Meggy Szakmai Konferencia – 2017.06.09. Kecel
A Tész-Ész és a Fresh Fruit Tész szervezésében megrendezésre került a Meggy Szakmai Nap.
A rendezvényt Mártonffy Béla (NAK Országos kertészeti Osztály osztályvezetője) nyitotta meg a Konferenciát, és a nap folyamán a házigazda szerepet töltötte be. Az előadássorozatot Feldman Zsolt kezdte meg (Agrárgazdaságért felelős államtitkár helyettes), aki előadásában a meggyágazati kormányzati intézkedéseiről beszélt. Előadásában elmondta, hogy Magyarországon 13-14ezer hektár területen folyik meggygazdálkodás. A felmérés az 1 ha terület feletti gazdálkodásokat célozta meg.
• 1.766 ültetvényt érintett
• 1.309 meggytermelő
• 7.225,86 hektár
• átlagos ültetvényméret 4,13 hektár, 50% volt az 1-2,99 hektáros ültetvények aránya.
A meggyfajták területi megosztását tekintve elmondható, hogy az érdi bőtermő (31%), az újfehértói fürtös (27%) és a kántorjánosi (16%) a három legnagyobb mértékben előforduló fajta. További fajták: cigánymeggy klón (8%), Oblacsinszka (1%), Petri (1%), egyéb (2%).
Az ültetvények 60%-a 9-15 éves, 0-3 év között 10%, 4-8 év között 8%, 25 év felett 3%, 16-25 év között 19%. Ültetvények tőszám szerinti megoszlása: 301-420 tő 55%, 421-660 25%, 660< 7%, <300 tő 13%.
Az ültetvények 21%-a öntözhető és öntözött, 13% öntözhető, de nem öntözött és lényegében az ültetvények kétharmada (66%) nem öntözhető.
Szakértői becslések szerint a 75-80 ezer tonna volt a tavalyi év (2016) meggytermelése, amely az elmúlt évek átlagos termésénél kedvezőbb. Gyengébben teljesítettek a korai fajták, ahol nagy volt terméskiesés, ami a sok csapadék miatti termésrothadásból és repedésből adódott, de a későbbi fajták összességében jó termést hoztak.
Államtitkár Úr beszélt az idei támogatásokról is, az idén nagy port kavaró szerződésekről.
2 éve született az ágazat vezető képviselővel közös döntés, hogy a szerződések tekintetében lépést kellene tenni az átláthatóság, kiszámíthatóság érdekében. A kötelező szerződések bevezetésének igénye 2015/2016-ban merült fel a meggy ágazatban. És ez most ért célba. A vonatkozó módosítást az országgyűlés elfogadta, a köztársasági elnök úr aláírta.
2017. évi LXIV. törvény „az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról 7/A. § A friss meggy Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződés:
- határozott időre szóló VAGY határozatlan időre kötött: rendes felmondással, egy éves felmondási idővel a friss meggynek a Magyarországon történő értékesítésére vonatkozik. Valamennyi adásvételre vonatkozik, függetlenül attól, hogy nagykereskedelmi felvásárlásról vagy feldolgozói felvásárlásról van szó.
- Feldolgozónak/felvásárlónak kell írásbeli ajánlatot tennie
- ajánlathoz a feldolgozó vagy a felvásárló hat hónapig kötve van
- mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi (a tejpiachoz hasonlóan)
- szankció
Együtt kell nézni a hazai törvényt és a vonatkozó EU jogi alapokat is.
A meggy szezonális érdeke és az árak piaci változása kihívást jelent az árak előre való rögzítésében.
Mindenkire kötelező ez a szerződési kötelezettség, de nem korlátozza a piacot vagy az üzleti kapcsolatok lehetőségét, hanem egyfajta keretrendszerként működik.
Államtitkár Úr beszélt még a Kárenyhítést érintő támogatásokról. A káreseményeket az 1. táblázat mutatja.
Az idei évben a meggy tavaszi fagykára jelentős volt az egész országban (2017. május 29-ig).
Meggy esetében az összes bejelentett terület 4.212 hektár, ebből a leginkább érintett megyék: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1.876 hektár, Pest megyében 598 hektár, Heves megyében 486 hektár, Győr-Moson-Sopron megyében 371 hektár és Bács-Kiskun megyében 328 hektár.
