Zöldség- és Gyümölcstermesztők Évzáró Szakmai Konferenciája
Az idén Kecskeméten rendezte kétnapos évzáró tanácskozását a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Tész-Ész Nonprofit Kft. Az első előadások általánosságban szóltak az ágazat fejlesztési lehetőségeiről, illetve a szakmaközi szervezet ezirányú tevékenységéről.
Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a két szervezet az idén 30 rendezvényt szervezett, elsősorban szakmapolitikai, adózási kérdésekről, de jócskán volt köztük a zöldség- és gyümölcstermesztés szakmai fogásaival foglalkozó tanácskozás és bemutató is. Mindegyiket országosan meghirdették, bárki jelentkezhetett rájuk. Többször külföldi szaktanácsadók is tartottak előadást a rendezvényeken.
Tavaly kiírták a kertészeti pályázatokat, ezzel kapcsolatban az idén az öntözéshez kapcsolódókról egyeztetett a FruitVeB. Egész napos konferenciát szerveztek Debrecenben az ágazatot sújtó munkaerőhiányról, és tovább ütik a vasat a kormányzatnál az áfacsökkentés érdekében. Jövő év elején Apáti Ferenc és Nagypéter Sándor vezetésével tanulmányt állítanak össze a zöldség-gyümölcs áfacsökkentés várható hatásairól. Nagy szükség lenne erre a lépésre a még mindig 20-30 százalékra becsülhető feketekereskedelem visszaszorítására, de a reális kilátások nem biztatók.
A tisztább piaci helyzet érdekében a főbb fajoknál szüret előtt előrejelzést ad ki a szervezet a várható mennyiségekről és árakról, ezt jövőre havonta szeretnék megtenni. Az ágazat éves eredményét összefoglaló „bulletin” is az eddigieknél korábban, a tervek szerint jövő áprilisban jelenik meg.
Tavaly megújult a FruitVeB honlapja, ami az információátadás egyik fontos felülete, a Zöldség-Gyümölcs Piac újság pedig negyedévenként jelenik meg. Ledó Ferenc a Kertészet és Szőlészetet is kiemelte, mint azt a szaklapot, ahol szinte minden héten jelent meg valamilyen cikk a FruitVeB tevékenységéről.
Gyümölcstelepítésre és gyógynövényre még van
Az üveg- és fóliaházak építésére 23,31 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, amire 274 kérelem érkezett 35,66 milliárd forint értékben. Első körben 114 támogatási határozat született, 16,79 milliárd forintról. A pályázatok értékeléséből kiderült, hogy átlagosan 160 millió forintos beruházást terveznek a kertészek.
A gombaházak és hűtőházak építése jogcímre 269 pályázat érkezett 38,14 milliárd forint összegben, ami jócskán meghaladja a rendelkezésre álló 22,33 milliárdot. Eddig 98 nyertes pályázat született, a nyertesek 7,76 milliárd forintot fordíthatnak a beruházásokra. Az átlagos pályázati érték 181 millió forint volt ezen a területen.
Az elsők között zárták le a kertészeti gépbeszerzés pályázatot, mert a 18,08 milliárd forintos keretre 4400 kérelem érkezett be 30 milliárd forint összegben. A legtöbben traktort vagy permetezőgépet kívántak beszerezni, tájékoztatott Polai László, a Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Tervező Osztályának vezetője.
Az ültetvénytelepítés 19,33 milliárdos keretét még nem merítették ki, 585 kérelem érkezett 14,72 milliárd forint értékben. Eddig 154 telepítő nyert el 4,24 milliárd forint támogatást. Egy pályázó átlagosan 25,2 millió forintos beruházásra készült.
A legkevésbé kihasznált forrás a gyógy- és fűszernövényekre kiírt 3 milliárd forint, amire 59 kérelem érkezett 450 millió forint összegben. Jobb kihasználása érdekében október 17-én fölemelték a támogatási összeget 100 millió forintra, eddig az összeghatárig pedig ugyanaz a személy több pályázatot is nyerhet.
