Szamóca Szakmai nap - 2017.04.12


  • Kertész Portál
  • |
  • 2017.05.08.

Szamóca Szakmai nap

 

Április 12-én megrendezésre került a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. és Fruttamas Kft. közös szervezésében Bordányban a Szamóca Szakmai Nap és Bemutató, ahol több mint 100 fő volt jelen.

Első előadóként Babits Dorina a Vivai Mazzoni cég magyarországi képviselője ismertette az idei tél fagykárainak következményeit a magyarországi szamócaültetvényekben. A különböző termelési technológiák és védekezési lehetőségek más-más védelmet adnak a növények számára. A leghidegebb területeken, a legrosszabbul járt termelők állománya tavasszal egyáltalán nem indult meg.

Fagykár tünetei: szivacsosodás, barnulás (Fotó: Babits Dorina)

 

Dorina előadásában elhangzott, hogy aki nem védekezett a fagy ellen, akár a növényi állomány teljes pusztulása végbement. Voltak, akik fátyolfóliás takarás segítségével oldották meg a védekezést kisebb nagyobb eredménnyel. Később visszatérve a területre látható volt, hogy a növények megindultak, de a terméskiesés tükrözni fogja későbbiekben a fagy hatását. Akik a sátorfólia alatt fátyolfóliát is használtak, azoknak a termelőknek az állománya élte túl legjobban a fagy okozta károkat.

Területi adottságok is befolyásolták a növények elfagyását. Magasabb területeken jobban kiszáradtak a növények, pl. Szolnok környékén. Dunántúlon, Csököly környékén, ahol kötött talajon a növényi állomány elfagyására kisebb esély volt. A bakhát és sík telepítés között is adódtak különbségek. Síkban telepítés jobb védelmet mutatott, mert a bakhátas technológia miatt a növények magasabban helyezkednek el, jobban éri őket a szél, könnyebben kiszáradnak, ezáltal jobban ki van téve a növény a hidegnek.

Elfagyott állomány (Fotó: Babits Dorina)

 

Az elfagyást befolyásolta még a talaj nedvességtartalma. Aki decemberben még öntözte állományát, annak nem voltak akkora fagykárai, mint aki már novemberben téliesítette területét.

Az idei fagykárt száradásos fagykárnak is nevezhetjük, ahol nem volt elég nedves az állomány, terület, erősebb tünetek jelentkeztek. Fagykár tünet pl.: lassan vontatottan induló állomány, nem homogén, sárga, kicsi növény, kevesebb, deformált virág jelenik meg a növényen.

Az oldalhajtások megtartására is felhívta a figyelmet az előadó, mert a hideg tél után ezek a hajtások biztosíthatják a növényeink optimális termésmennyiségét. Az oldalhajtások mivel alacsonyabbak, közelebb voltak a talajhoz, épek maradtak.

 

Babits Dorina az elmúlt pár hónapban termelőktől összegyűjtött kérdésekre is megadta a válaszokat. 

 

1. Miért takarjam az állományt, a németeknél sem lesz baja télen?

Németországi szakirodalmak alapján is fátyolfóliát javasolnak a szakemberek. -3 oC-ig ajánlják a szabadföldi termesztést, utána egy, illetve két fátyolfóliás takarást javasolnak. - 8 °C alatt egy lyuggatott műanyag fóliaréteget is az állományra terítenek, így a kiszáradását gátolják az állománynak.

De a -13 -16 oC-nál már termesztő berendezésben ajánlja a szamóca termesztését.

 

2. Mediterrán fajta szamócák vannak Magyarországon, azért fagynak ki:

Hidegigény szerint két csoportra oszthatók a fajták: alacsony-, illetve magas hidegigényű. Az alacsony hidegigényű fajták  mediterrán klímán termeszthetők, ahol a tél nagyon rövid, szinte nincs is 7 C°alatti hőmérséklet. Ilyen fajták a Cammarosa, Sabrina, Candonga stb. Ezeket a fajtákat itthon nem értékesítjük, mert alkalmatlanok a hazai körülmények közt való termesztésre.

A magas hidegigényű fajták (pl: Clery, Joly, Alba, Asia) igénylik a téli nyugalmi időszak alatt a hosszan tartó 7C° alatti hőmérsékletet. Ezek alkalmasak a kontinentális klímán való termesztésre. Tehát az itthon értékesített fajták nem mediterrán fajták.

