Kajszi Szakmai Tanácskozás - 2017


  • Kertész Portál
  • |
  • 2018.03.23.

Kajszi Szakmai Tanácskozás

 

A Tész-Ész 2017. június 14-én megrendezte a Kajszi Szakmai Tanácskozás című szakmai programot, amit Kötcsén a Művelődési Házban rendeztek meg.

A tanácskozáson résztvevőket Máté Józsefné, a Balaton Ker-Tész elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Kötcse polgármesterének, Dr. Feledy Gyulának, hogy tartsa meg nyitóbeszédét.

 

Az előadásokból megtudhattuk az önmeddő s öntermékenyülő fajták közti különbségeket, a peporzók fontos szerepét a kajszi megtermékenyítésében, a különböző fajtákkal való kísérletek eredményeit, tápanyagutánpótlást, valamint a kajszitermesztők tapasztalataikat, véleményeiket.

 

Dr. Halász Júlia első előadóként Kajszibarack termékenyülésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről beszélt.

Milyen tényezők játszanak szerepet, hogy az optimális termékenyülés kialakuljon? Előadásában elmondta, hogy két féle termékenyülési típusról beszélhetünk: öntermékenyülő és önmeddő típusról. Az önmeddő fajtánál az ültetvényben pollenadó fajtákat is kell ültetni. Fontos, hogy egyszerre kell, hogy virágozzon, valamint genetikailag kompatibiliseknek kell lenniük. Ha nem kompatibilis, hiába van minden feltétel megteremtve, az ültetvényben a termékenyülés elmarad. Termékenyülésre ható további tényezők lehetnek: pollen csírázása, életképessége, beporzó rovar aktivitása, valamint milyen időjárási tényezők befolyásolják az adott területet, és nem utolsó sorban a genetikai tényezők is szerepet játszanak.

Genetikai tényezők: kajszibaracknál úgy nevezzük ezt a tényezőt, hogy genetikai rendszer S genotípus. Minden egyes fajtának megvan ez a genetikai kódoltsága. Öntermékenyülő fajtáról van szó, akkor genetikai hibának a következménye. Ha önmeddő fajtákról beszélünk, aminek S1, S2 a kódoltsága, akkor vele kompatibilis, egy tőle eltérő kódoltságú porzót kell választani, pl. S3, S4. Fontos, hogy a porzónak és a termőnek két eltérő típusú fajtát kell választani, hogy meg tudják egymást termékenyíteni. Ha nem megfelelő a telepítés, elmaradhat teljes mértékben a termékenyülés is.

Ha a növényünk öntermékenyülő fajta, egyedül is eltelepíthető, ha viszont önmeddő, akkor további vizsgálatra van szükség: meg kell határozni, hogy mely fajtapárok telepíthetők egymás mellé az ültetvénybe.

 

Termékenyülési típus vizsgálati módszerek

1. Az első módszert több mint 100 évvel ezelőtt is már használták, szabadföldön. Saját pollen átvitelével meg lehet nézni, hogy az általunk választott fajta öntermékenyülő-e vagy sem. Ezt a módszert most is használják, de hátránya, hogy egy évben csak egyszer végezhető el a kísérlet (virágzáskor), csak termőfákkal tudjuk elvégezni, és az időjárás nehezíti a kísérletet. Fagy, csapadék is tönkreteszi a vizsgálatot, ezért nehéz ezekre a vizsgálatokra alapozni. Ilyen vizsgálatnál a terméskötődési arányból tudunk következtetni és 6 hét múlva derül ki az eredmény.

2. Másik módszer mikroszkóppal laboratóriumban történik, amikor is virágos vesszőkön végezik el az öntermékenyülést. A vizsgálat hossza kb. 3 nap. Mikroszkóp alatt látni lehet, hogy a pollen csírázik-e, a pollentömlő növekszik-e. Előnye, hogy nem befolyásolják az eredményt az időjárási tényezők, hátránya, hogy ezt is egy évben egyszer lehet elvégezni.