Második előadóként Dr. Apáti Ferencet hallhattuk a meggytermesztés gazdaságossága és jövőbeli perspektívái című előadásával.
Magyarországon az átlagos meggytermelés 60-65000 tonna, tehát az elmúlt években a legrosszabb termelési évben 50000, a legjobb termelési években 90000 tonna körül alakult a meggytermés.
Ennek a termésnek a nagyobb része a hazai/belföldi feldolgozóiparba kerül, kisebb része megy csak exportra (nagyjából 15-25ezer tonna, amiből Németország nyers feldolgozói ipari alapanyagnak export 10-15 ezer tonna, a maradék 5-10ezer tonnát pedig kocsánnyal szedett friss piaci meggy, ez főleg keleti irányba viszik.)
A belföldön maradó meggy a hűtőiparba (néhányezer tonna) és a konzerviparba (30-40ezer tonna) kerül.
Az EU tagjai összességében 50-60 ezer tonna meggybefőttet vásárolnak – ez kb. 80-90 millió üvegnek felel meg. Ebbe csak és kizárólag a nemzetközi kereskedelemben megjelölt mennyiséget számítják bele. A feldolgozott meggytermékekre, illetve magáról a termelésről nincsen statisztika, csak kereskedelmi vonalról.
A nemzetközi kereskedelemben szabadon mozgó tételek alapján az EU meggypiaca keresleti oldalról 80-90 millió üvegre tehető. A legnagyobb vevő, importőr az EU piacán Németország (43ezer tonna, enyhén csökkenő tendenciát mutat a kereslet).
Az EU tagországainak meggyigényét kevés ország fedezi. Magyarország a legnagyobb beszállító (40-45 ezer tonna/ 50-60millió üveg). Tehát ezekből az adatokból levonhatjuk, hogy az EU meggypiac 2/3 részét Magyarország fedi le. Magyarország kereskedelmi részesedése az adott év termelési viszonyaitól függően 50-90%.
A meggy hat hetes termék, a meggy befőtt és a fagyasztott meggy kereslet éves szinten fix, míg a kínálat ebben a hat hétben alakul.
Fagyasztott meggy piacát tekintve az EU tagországai 100-110 ezer tonna meggyet importálnak a szabad piaci kereskedelemben. Ennek döntő részét Lengyelország és Szerbia szállítja be (a piac 2/3-át). Magyarország részesedése a fagyasztott meggy piacán 2-3%. Magyarország így nem tudja az árakat diktálni, „megyünk” Lengyelország és Szerbia által meghatározott árak után. Ha tudunk ezekkel az árakkal termelni, akkor van termelés, ha nem, akkor a két ország tudja pótolni a nálunk keletkező kiesést.
Tekintettel arra, hogy fagyasztott meggyben minimális piaci részesedéssel rendelkezünk, jelentős bővülési lehetőség nem igazán van. Sűrítmény, szállítás piacán van rá esély, de nagyon kis mennyiségekről van szó. Meggybefőtt piacon hiába van nagy piaci részesedésünk, a jelenlegi gazdasági szervezettel nehéz bővülést elérni. Le vagyunk szűkülve arra a piaci keresletre, amit a németek diktálnak, más irányban viszont talán lehetne piacot nyitni Európában vagy Európán kívül.
A jelenlegi támogatási környezet a gyenge színvonalon művelt ültetvényeket gyakorlatilag ugyanarra a jövedelmezőségre hozza, mint az intenzívek. Magyarországon nagyon sok gyenge színvonalon művelt ültetvényt tartunk fel. Jobban segítik őket a támogatások. Támogatásokra, szaktudásra (kutatásokra), időjárási hatások elleni védekezésre van szükség + gazdasági környezet átszervezése.
A harmadik előadást Endrődi László tartotta a Delap Kft-től. Hogyan stabilizálja a Gyökéritató a növények táplálkozási rendszerét?
Előadását azzal kezdte, hogy nem mindegy, hogy egy növény mennyi idő alatt ér el abba az állapotba, amikor termővé válik. És hogy milyen kondíciókkal rendelkezik.
Nagymértékben segíti a növények elindulását az ültetés alatt a fa alá kijuttatott Gyökéritató (a növények már két év alatt elérik azt a fejlettségi szintet, amit az eddigi technológiákkal három év alatt sikerült).
A Gyökéritató által „Lakóparkot lehet építeni a mikroorganizmusoknak, a baktériumoknak és a gombáknak.”
