehát a készítmény terméshozam növelő hatása a többéves kezeléseknek köszönhetően egyértelműnek mondható a ’Pinova’ almafajta esetében.
A gyümölcsök mérete a vizsgálatok első két évében 76 és 78 mm, 2018-ban pedig 72-75 mm között változott (2. táblázat). Látványosabb különbség alakult ki a gyümölcsök tömegében a kezelések hatására, miszerint 2016-ban 3,0-13,0%, 2017-ben pedig 3,6-5,1% közötti volt a gyümölcstömeg gyarapodás a BISTEP kezelések eredményeként. 2018-ban a kontrol fák gyümölcsmérete 72,3 mm volt, míg a permetezetteké 73,1-75,1 mm között változott.
A legszembetűnőbb változás a gyümölcsök színeződési tulajdonságaiban jelentkezett. A BISTEP kezelések valamennyi évben pozitív hatással voltak a fedőszín-borítottság és a fedőszín-intenzitás alakulására. A 2016-os évben a kezelések hatására 16-24%-os fedőszín javulást tapasztaltunk. Egy évvel később a növekedés mértéke valamivel kisebb volt, 2-10% közötti, míg 2018-ban 15-18% fedőszín-javulást rögzítettünk a kezelések eredményeként. A fedőszín-intenzitás, azaz a színerősség esetében a kezeletlen fák ugyancsak alacsonyabb értékekkel jellemezhetőek. A három év során a kontrol fák gyümölcsei jóval halványabb piros színeződést értek el, egy 1-től 5-ig tartó skálán 2,9-3,1-es értékeket mutattak, míg a BISTEP-el permetezett fákon 3,9-4,6-es értékeket rögzítettünk.
A fák leveleinek mérete fontos paraméter a növények asszimilációs teljesítménye szempontjából (3. táblázat). E tekintetben megfigyelhető, hogy azok hosszúságában és szélességében a vizsgált években 1-5%-os méretnövekedést tapasztaltunk. A két mért paraméter, a hosszúság és a szélesség szorzatából képzett érték arányos a levelek méretével (területével), így az még szemléletesebben képes kifejezni a levélméretek alakulását. E vonatkozásban a kezelt fák levelei 1-9%-al nagyobb értéket értek el, mint a kontrol.
A lombhullást követően meghatároztuk a különböző hosszúságú termőrészek fajlagos (elágazás vastagsághoz viszonyított) számát is (4. táblázat). A leglátványosabb különbségek a dárdák (1-5 cm közötti hosszúságú termőrészek) számának alakulásában láthatók, miszerint valamennyi BISTEP kezelés hatására növekedett a termésképzés szempontjából legértékesebb termőrészek száma. A növekedési pontok (dárda, termőnyárs, termővessző) összes számának tekintetében nagyságrendileg megegyező értékkel rendelkezik a kontrol és az 1 l/ha-os kezelés, míg a két magasabb dózisú BISTEP kezelés hatására jelentősen megnőtt a kihajtás mértéke, zömmel a dárdák nagyobb számának köszönhetően. A magasabb dózisok tehát egyértelműen növelték az elágazások számát, ami a nagyobb termékenységi hajlam fontos mutatója.
Vizsgálataink alapján összességében elmondható, hogy a BISTEP növénykondicionáló nanokészítménnyel hatékonyan javíthatjuk a gyümölcsfák kondícióját, végeredményben a termés mennyiségét és minőségét. Fontos azonban kihangsúlyozni azt, ami valamennyi hasonló készítmény esetében is érvényes, hogy nem csodaszerekről van szó. Ezen készítmények hatásfoka ugyanis csak akkor lesz megfelelő, ha az ültetvényünkben a fák jó általános kondícióval rendelkeznek, a növekedés és terméshozás harmóniáját intenzív ápolási műveletekkel (rendszeres metszés, öntözés, tápanyag-utánpótlás, szakszerű növényvédelem, stb.) tartjuk fenn. A permettrágyák extra hozam-, és minőségjavító sajátosságuk csak ebben az esetben érvényesül.