3. Harmadik módszer a molekuláris meghatározás: A vizsgálatok alapján kideríthető, hogy milyen termékenyülési típusba tartozik. Előnye, hogy nem csak egyszer végezhetem egy évben (virágzás idején), valamint a növény bármilyen szervéből, bármilyen növényi szövetéből meg tudom állapítani a termékenyülési típusát, akár termőre fordulást megelőzően, vagy magonc állapotú növényeken is elvégezhető. 

A molekuláris vizsgálat DNS alapú, fiatal levelekből 10-14 nap alatt pontos eredmény kapható, fajták genotípusa meghatározható. Első lépésként azt nézik, hogy a növény öntermékenyülő-e vagy meddő. Majd önmeddő esetben tovább vizsgálják, hogy milyen genetikai kódoltsága van, melyik fajta, milyen genetikai kóddal rendelkezik.

 

A kajszibarack termékenyüléséről Dr. Szabó Zoltán folytatta az előadást. Ha az adott kajszi fajta termékenyülési vizsgálatok alapján megfelel, nem biztos, hogy együtt telepíthetjük őket a meddőkkel.

Termékenyülés szempontjából fontos tényező a virágzási idő. Évjárattól függően nagyon eltérő lehet. Akár 25 nap is lehet eltérő két évben.

Két dolog befolyásolja a virágzási időt:

1. fajták hidegigénye - virágzási idő függ a téli hideg hosszától, mértékétől

2. hőigény, különböző fajtáknál eltérő hő összeg szükséges.

 

Ha a déli fajták nem kapják meg az optimális a hidegigényt, eltolódhat a virágzás.

Magyarországon minden fajta hidegigénye kielégül. Azonos fajták közt a virágzási időszak kezdete kis mértékű, kb. 2-3 nap lehet, fajták közti 4-5-6 nap is lehet. A legkorábbi és legkésőbbi fajták virágzási ideje átfedi egymást. Pollenválasztásnál fontos, hogy a hasonló virágzási csoportban lévő fajokat telepítsük.

Pollen átvitel: Külföldön már használnak porzógépeket, valamint vízzel is kijuttatható pollen, ami kevésbé hatékony. A méhek alacsony jelenléte vonta maga után a helyettesítésére kitalált különböző eszközöket. Hazánkban megfelelő a házi méh állomány, amiket ki lehet helyezni az ültetvényekbe, ezzel a megfelelő beporzást segítve.

Viszont a házi méhek nem szívesen repülnek rossz időjárásban, ha a szél fúj, eső esik a kaptárban maradnak.

A házi méhek helyettesítése más porzó szervezetekkel történhet: egyéb idegen és repülő méhekkel, pl. poszméhekkel.

Vadméheknek, fali méheknek fészkelőhelyek kirakása az ültetvényekbe nagy jelentőségű lehet. Poszméhek előnye a házi méhvel szemben, hogy kétszer annyi virágot látogatnak meg ugyanannyi idő alatt és akár 4-5 fokon is repülnek. 

Szabó Zoltán előadásban méhekkel történő kísérleteket is ismertetett, ahol öntermékenyülő és önmeddő fajták termékenyülését vizsgálták úgy, hogy távol tartották a méheket.

Méhek távoltartásával csökkent a terméskötődés, sőt még az öntermékenyülő fajtánál is nagyobb termékenyülést mutatott a méhek jelenléte.

Dr. Szalay László egyetemi docens előadásában bemutatta az egyetem Soroksáron lévő génbank gyűjteményét, ahol 62 fajta kajszi található. Nem csak génbankként üzemel a terület, hanem fajták közti különbségeket próbálnak vizsgálni.

Az egyes fajtákat kompakt vágó koronaformára, néhány karcsú orsókoronaformára metszik, intenzív ültetvényben telepítik, szélesített sorközzel, csepegtető öntözéssel, valamint kézi gyümölcsritkítással állítják be az optimális termelést a fákon.