 

3. Régen bezzeg többet termett:

Lehet, hogy nagyobb volt a terméshozam, de a gyümölcsminőség sokkal gyengébb a régi fajtáknál. A megváltozott piaci igények miatt azok a fajták már nem versenyképesek a maiakkal. Rossz pultontarthatóság, sötét szín, esetenként gyenge íz jellemzi őket.

 

4. Minek takarjam, régen se takarták, nem volt baja?:

Megváltozott az időjárás, kevesebb csapadék van télen, régen a vastag hótakaró védelmet nyújtott az állományunknak.

Van hogy a gazdában nem is tudatosul, hogy fagykár miatt gyenge az állománya. Kisebb, nem homogén állomány, kevesebb termés jelentkezik a növényeken, és mégsem az elfagyást okolják érte.

 

Mit tehetünk most!

  • Kerüljük a tavaszi fátyolfólia takarást, amivel előrébb hoznánk a virágzást, szüretet. Adjunk időt a növényeknek regenerálódni.
  • Fontos a szakszerű öntözés, ne öntözzük túl. A sérült növények gyökérbetegségekre érzékenyebbek.
  • Oldalrizómákat tartsuk meg.
  • És végül olasz szaktanácsadók (akik nem hívei a lombtrágyázásnak), az idei évben a kemény tél miatt ők is javasolják, hogy alkalmazzunk lombtrágyákat.

Célszerű megtartani az ép oldalhajtásokat (Fotó: Babits Dorina)

 

Babits Dorina második előadásában ismertette még hazánkban értékesített fajtákat, melyek igény szerint választhatóak.

 

 

 

Második előadóként Kujániné Cser Olgát hallgathattuk meg, aki a szamóca növényvédelmi problémáiról és annak védekezéséről beszélt nekünk.

Előadását azzal kezdte, hogy a meteorológiai mérőállomások megmutatták, hogy az idei télen -25 és 29 oC-ot is elért a hőmérséklet. Fontosak a meteorológiai állomások, mivel ma már léteznek talajnedvességet, páratartalmat, hőmérsékletet, légköri aszályt mérő rendszerek.

Az idei fagykár mellet a palántázáskor elkövetett technológiai problémák miatt is egy gyengült állományt indítottunk el a télnek. Egy fagyasztott palántát szoktatás után kell a forró talajba kijuttatni, mert ha különböző hőmérsékletű növényeket ültettek a forró talajokba, negatív fiziológiai hatás alakult ki, érzékenyebb a betegségekre és gyengült növények mentek be a télbe.

Néhány jelentős kártevőre hívta fel figyelmünket az előadó és azok ellen történő védekezésre:

 

Meztelen csiga

Rejtőzködő életformát folytat. Kártevő túlszaporodása figyelhető meg az elmúlt évekből. A növény szén-dioxid termelése hozza a területre. Tojásait a nedves közegbe rakja, amit a csepegtető berendezések által a termelő hozza létre. Védekezés a megelőzés, mészpor szórásával ki lehet védeni. Kikelő kiscsigák, már a tövekből nem távolítható el. Ezért is fontos a megelőzés, pl: a szomszédság gyommentesen tartása. Könnyen átvándorolnak a gyomos területekről a különböző károsítók. Ilyenek lehetnek pl.: drótféregek, pajorok is.

Piretroidokra érzékenyek. Javasolt készítmény pl.: Belem 0,8M, Nemathorin 10G (foszforsavészter)

 

A sekélyen gyökerező növények (pl.: szamóca), amik sok vizet kapnak, érzékenyek az edénynyalábot érintő kórokozókra (Fusarium sp.; Verticillium sp.; Phythium de barianum; Ryzoctonia solanii; Aphanomyces sp.; Sclerotinia sp.; Baktáriumtrágyák – mycorhizza).

Talajfertőtlenítő szerekkel a hervadásos megbetegedések elkerülhetőek. Ha a növények vigora jó, nem lesz fogékony a növénypatogén kórokozókra.

