A Tész-Ész Nonprofit Kft a Netafim és a Metra Kft-vel közösen megrendezte a Precíziós Öntözéstechnológiai Szakmai Napot május 22-23-án.
Az előadást Eli Matan tartotta a Netafim képviseletében akinek első nap Kéki László (kertcenter.hu) biztosította Eli Matan magyar hangját.
Eli előadását úgy kezdte, hogy ha különböző zöldség-gyümölcs kultúrákat összehasonlítunk hagyományos és csepegtető öntözési szempontból, akkor csepegtetve öntözött kultúrnövények sokkal magasabb terméshozamot, egészségesebb növényeket eredményeznek. Mi lehet az oka? A csepegtető öntözés hatékonyabb, és alapvető elve, hogy a növényt öntözzük, ne a talajt. A csepegtető berendezés segítségével a növény gyökérzónájába juttatjuk közvetlenül a tápanyagot és a vizet minden egyes növénynél ugyanakkora mennyiséggel.
A csepegtetőrendszer működési elvének megértéséhez fontos tudnunk a talaj-víz-tápanyag kapcsolatát és állapotát egymással.
Öntözéskor a talaj első állapota, amikor teljesen telített vízzel. A talaj normálállapotban 3 fázisú rendszer (talajszemcsék-talajaggregátumok, oxigén, víz). Öntözés után a talajszemcsék közötti tér telített lesz vízzel, ezzel kiszorítva az oxigént (kialakul a kétfázisú rendszer).
Második állapota a talajnak, amikor maximális telített kapacitáson van, ez akkor következik be, amikor a víz nagy mennyisége elvonult, és visszatér a 3 fázisú rendszer. Növény számára ez a legkedvezőbb állapot, amikor is a vízmennyiség és a talaj szemcsék közt lévő oxigén mennyiség is ideális.
Harmadik állapot, amikor a levegő mennyisége több lesz, viszont a víz mennyisége csökken, nem elegendő.
Ha csepegtető öntözésről van szó, akkor minden egyes öntözés során vizet és tápanyagot is jutattunk ki a növények számára.
Fontos a folyamatos tápanyagellátás, sokkal hatékonyabbak leszünk a tápanyag utánpótlásban, jobban hasznosul, ha folyamatosan adjuk a növények számára.
Nagyon jó példa erre a nitrogén, ami nem kötődik úgy a talaj részecskékhez, mint a többi tápelem. Könnyen lemosódik, ezért ha nagy mennyiségben adjuk ki, akár 60%-a is elvész a talajban, ablakon kidobott pénz.
40-50 cm mélyen vannak az aktív, tápanyag gyökerek, ezt nevezzük aktív gyökér zónának. Olyan hajszálgyökerek alakulnak ki, amik sokkal hatékonyabban fel tudják venni a tápanyagokat, és ha ebbe a zónába juttatjuk ki lassan és folyamatosan a vizet, tápanyagokat, az lesz a legoptimálisabb a növények számára.
Termés mennyiség és az öntözés mennyisége között összefüggés van. Az öntözésnek van egy optimális állapota, ahol a maximális terméshozamot el tudjuk érni.
Hogyan tudjuk optimálisan növényeket öntözni? A növény specifikus igényei szerint megfelelő mennyiségben kapjon vizet.
Az energiát, és a növényen áthaladó transpirálódó vizet a nap generálja, majd a klorofilt magába építi a napenergia segítségével. Levelek CO2-t vesznek fel a levegőből, cukorrá alakítják, valamint hősugárzás hatására vizet vesznek fel.
Gyökérzónában, ha nedvesség van jelen, a levegő viszont száraz a talajhoz képest, akkora különbség keletkezik, ami kiegyenlítetlen állapotot eredményez. A növény kiegyenlítésre törekszik, gyökérnyomás alakul ki, ezért áramlik fel a növényben a víz. Ez egy fizikai folyamat, tehát a növénynek ez nem energiaigényes. A levél fonákán akár 1000 db gázcserenyílás is található, amin keresztül távozik a gyökérből feláramló víz a levegőbe. Ezt a folyamatot nevezzük transpirációnak. Ugyanezen a légzőnyíláson veszi fel a növény a fotoszintézishez szükséges megfelelő mennyiségű Szén-dioxidot. A növény befolyásolni tudja az átpárolgás mértékét ezeknek a sztómáknak a nyitásával, zárásával. Ha nincs elég nedvesség a talajban, a víz felfele áramlása nem megy végbe, ezért a sztómák zárva maradnak. Így szén-dioxidot sem tud felvenni a növény, ezáltal csökken a fotoszintézis is.