A mikroorganizmusok részt vesznek a táplálkozási rendszerben. Különböző műtrágyákkal lehet táplálni a növényeket, de az élettani működésre viszont nagyon kevés módszert alkalmazunk. Eddig ezt szarvasmarhatrágyával oldottuk meg, hogy mikroorganizmusok tömkelegét vigyük be a termőterület facsemetéi alá, de a talajban is vannak őshonos baktériumok és gombapopulációk is, amelyek részt vesznek a táplálkozási rendszerben. Nincs olyan készítmény a világon (Gyökéritatón kívül), amelynél egyszerre biztosítjuk, hogy levegőztető egységeket juttatunk, valamint tápanyagot biztosítunk az induló növénynek. A táplálkozási felület megnövelésének a lehetősége attól függ, hogy mennyire levegős a gyökérkörnyezet. Gyökérszőröknek van ebben szerepe. A gyökérkörnyezetben kb. 50-60 féle baktériumtörzs található. Van egyfajta kommunikáció a növény és a mikroorganizmus között arra vonatkozólag, hogy kialakíthassanak egy olyan táplálkozási rendszert, amelyben a növény energiát ad a baktériumoknak és gombáknak, cserébe pedig azoktól ásványi anyagot épít be, építi fel tulajdonképpen a mikroorganizmust (szimbiózis).
A talaj mikroorganizmus-összetétele teljesen eltérő a különböző földrajzi helyeken levő ültetvényeken, pl. más Szabolcsban, mint Baranyában, de valószínűleg már 10 m eltéréssel is teljesen más a populációhierarchia.
A gyökérkörnyezetbe történő lehelyezése után gyökérsüvegek belenőnek a csövekbe. Nagyon hosszú ideig megmarad a táplálkozási rendszer ebben a tölcsérben. Ezeket megszállják a mikroorganizmusok, és elkezdenek dolgozni a gyökérszőröknél.
A növények biológiai ’atomerőművek” à cukrot állítanak elő, amit arra használ, hogy
- az életfolyamatokhoz, az életműködéséhez szükséges szénhidrátot keményítőként beépíti a sejtjeibe a rosszabb időkre
- hajtásnövekedéshez indítóanyagként használja
- a gyümölcsökbe beépíti az utódokról való gondoskodásképpen
- a termelt energiának a 20-30%-át odaadja a talajbaktériumoknak és gombáknak, mikroorganizmusoknak. nedves, cukros váladékon keresztül éri ezt el.
Fontos, hogy minél nagyobb felületen minél több energiához jusson egy növény. Emiatt lényeges a nagy levélfelület, a növény fotoszintéziséhez szükséges energiát és szén-dioxidot, nagyobb felületen képes felvenni. 60-80 szorosára növelhető a táplálékfelvevő felület a Gyökéritató segítségével.
A Gyökéritatóból egy liternyit, kb. 40dkg-t kell egy facsemete alá rakni. Ennek az összetétele a gyökéritatónak hidroelemek és ásványi mikroelemeknek a por alakja, és a kötőanyag pedig a bacik, gombák tápláléka. Ezt közvetlenül a gyökér alá rakjuk, ezáltal „lakóparkot” biztosítunk a növény számára. Ültetéskor a mikroorganizmusok megszállják a csövecskéket.
A facsemete kb. 2-3 hét után elkezd a gyökérből kibocsátani növényi nedveket, odacsalja a baktériumokat és gombákat, hogy táplálkozási rendszert hozzon létre. 1,5 hónap eltelik, a gyökeresedés ideje alatt már populáció alakul ki. Azaz a növény gyökeresedésével egy időben megnövelte a baktérium és gomba számot. Ennek eredményeképpen a teljes táplálkozási rendszer létrejöttének az ideje lerövidül. Ha kiszárad a gyökérkörnyezet, szétesik a táplálkozási rendszer, és kb. két hét alatt gyakorlatilag a baktériumok és gombák bespórásodnak, működésük leáll. A gyökéritató a talajban egy hónap után is megőrzi a nedvességet a csövecskékben, tehát megakadályozza a táplálkozási rendszer szétesését.
Növényvédelmi tapasztalatok meggy ültetvényben 2017-ben címmel tartotta meg előadását Fülöp László, növényorvos.