1. táblázat: A BISTEP készítmény hatása a ’Pinova’ almafajta termésmennyiségének alakulására (Debrecen – Pallag, 2016-2018)
|
|
Termésmennyiség (kg/fa) |
Fajlagos termésmennyiség (kg/cm2) |
||||
|
|
2016 |
2017 |
2018 |
2016 |
2017 |
2018 |
|
Kontrol |
21,9 |
21,7 |
33,4 |
0,79 |
0,64 |
0,92 |
|
1 l/ha |
23,0 |
33,5 |
39,4 |
0,96 |
1,01 |
1,14 |
|
3 l/ha |
29,5 |
22,2 |
37,8 |
1,11 |
0,62 |
1,08 |
|
5 l/ha |
26,3 |
28,8 |
51,5 |
0,84 |
0,73 |
1,19 |
2. táblázat: A BISTEP készítmény hatása a ’Pinova’ almafajta gyümölcsminőségének alakulására (Debrecen – Pallag, 2016-2018)
|
|
Gyümölcsméret (mm)* |
Gyümölcstömeg (g)* |
Fedőszín-borítottság (%)* |
Fedőszín-intenzitás (1-5)* |
||||||||
|
|
2016 |
2017 |
2018 |
2016 |
2017 |
2018 |
2016 |
2017 |
2018 |
2016 |
2017 |
2018 |
|
Kontrol |
78,6 |
78,4 |
72,3 |
200 |
194 |
160 |
29 |
37 |
31 |
3,1 |
3,7 |
2,9 |
|
1 l/ha |
78,8 |
75,7 |
73,1 |
206 |
192 |
163 |
45 |
39 |
46 |
4,0 |
3,9 |
4,4 |
|
3 l/ha |
76,2 |
76,9 |
75,1 |
211 |
201 |
179 |
47 |
40 |
49 |
4,4 |
4,0 |
4,3 |
|
5 l/ha |
78,2 |
77,8 |
73,8 |
224 |
204 |
168 |
53 |
50 |
47 |
4,4 |
4,6 |
4,5 |
*Kezelésenként 100 db gyümölcs alapján
3. táblázat: A BISTEP készítmény hatása a ’Pinova’ almafajta levélméretének alakulására
(Debrecen – Pallag, 2016-2018)
|
|
hosszúság (cm)* |
szélesség (cm)* |
hosszúság (cm) x szélesség (cm) |
||||||
|
|
2016 |
2017 |
2018 |
2016 |
2017 |
2018 |
2016 |
2017 |
2018 |
|
Kontrol |
9,5 |
9,9 |
9,8 |
5,1 |
5,9 |
5,8 |
49,0 |
58,8 |
56,8 |
|
1 l/ha |
9,6 |
9,8 |
9,7 |
5,4 |
5,9 |
5,8 |
51,6 |
57,5 |
56,3 |
|
3 l/ha |
9,6 |
10,4 |
9,9 |
5,2 |
6,2 |
5,9 |
49,9 |
64,1 |
58,4 |
|
5 l/ha |
9,9 |
10,3 |
10,0 |
5,2 |
6,0 |
6,1 |
50,8 |
62,2 |
61,0 |
*Kezelésenként 100 db levél alapján
4. táblázat: A BISTEP készítmény hatása a ’Pinova’ almafajta termőrész képződési tulajdonságaira (Debrecen – Pallag, 2016-2018)
|
|
Dárda szám (db/cm2) |
Termőnyárs szám (db/cm2) |
Vessző szám (db/cm2) |
Növekedési pontok száma (db/cm2) |
||||||||
|
|
2016 |
2017 |
2018 |
2016 |
2017 |
2018 |
2016 |
2017 |
2018 |
2016 |
2017 |
2018 |
|
Kontrol |
2,7 |
5,1 |
3,9 |
1,9 |
5,0 |
2,6 |
2,0 |
2,4 |
1,7 |
6,5 |
12,6 |
8,2 |
|
1 l/ha |
4,0 |
6,8 |
4,5 |
0,8 |
2,9 |
4,1 |
0,8 |
2,8 |
1,8 |
5,7 |
12,5 |
10,4 |
|
3 l/ha |
3,4 |
9,1 |
7,0 |
3,2 |
5,3 |
3,8 |
2,2 |
2,7 |
0,9 |
8,2 |
17,1 |
11,7 |
|
5 l/ha |
9,6 |
11,0 |
7,9 |
3,8 |
4,9 |
4,9 |
1,4 |
2,0 |
0,5 |
14,8 |
17,9 |
13,4 |
Dr. Csihon Ádám - Dr. Gonda István
Debreceni Egyetem
Kertészettudományi Intézet