Ha nincs elég víz, nincs elég fotoszintézis. Alacsonyabb ütemű fotoszintézis mellett kevesebb a termelés, csökken a gyártás, szükség van fotoszintézisre, energiára, vízre. Ezekből nem mindegyiket tudjuk befolyásolni: napenergia nem befolyásolható kivétel üvegházakban, mesterséges megvilágításnál. Széndioxidot se tudjuk pótolni. Szabadföldön, 400 ppm a koncentráció a levegőben, 0,4%.
Legkönnyebben a vizet tudjuk pótolni öntözéssel.
Talaj vízveszteségét, párolgást evaporációnak hívjuk. Azt a párolgási, párologtatási folyamatot, amiben a talaj és növény leadja a nedvességet evapotranspirációnak (ETP) hívjuk.
Ha kiszámoljuk, vissza tudjuk a megfelelő vizet pótolni a talajba.
A növénynek annyi vízre van szüksége, amit az ETP mutat, az alapján kell visszapótolni.
Hogy pontosan mennyi vízre van szükség, még két tényező befolyásolja:
- vegetatív faktor (KC érték, mutatószám) (milyen nagy a növény, levél terület nagysága), nagyobb levélfelület, nagyobb párolgás stb., sok termésnél több vízre van szükség. Minden növényfaj esetén más ez a KC faktor. KC érték ugyanaz a szám Magyarországon és Izraelben is. Vegetációs időben ez a KC érték változik, Kora tavasszal ez a szám növekszik, ősszel csökken.
- környezeti tényező relatív páratartalom, léghőmérséklet, szélsebesség, besugárzás mértéke - mindenezek hatással vannak a párolgásra. Nincs olyan szenzor, ami mindezt együtt tudja mérni.
Viszont a meteorológiai állomásokon, vagy internetes időjárással foglalkozó oldalak napi szintű adatközlése lehetővé teszi Az ETP kiszámítását
Télen 0-1 mm csapadék párolog el, júniusban a legnagyobb, majdnem 6 mm párolog ki rendszerből.
1 mm öntözés 10 köbméter víz/ha /nap
A területen elérhető víz minőségi paraméterekre szükség van (vízanalízis), ami alapján megtervezik a szűrésrendszert. Ez is elengedhetetlen része a berendezésünk kivitelezéséhez.
Az alacsony átfolyás esetén a rendszer olcsóbb, ha csökkentjük az átfolyást, a csepegtetőkön keresztül hosszabb ideig tart az öntözés, és hatékonyabb lesz az öntözés, 6 l/óra, kedvezőbb a növénynek.
Alma esetében 1 soros csepegtető elég, de cseresznye valamint baracknál 2 soros csepegtetőket javasolnak. Nem mindegy a talaj szerkezete sem (fontos a talajanalízis): homok talajnál gyorsabb vízátfolyás következik be, kötött talajnál elegendő a 70 cm-ként kihelyezett öntözőfejeket, valamint 1 csövet használni.
A területen elérhető víz minőségi paraméterekre szükség van (vízanalízis), ami alapján megtervezik a szűrésrendszert. Ez is elengedhetetlen része a berendezésünk kivitelezéséhez.
Miért fontos az evapotranspiráció, miért nem elég egy tenziométer lehelyezése a talajba?
Tenziométer azt mutatja, hogy mikor kell öntözni, mennyiséget viszont nem tudjuk megbecsülni, csak a képlettel.
A szakmai nap folytatásaként délután kilátogattunk a Venyim Gyümölcse Kertészetben, ahol Németh Zoltán ismertette a csepegtető csöveket lefektető gép működését, ami a Botész tulajdonában van, és beérbevehető.
Csizmadia György és Sziklai Gábor ismertette a Netafim öntözőberendezést, valamint segtségével kijutattható tápoldatozás folyamatát:
A területen a fúrt kút 70 m mély, percenként 300 liter vizet tud adni. Itt a víz 8 pH-jú, ezt állítják be 5 pH-ra. 10%-os törzsoldatot készítenek, amire vagy foszforsavat vagy salétromsavat használnak. A és B tartállyal dolgozik az öntözőrendszer.
Nagyon száraz időszakban a nap 24 órájában megy az öntözőrendszer. Magyar menüvel rendelkezik. A lágy indítást frekvenciaváltással oldják meg, így nem fog túlnyomásba kerülni a rendszer.