Előadását a biotikus tényezők ismertetésével indította, mivelhogy a termőképesség energetikailag kódolva van, de a különböző biotikus tényezők csökkentik ennek mértékét! Előadásában kiemelt szerepet kapott a hőmérsékleti tényező és annak változása. Kiskunmajsa környékén az idei év tavaszán jelentős hőingadozások következtek be. A -14 fokot két héten belül + 15 fok váltotta fel. A hőingadozás után a fákon tapasztalható volt az ágrészek elhalása. Ez a kritikus hőmérséklet különösen a késői meggy fajtákban okozott problémát, a virághullás mellet erőteljes levélhullás is bekövetkezett.
Cseresznye és meggy kritikus hőmérsékletei
Növényvédelmi védekezéssel kapcsolatban előadónk elmondta, hogy minden évben ugyanazt a védekezési technológiát hajtja végre, az aktuális év helyzetéhez való minimális változtatással.
Amik ellen védekezni kell azon térségben többek között a monília (Monilia fructigena, M. fructicola, M. laxa), az antraknózis (Colletotrichum acutatum), a lombosfa fehérmoly (Leucoptera scitella), európai cseresznyelégy (Ragoletis cerasi) és amerikai keleti cseresznyelégy (Ragoletis cingulata), valamint az újnak mondható pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzuki)
A moníliás gombafertőzés hajtáselszáradáshoz vezet, legalább 3-szori kezelést kell végrehajtani virágzásban. Első kezeléshez cipradinil hatóanyagot javasol az előadó, majd tebukonazol volt, ami eredményes védekezést mutatott. Ha nagyon nagy a fertőzés, akkor kontakt szerek kijuttatására is szükség lehet. Hazánkban a fent említett 3 faj található meg. Viszonylag új kórokozónak mondható a Monilia fructicola-t, ami egy sokkal agresszívebb faj a másik kettőhöz képest, mivel 72 órán belül sokkal erősebb fertőzést véghez tud vinni.
Moníliás virág és hajtásszáradás
Antraknózis: 7-8 éve kezdett el felszaporodni a térségben. Tünetei: fényes szemek tompa színűek lesznek, valamint barnás, besüppedő foltokat okoz. Keserű érésnek is hívjuk, ha a tünet megjelenik, már nincs esély a védekezésre. Metsszük a meggyet, legyen szellős a fa, ezzel megakadályozva a sporulációt az ültetvényekben. Akkor tud fertőzni ha alacsony a hőmérséklet és magas pára, megfelelő szellőztetés mellett nem szaporodik fel.
A faj újbóli elterjedése a jelenlegi növényvédelmi helyzetképre is fogható. Az AKG-ban csökkentettük a szerek használatát, valamint a felszívódó szerek használata lett jellemző a kontakt szerek pedig elhagyásra kerültek.. Ez probléma. Szamócán is van Colletotrichumos fertőzés. Kontakt és felszívódó szerek együttes alkalmazásával tudunk megfelelően védekezni az antraktózis mellett. Hatóanyag javaslatok a Tiofanát-metil, TMTD.
Kései érésű meggynél még egy beavatkozás szükséges!
Antraknózis tünete a termésen
A lombosfa fehérmoly, nem minden fajtát szereti, de ahol megjelenik, ott nagy károkat tud okozni. Kis aknákban lárvák élnek, a szüreti idők alatt a lárvák szövőfonállal lejutnak a talajra és ott bábozódank, amikor húzzuk ki a ponyvát. Idei évben alacsony volt az egyedszám, ha 100 körül fogunk, akkor kell elkezdeni a védekezést ellene.
Lombosfa fehérmoly aknája
Cseresznyelégy nem nagyon fordul elő a térségben, de mindenképpen védekezni kell ellene, mert a kereskedők a zéró toleranciát követelik meg. A keleti és európai cseresznyelégy közti különbség növényvédelmi szempontból, hogy rajzásuk nem egy időben történik, ezért a védekezési ciklust meg kell hosszabbítani. Későn érő meggynél még egy kezelés elengedhetetlen.
A Rh. cerasi és a Rh. cingulata szárny rajzolata (internet, Szeőke 2006)
Az előadását a Pettyesszárnyú muslicával zárta. Az idén kijött egy szükséghelyzeti engedély (Exirel), aminek használatát a Megyei Növényvédelmi Osztályokon kell kérni.
Pettyesszárnyú muslica