Nem közvetlenül a kertészeknek szóló lehetőségekre is fölhívta a figyelmet Polai László. A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre, de még csak a harmadára érkezett igény. Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházásokra is pályázhattak kertészek, mert ide tartozik a jéghálóépítés. Nyáron jelent meg a szolidáris gazdálkodás támogatását szolgáló jogcím pályázati felhívása. Ebben hátrányos helyzetű embereket támogató intézmények és gazdálkodók együttműködését kívánják segíteni, és kisebb fejlesztésekre is van lehetőség a keretből. A rövid ellátási lánc szervezésére rendelkezésre álló 3,84 milliárd forintból eddig 24 kérelem érkezett, az összegnek valamivel több mint a felére.
A jogszabály adta kereteken belül ügyfélbarát módosításokat tett a Miniszterelnökség, hangsúlyozta Polai László. Ültetvénytelepítésnél például 75 millió forintig több pályázat is befogadható ugyanattól a termelőtől.
Történelmi esély
Még van néhány jó évünk, amikor minden adott a kertészeti ágazat nagy léptékű fejlesztéséhez, fejtette ki Kapronczai István agrárközgazdász, aki három üzenet köré építette az előadását: az első, hogy használjuk ki az agroökológiai lehetőségeinket, a második, hogy ami jó az agrárgazdaság egészének, az jó a kertészetnek is, a harmadik pedig, hogy történelmi az esély az ágazat, és benne a kertészet fejlesztésére.
Számításai szerint 2008–2010 átlagához képest 2014–2016-ra a mezőgazdaság teljesítménye 111,2, a kertészeté 107,9 százalékot ért el, ami évekre lebontva 1,6, illetve 1,1 százalékos növekedésnek felel meg. Ennél jóval többre lennénk képesek, ha reális célokat tűzünk ki, és megteremtjük az elérésükhöz szükséges feltételeket.
Csak olyan agrárgazdasági mód követhető azonban, amelyik harmóniát teremt a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontok között, és csak ott érdemes növelni a kibocsátást, ahol nemzetközi mércével is versenyképesek vagyunk. Vagyis olcsón tudunk jó minőséget termelni.
Közép és hosszú távon is az Európai Unió keretei között élünk, agrárgazdasági céljainkat is ehhez mérhetjük. Kitűzhetjük azt a célt, hogy visszaállunk a mezőgazdaság rendszerváltáskori kibocsátási szintjére, vagy azt, hogy utolérjük az EU-15-ök termelési szintjét. Ez utóbbi sem elérhetetlen, 10-15 év múlva akár 20 millió embert is elláthatnánk élelmiszerrel, illetve 15 milliárd euró értékben exportálhatnánk is.
A kivitel föllendítéséhez 70-80 százalékos arányban feldolgozott árukat kellene kínálnunk, azon belül is 50-60 százalék magasan feldolgozott termék kell hogy legyen – hangsúlyozta Kapronczai István. Ezek reális számok, ám ahhoz hogy elérjük a kitűzött célt, néhány kiemelt feladatot meg kell oldanunk.
Versenyképes, életképes
Meg kell különböztetnünk a versenyképes, az életképes és a nem életképes termelőket, és csak az első kettő kapjon támogatást. Ahhoz, hogy kihasználhassuk a meglévő piaci lehetőségeinket, mindenképpen javítani kell a versenyképességünket. A mai 80-20 százalékos forrásmegosztás a kis- és nagyüzemek között nem ezt szolgálja.
A versenyképesség azt jelenti, hogy az adott vállalkozás extraprofitot termel és bővíti is a termelését, az életképes vállalkozás pedig hosszú távon, azonos szinten gazdálkodik. Most éppen az az egyik gond, hogy olyanok is kapnak támogatást, akik hosszú távon nem életképesek. Célszerű lenne a termelési színvonalhoz is kötni a támogatásokat.
Ahhoz, hogy egységes minőségű árut kínáljunk nagy mennyiségben, stratégiai együttműködésre van szükség a termékpályákon, amiben mind nagyobb szerepe lesz a feldolgozói, kereskedelmi szabványoknak. Ezt segítené az integrációs törvény, keretet adva a több évre szóló szerződéseknek.
Fontos feladat annak megoldása is, hogy a földbirtok-politika ne bizonytalanítsa el a vállalkozásokat. A szakember szerint a földforgalmi törvény számos pozitív hatása mellett csökkenti az állatállományt és vagyonvesztést okoz, mérsékli a foglalkoztatást és korlátozza a növekedést. A jogi személyek földtulajdonlásának teljes tilalma valószínűleg nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal, és a külföldiek földszerzését is csak közérdekből lehet korlátozni, tehát ezeken a területeken valószínűleg törvénymódosításra lesz szükség. Fontos lenne korlátozni a földbérleti díjakat is, illetve irányadó bérleti díjakat kellene meghirdetni, mondta.