Kétféle fajta vezérlője van a Netafim öntözőrendszereknek:
Junior: 15 kimenetele van, amit bármire lehet használni, viszont nem lehet bővíteni.
Pro vezérlő: Ha tönkremegy, csak az adott panelt kell kicserélni, juniornál az egészet. Bővíthető, akár 256 zónát is tud vezérelni a pro. Alapvető öntözési funkciókat mindkettő tudja.
A vezérlőrendszer 1 ember napi munkáját kiváltja. Figyeli a dugulást, szakadást, vagy ha esetleg elfogy a törzsoldat. Távolról is elérhető okostelefonnal, kisebb üvegházakat, fóliákat is el tud látni.
Precíziós Öntözéstechnológia - Szamóca Nap
Az előadást Eli Matan tartotta a Netafim képviseletében akinek második nap Kelemen Péter (Agroconsulting Kft.) biztosította Eli Matan magyar hangját.
A szamóca rövidnappalos növény: sok növény az éjszaka és a nappalok hosszának váltakozásával kezd el virágokat hozni. Pl. krizantém: hosszú nappalok alatt hosszú szárat nevel, nappalok rövidülése indítja be a növények virágzását. Mesterséges megvilágítással télen is lehet virágoztatni ezeket a növéyeket.
Szamóca fajtáknak egy jelentős része olyan növény, hogy akkor fog kivirágozni, ha rövid nappalok megelőzik a virágzási időszakot. Olyan fajta is van, ami nem függ az éjszaka és nappal váltakozástól.
Azok a fajták, amelyeknek életciklusa függ a nap hosszától, azok pl. amikor hosszú nappal van, sarjhajtásokat fognak hozni. Az ilyenkor létrejött sarjhajtásokat le lehet választani a főnövényről, és ezt fel lehet használni a következő évben. Ezek úgy képződnek, hogy az anyanövény hoz egy oldalhajtást, ahol első nóduszán nem, hanem a 2. nóduszán fejlődik egy új szamócanövény, a sarj. Egy ilyen anyanövény akár 250-300 növénykét is képes egy kaccsal megtermelni.
A szamóca az őszi-téli időszakban abbahagyja ezt a sarjnevelést, virágokat termel, szára a szamócanövénynek rövid. Szamóca növény gyökérrendszerének 90%-a 0-20 cm mélyen helyezkedik el a talajban.
Abiotikus tényező: hőméréskleti viszonyok és a besugárzás mértéke befolyásolja még a szamóca növekedését. Növekvő besugárzás egyenesen arányos az oldalhajtások képzésével. Az alacsony hőméréslet viszont nem hoz oldalhajtásokat, virágtermelés irányába megy.
Növény élettani folyamatai hogyan változik: 17 foknál (az optimum) virágkezdeméyek elindulása megy végbe, vegetatív növekedésnek az optimuma viszont 24 foknál van. Tehát a szamóca növény hőmérséklet optimum tartománya 15-25 fok között van.
Besugárzott fény hatására többet tud a növény fotoszintetizálni. Izraelben rövidnappalos fajták esetében szeptemberben telepítenek, szeptemberben-októberben a virág kezdemények kialakulásnak irányába hatnak (rövid nappalok) - novemberben virágzás, december és május között szüretelnek, májustól zöld részek fejlődése kerül előtérbe. Ilyenkor sok oldalhajtás alakul ki, ami felhasználható a következő évi ültetvények telepítéséhez.
5 jellemző termesztéstechnológiát Eli Matan
- szabadföldi termesztés
- alacsony alagutas
- járható aélagutas
- üvegházi termesztés talajon
- üvegházi mesterséges talajon
Fontos a bakhátak takarása. milyen takarásokat ismeünk? Duplafóliatakarás, bakhtak takarása, és a növények fölötti fólia is
Kétéfle fóliatakaró létezika bakhátakra – fekete, és a transzparens. A fekete fólia- nem engedi a gyomok csírázását, és nem is növeli a talaj hőmérsékletét. Az átlátszó fólia segítségével nő a hőmérséklet, fokozza a hőméréskletet. Ha megfelelőek az időjárási körülmények, a fóliaalagutakat reggel kinyitják, este visszazárják, hogy a meleget megtartsák. Illetve esős időszak előtt is bezárják a fóliát a különböző gombabetegségek miatt pl. a botritys
Üvegházban termeszetes talajon ezüstös színű talajtakarásnak az előnyei, hogy mievel fényvisszaverő anyag, jobb eredményeket érnek el, nagyobb mennyégűt tudunk bizosítani a fotoszintézishez.