Fontos, hogy a fajta megmutassa amit tud, ezért intenzív ültetvényben vizsgálják.

A területen vizsgálati szempontok között ott szerepel többek a fagy és jégtűrésének vizsgálata, a fajták növekedés és vegetatív jellemzőik monitorozása. A fenológiai jellemezők részletesen megfigyelése, fejlődés kezdetétől, virágzáson keresztül az érés időszak végéig. Jellemző még a gyümölcsminőség vizsgálata, tárolási kísérletek vizsgálata. Ezek alapján határozzák meg a fajták termői alkalmasságát, az adott fajta piaci igényét, megfelelését, és hogy az adott fajta mennyire alkalmas intenzív ültetvényrendszerre.

Szalay László ismertette még fagy és jégállóság vizsgálataikat, mesterséges fagyasztásos vizsgálatok alapján, kísérletsorozat beállításával több éven keresztül. Ugyanis évenként eltérő eredményeket kaphatunk.

 

Kajszifajták csoportosítása virágrügyeik fagy- és télállósága alapján

 

Virágzási időszak alatt minél későbbi a fenológiai fázis, annál fagyérzékenyebbek a generatív szervek. Virágzás kezdetén a -4 + 6 fok között van a kritikus hőmérséklet, 50%-os fagykárt okoz generatív szerveknél, virágzás végénél a -2-3 fok is kritikus lehet.

Vizsgálatokat indítottak még a kajszi hőigényével kapcsolatban. Nincs még egy olyan gyümölcs, mint aminek másfél hónap van a virágázási idejében két évjárat között Magyarországon. Mennyire befolyásolja a hőmérséklet az érést? Több éves monitoring alapján megállapítható, hogy azonos hőmérsékleti viszonyok mellett a termésátlag heterogén, tehát sok más tényező együttes hatása is befolyásolja a kajszi növényt, nem csak a hőmérséklet.

A piaci értékek közül vizsgálták még a húskeménységet, ami fordítottan arányos a cukortartalom mértékével. A fajták között kismértékű különbség van a cukortartalmat illetően, viszont savtartalomban jelentős eltérések is lehetnek (0,8-2%)

 

Szentpéteri Tamás a nemesítés főbb irányairól, tendenciáiról beszélt előadásban. Megemlített két nemesítő helyet Franciaországban. Az egyik az ESCANDE, ahol klasszikus fajtakereszteződéseket hajtanak végre, és az ebből keletkező magoncokat fogják elültetni, majd tesztelni. Keresztezés által hibridek jönnek létre, a két szülőpártól eltérő tulajdonságúak lesznek. A keresztezés célja, hogy mindkét szülőpár előnyös tulajdonságait magába hordozza az utód, és a hátrányukat ne vigye tovább. Közel 30000 magoncot értékelnek, 4×1,5 m-es tőtávolságban vannak beültetve. Ígéretes növények kiemelése szemmel történik.  Ha úgy látják, hogy magas terméshozamra képes az új fajta, akkor már a klasszikus 6×4 m-es elrendezésben, fél hektáros blokkokat telepítenek a tesztelni kívánt fajtákkal. Ilyenkor megtörténik a genetikai vizsgálatok elvégzése is.

Általában a kerek gyümölcsű fajtákat preferálják, hosszúkás, mandula alakú nem jellemző náluk. Könnyebb a betakarítógépnek ezt a formát kezelni. A piros és bikolor színű kajszik nemesítésének irányába megy ez a nemesítőhely.

A másik Franciaországi nemesítő hely az IPS. A fajtanemesítés főbb irányai az öntermékenység, jó, íz, homogén gyümölcsök, hasonló gyümölcsök a teljes érési sorban. A nemesítő hely hegyes és mandulaalakú fajtákkal foglalkozik. 

 

Kiss Gábor Gyümölcsért ügyvezetője előadásában beszélt az áruházláncok vásárlási szokásairól és minőségi elvárásairól. A Gyümölcsért 3000-4000 tonna kajszibarackot értékesít, a friss piac 80%-át áruházláncokhoz értékesítik.