Bár csak a negyedik helyen említette, az öntözés azonban kulcskérdés hazánkban. A felszíni vizekből ugyan három Balatonnyival több víz folyik ki tőlünk, mint amennyi hozzánk érkezik, mégis mindössze 124 ezer hektárt öntözünk. Reális cél a 400-600 ezer hektár öntözésre berendezett terület hazánkban. Állami feladat a vizet a táblák széléhez vezetni, az öntözési technológia kiépítéséhez viszont támogatásra is szükség van. Kapronczai István szerint mindenképpen egyszerűsíteni kell az öntözési pályázatokat.
Hazánkban az 50-500 hektár közötti gazdaságok háromnegyede növénytermesztő, 1,7 százalékuk gyümölcstermesztő üzem. A versenyképességgel összefügg az üzemi transzparencia megteremtése, vagyis az őstermelői státuszt meg kell szüntetni és átterelni valamilyen más vállalkozási formába. Ezt a kormányzati ciklus első évében lehetne megtenni.
A horizontális versenyhátrány megszüntetését szolgálná a szélesebb körű és igazságosabb közteherviselés, az adópolitika egyszerűsítése, az áfa csökkentése. Az egyéni gazdálkodók esetében célszerű lenne áttérni a sokkal egyszerűbb földalapú adózásra.
A hetedik tennivaló a munkaerő megfelelő kezelése. Hosszú távon biztosan csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma még az állattenyésztésben is, csak a kertészetben lehetne több munkaerőt alkalmazni. Fontos lenne a megfelelő képzés és a szaktanácsadás fejlesztése.
Végül fontos feladat az élelmiszeripar fejlesztése, ma ugyanis ez a leggyengébb láncszem az élelmiszertermelésben. A Vidékfejlesztési Program – nagyon helyesen – támogatja a feldolgozást, de a nagy vállalatokat is segíteni kellene.
Anyagi oldalról minden adott a fejlesztésekhez, az utóbbi években ugyanis nagy betétállomány halmozódott föl, és a bankok rendkívül olcsó hitellel állnak a termelők rendelkezésére – mondta Kapronczai István. A bankok szívesen hiteleznek a mezőgazdaságban, mert ott nagyobb biztonsággal fizetik vissza hiteleket, mint az átlag.
Nem csak azt kell azonban fejleszteni, amire éppen támogatást adnak, figyelmeztetett az előadó. A cél az, hogy tudásalapú, versenyképes vállalkozások jöjjenek létre, szakmailag és morálisan is felkészült munkaerő alkalmazásával. A magyar mezőgazdaság az elmúlt 20-30 évben nem volt olyan kedvező fejlesztési helyzetben, mint most.
Pályázni lehet az energiahatékonyságra
A kertészeti pályázatok eredménye lassan megszületik, és új kiírás is várható még az idén, tudtuk meg Polai Lászlótól, a Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Tervező Osztályának vezetőjétől. A teljes Vidékfejlesztési Programban eddig 56 ezer pályázó kapott támogatási határozatot. A VP 1300 milliárd forintot meghaladó keretéből 44 százalék a beruházási intézkedésekre fordítható hányad, annak 13 százaléka, 90 milliárd forint közvetlenül kertészeti felhívásra költhető. A támogatás 80 százalékát kis és közepes vállalkozások kaphatják. A pályázatoknál három fókuszterületet is figyelembe kell venni, ezek a versenyképesség javítása a beruházás által, a fiatal gazdák támogatása, valamint a energiahatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások használatának elősegítése.
Ez utóbbi területre minden jogcímnél a lehetőségekhez képest kevesebb igény érkezett, ezért még az idén kiírnak egy új pályázatot 35 milliárd forint értékben, kimondottan az energiagazdálkodás korszerűsítésére, az energiahatékonyság javítására. Ebből a keretből 30 milliárdra a kertészeti ágazatból és az állattenyésztők köréből várják a pályázatokat a tervek szerint, mondta Polai László, a fennmaradó összegre pedig élelmiszeripari és borászati vállalkozásoktól.