Téli időaszakra kialakított növényházakban termesztik a szamócát, fűtik őket ezzel biztosítják, hogy éjszaka se menjen 15 fok alá.
Üvegházi termesztés termesztőközegen: A termesztés technológia lényge, hogy a talajtól 1-1,5 m felett felfüggesztett csatornákban helyezik el a termesztőközeget és a növényket. A betakarítás a csatornák alatt történik. A 10×10-es csatorna egy méter hosszú, minden métreren 11 növényt ültetnek el, kókuszrostot használnak. Az öntözés a csatornák közepén egy csepegtetőcső segítségével történik, aminek a csepegtető elemei 20 cm-es osztásonként van elhelyezve. A csatorna biztosítja a kis talajtérfogatot.
A rendszernek egyik fontos eleme, hogy rendszeresen ki tudjuk mosni a kiözeget, mert sófelhalmozódás alakulhat ki a köezegben. Az csepegtetőtestek sűrűsége azért szükséges, hogy könnyen kivitelezhető legyen a bő vízzel való kimosás, sótalanítás.
Üvegházi talaj és termesztőközeges csatornás közti különbség, hogy 20 növényt ültetnek 4-5 méterenként a függesztettnél, míg a normál talajú elrendezésnél 6 növény jut 4-5 méterre
Függesztett csatornás termesztés előnye, hogy magasabb növényi állomány, magasabb termséhozam 1 négyzetméteren belül. Gyümölcsminőség jobb, levegőben lóg, így nem találkozik a talajjal, kevesebb betegség telepszik meg rajta. Jobb szellőztetettség miatt kevesebb növényvédőszerre van szükség a kevesebb betegség előfordulás miatt. Oldalról tüzdelik be a palántákat, nem függőlegesen. Gyümölcsöket lehúzza a súlyuk, a levél a fény felé terjeszkedik, így a gyümölcs kiekrül abból a zónából, ahol magasabb a páratartalom. Ennek eredménye, hogy kevesebb betegség éri a szamóca gyümölcsöt. Ez az oldalra tűzedelés miatt lehetséges.
Előnye még, hogy nem kell függeni a saját talaj fizikai tulajdonságaitól, megfelelő talajkeveréket megvételével standardizálni tudom a közeget. A talajon történő termesztésnél több évben ha ugyanoda termesztünk, felszaporodhatnak a kórokozók, termesztőközeg estében, egyszerűen ki lehet cserélni, vagy teljes fertőtlenítést csinálni.
A termesztőközeges csatornás eljárás sokkal nagyobb beruházási költség. Fontos, hogy az öntözésünknek sokkal precízebbnek kell lennie, mert nagyobb veszélnyek vagyunk kitéve, mint hagyományos esetben.
Termesztőközegek típusai:
- inert közeg: kőzetgyapot, perlit: nem lép kémiai reakcióba a tápoldatokban lévő anyagokkal.
- nem inert: kőzeg, kókuszrost: eltárolnak abból a tápanyagból, amit a tápoldatból kijuttatunk. bepótolunk. Ha kihagyunk egy öntözést, a tápanyagból vissza tud adni a növény számára.
A javasolt termesztőközeg izraelben a 85% kókusz 15% polisztirén chip, vagy 15% perlit, 1 ha 180-200 köbméter anyagot használnak el, ha több szezonon keresztül akarják használni, kötelező a fertőtlenítés.
Az öntözés során drén víz keletkezik, amikor öntözéskor kifolyik a felesleges víz. Az 1%-os lejtés miatt ezek összegyűlnek. A drénvíz egy értékes anyag, ami elfolyó talajoldat (tápanyagok+víz). Ennek újbóli felhasználásával az éves tápanyagigény 60-70 %-át lehet visszanyerni, míg az éves víz igény 20-30%-át.
Eli elmondta, hogy Izraelben gyökeres palántákat alkalmaznak, leveles növénnyel telepítitenek. Kisebb termelők saját sarjhajtásból állítják elő a növényeket, ilyekor sok vízet kell kijuttatni, hogy sok gyökeret fejlesszen kiindulsákor.
Tápoldatozás: minden kultúra estében a növény igényei szerint kell öntözni. a növény az energiáját a napfényből nyeri, a klorofill abszolválja a növényben. A légkörből veszik a fotroszintézishez szükséges széndioxidot, a gyökérrendszerből pedig a tápanyagot, vizet.