Az áruházláncokba történő beszállítás előtt több feltételnek is meg kell felelni:

Mivel az egyes áruházláncok, mint pl. a Lidl, közel 10.000 üzlete van Európában, ezért elvárás a beszállítók felé, hogy 500-1000 t terméket, 1,5-2 hónapon keresztül, ugyanazon méretben, ugyanazon minőségben tudjanak biztosítani. Fontos kikötés az egyforma növényvédelem: ugyanazokat a szereket alkalmazva, ugyanabban a fenofázisban.

Kiss Gábor elmondta, hogy a minőségbiztosítás ma már nagyon fontos alapfeltétel, pár éve még marketing előny volt, ha valaki valamilyen minőségbiztosítással rendelkezett.  Gyümölcsért termékeik 95%-a Global Gap tanúsított (egység csomagolás, címkézések biztosítása stb.). A hűtőházban nagyon fontos  a minősítés. PEC, CRAS tanúsításokat szereztek és tartanak fent.

Fontos az egy évre előre megtervezett értékesítés, ahol havi és heti mennyiségekre le kell bontani, hogy tudjanak ajánlatokat adni a felvásárlóiknak. 600 t napi készletet tudnak biztosítani, ezért is fontos a kapacitástervezés, mérlegelni kell többek között, hogy tudnak-e tárolni, előre kössenek szerződéseket. Ezért kell értékesítési tervet készíteni, ami az egész évet lefedi az előző évek értékesítési tapasztalatai alapján. Milyen irányban kell nyitni, többletet kezelni, és a piaci árat azon a szinten tartani, hogy ne okozzon problémát senkinek.

Az ajánlat elkészítése előtt a lehető legtöbb ismerettel kell rendelkezni Magyarországon, hogy lehessen a megfelelő árral kalkulálni, ami ne legyen túl magas, túl alacsony, mert bizonytalanságot lehet vele okozni az egész magyar piacon. Figyeljük, hogy versenytársaink hogy állnak a termeléssel.

 

Az előadássorozatot Pascal Felley a Gyümölcsért Kft. igazgatója folytatta. Előadásában dél európai piacról, főleg a portugál és dél Spanyolországban tapasztalható tendenciákról beszélt. Dél Európában egy ciklus végét lehet látni: elkezdődött a régi fajták lecserélése az utóbbi 15 évben. Az idei évben 3 héttel előbb kezdődött a tavalyi évhez képest a szüret. A hőmérséklet április végén május elején hideg volt, így nehéz volt eladni Európában a gyümölcsöt. Május 15-től helyre állt a rend a hőmérsékletet illetően, de néhány termelőnél rendkívüli helyzet alakult ki. Most már az áruházak kérdezik milyen fajtája van a termelőnek, és sokkal nehezebb értékesíteni a gyümölcsöt, mint korábban. Termelőnek nehéz kiválasztani, hogy melyik a jó fajta a területének, a klímának, a piacnak.