 

Hiba lehet még, hogy rosszul rakjuk le a palántát. Probléma lehet a kiszáradó hajszálgyökerek. Figyeljünk oda tehát palántázáskor az elegendő vízmennyiség kijuttatására. Fiziológiás hervadások is kialakulhatnak: 40-50 oC-os talajban a hűtőházi palántákat lerakja, fiziológiai károsodás alakul ki, ennek következménye a gyengült növény. Ettől a növénytől nagy termést ne várjunk. Fontos, hogy szoktassuk a hőmérséklethez a hűtőből kivett palántát.

 

A területet, ha nem megfelelően gyommentesítettük, akkor alábbi probléma léphet fel: a parlagfű hordozza magában a Sclerotinia szaporítóanyagait, ha csak beforgatjuk a talajba, a kórokozót nem pusztítjuk el, befertőzhetjük vele a szamóca állományunkat.

Nagyon fontos védekezés a fertőtlenítés. Eszközök fertőtlenítésére a Fitosept-et javasolja az előadó.

 

Baktériumtrágya (rablószervezetek): Védekezésként még a különböző baktérium készítményeket lehet alkalmazni. Hatásmechanizmusuk, hogy a megfelelő mennyiségű bacik talajba juttatásával a talajból elvonják a vasat, a növénypatogén kórokozóknak nem megfelelő teret biztosítanak, valamint cellulózzal és nitrinnel táplálkoznak, a talajban lévő áttelelő képleteket gyérítik le.

 

Tőzeglégy, komposztlégy (korhadéklakók):

Öntözés következtében takart területeknél nem tud kiszellőzni a talaj: korhadás következhet be, megjelennek a kártevők. A nem kiszellőző talajban korhadt gyökereken elkezd károsítani, rizómával táplálkozik, és oda rakja tojásait is. Hajszálgyökereket, rizómákat elrágja.

 

Bársonylégy lárvák: tojásait lerakják a korhadékra: fóliás takarás esetén az első kártevő, ami megjelenik.

Bársonylégy lárvák

 

Phomopsys kórokozó őszi leveleken: ősszel figyelembe kell venni, eltávolítani a beteg leveleket. Növényvédő szerekkel védekezni kell. A micélium konídiumos formában telel át, az első optimális hőmérsékleten fertőzése megindul. A károsító jelenlétét a pöttyös gyümölcs mutatja.

Phomopsys tünete szamóca levélen

 

Monilia (szürkepenész): Fontos tudni, hogy a Folpet hatóanyagot kivonták a szamócából. Ami alkalmazható, az a Luna privilege, a pulton tarthatóságot is segíti, moniliára fejlesztették ki.

 

Leucopodia (nyálkagomba): Nagy hőingadozás következtében jelenik meg a növényen. Tünetei a vizenyős foltok a fonákon (ami baktérium tünettel is összekeverhető), túlszaporodásakor fehér penész szerű bevonat képződik.

Védekezésre alkalmas készítmények: Kén, Topsin, Metil 70WG

 

Generatív részeken károsítók:

Nem gyérültek a téli időszakban. Virágokkal táplálkoznak: tojás rakás,

repce fénybogár, bundásbogár

Védekezésre alkalmas a Calypso 480EC

Fel kell hívni a figyelmet, hogy a tebukonazol hatóanyagot nem lehet keverni és Calypso készítménnyel. Igazoltan méhpusztító hatása van.

 

Atkák:

A következő készítmények csak lárva, imágó ölő hatásúak: Zoom, Nissorun 10EC

Új engedélyt kapott a kiskultúrás engedélyeztetés során a Moventum szamóca atka, hernyó kártevők ellen.

Fontos tudni, hogy a Vertimec Pro és a neonikotinoidok fényérzékeny. Nappal nem alkalmazhatóak, nincs hatásuk.

 

Hatékonyság elősegítése érdekében terüléselősegítő készítményeket használjunk (Tegoplant, Biofil), ami felerősíti a növényvédő szer hatását.

Új kártevő az amerikai lepkekabóca. Mindenhol ott van, nehéz az védekezés ellene, felszívódó szereket érdemes használni.

Gyapottok bagolylepke is jelen van nagy számban, nagy károkat okoz. Fontos az ellene való védekezés. Az első elérhető növény számára a szamóca, ezért fontos rá odafigyelni.

Liszteske: Nagy mennyiségben és folyamatosan jelen vannak a 10-12 nemzedékével, nehezen irthatók. Ezért oda kell figyelni rájuk, mielőtt felszaporodnának.