Sok nemesítő hely van, ahol 3-4 év után piacra dobnak új fajtákat, anélkül, hogy elegendő tapasztalatokat gyűjtöttek volna az adott fajtáról. Egyre nehezebb, termesztőként, mert követni kell a piaci igényt, de jobb lenne várni addig, amíg kiderülne az új fajták összes tulajdonsága. Ez idén meg is mutatkozott ez a probléma. Másik probléma a munkaerőhiány Dél Európában. Gazdasági helyzet javult Portugáliában, Spanyolországban, emiatt meglepően nehéz volt kézi munkaerőt találni. Éghajlat melegedésével, egyre koncentrálódik az érés. Tavaly a termelők 6-7 hétig szüreteltek, idén egy hónap alatt leérett az összes fajta. Másik nagy probléma a kis és nagytermelők léte: A kis termelők kis mennyiséget termelnek, megvan a helyük a rendszerben, megvan piacuk. Ezekben az országokban a 10-20 ha területű, úgynevezett közepes üzemű termelőknek nincs jövője. Nem tudja a család megművelni már a területet, külső munkaerőre lenne szükség, így nehéz talpon maradni. Nagy termelők már gazdaságosan fent tudnak maradni. de vannak olyan gazdák, akik 800-1000 ha gyümölcsössel rendelkeznek Spanyolországban. Különösen veszélyesnek tekinthető, mivel a munkaerőhiány stb. probléma is kialakulhat. Ha egy adott területen nincs munkaerő, és mondjuk 80 ha-os területet nem tudnak leszedni akkor, ha összes hektárra vetítjük a bevételt, már nem éri meg neki gazdaságilag. Ha nincs jó kereskedelmi szervezet, akkor nem tudják értékesíteni a gyümölcsöt. Elő kell készíteni a szezont, megállapodásokat kell kötni a szupermarketekkel, könnyebb így a gyümölcs eladása. Most azt lehet tapasztalni, hogy 15%-kal nagyobb a kajszi termés Európában ez egy 100.000 tonnát jelent. Mindenhol új telepítések találhatóak, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban. Lesznek olyan termelők, akik nem tudják majd értékesíteni a gyümölcseiket.

Pascal elmondta, hogy idén májusban a kajszi ára 30 %-kal kisebb volt, mint tavaly.

És a nagy kérdés, mindezek tükrében: Magyarországon telepítsünk-e kajszi ültetvényeket? Hazánkban a közép és nagytermelőknek van helye a piacon. Ha termelőként megnézzük a piacainkat (Ausztria, és egyéb környező országok), és tudjuk biztosítani a jó minőséget, akkor még érdemes kajszit telepíteni. De figyelni kell, mert most már sokkal több energiát kell fektetni a kajszi értékesítésbe, termés minőségébe, mint régen.

 

Külföldi felszólalóink közül Konstantinos Doulgeridis tartott még előadást. 2102-es FAO adatok alapján felvázolta a Világ kajszi termesztését. Ahol kitűnik, hogy a legjelentősebb termelő, az Törökország, de Japán is elég nagy hangsúlyt fektet a kajszi termesztésbe.

 

Világ főbb kajszi termesztő országai a 2012-es FAO alapján.

 

Törökország teljesen más piacra termel, elsősorban a kajszi előállítását aszalványok készítésére végzi.

Konstantinos pár Görögországban jellemző fajtákat mutatott be előadásában, többek között a Rubis, ami egy korai fajta, színeződését szépnek tartják. Kioto, ami hazánkban is egy népszerű fajta, Farbaly egy mutatós, valamint íze is nagyon jó. Pricia fajta korai virágzású, Magyarországon szerinte nem biztos, hogy megfelelő fajta lenne.

Az előadó elmondta, hogy Görögországban milyen növényvédelmet alkalmaznak a kajszi ültetvényekben, valamint kiemelte szaktanácsadási rendszerüket. Számos hazai termelőt is szaktanácsokkal lát el az I.con share csapata. Profizmusuk abból adódik, hogy minden gyümölcskultúrához külön szaktanácsadót küldenek, aki Európai szinten elismert szaktudású. Az egy évben többször is ellátogató szakember jártas a tápanyag-utánpótlásban, növénybetegségekben, alany és fajtaválasztásban, helyes metszésben.

 

Kajsziból hazánkban rengeteg fajtát lehet találni. Fontos, hogy magunk válasszuk ki a területünk talajához, klímájához és az igényeinkhez megfelelő fajtát, fajtákat. Nem árt szakember véleményét is kikérni az esetleges döntésünkről. A megfelelő minőségű kajszitermesztésnek még mindig van jövője hazánkban, de mielőtt belekezdünk a telepítésbe, mérlegeljünk, hogy találunk rá vevőt, valamint leszedéséhez és megműveléséhez elegendő munkaerő rendelkezik abban a régióban.