Hogyan történik a termesztés az egyik legjelentősebb görög gyümölcstermelő vidéken? Sok tanulságot vonhatunk le a térség termesztéstechnológiájából.
A TészÉsz Nonprofit Kft. a Haifa kertészeti műtrágya gyártó cég dél-kelet európai leányvállalatának és az I-ConShare hálózatos szaktanácsadó cég szervezésének és nagyszerű vendéglátásának köszönhetően 25 tagú hazai gyümölcstermesztőkből és szaktanácsadókból álló csoport tett látogatást a Görögország északi részén fekvő Pella tartományban, mely terület a görög gyümölcstermesztés bölcsőjének is tekinthető. A 2017 április 26-30. között zajlott szakmai út során a legjelentősebb kajszi, őszibarack, nektarin, cseresznye valamint alma termőterületeket látogattuk meg.
A tanulmányút keretében részt vettünk a Thessalonikiben megrendezett Freskon kiállításon is, ahol az éppen 50 éves jubileumát ünneplő Haifa saját, nagyszabású kiállítási standján érdekes szakmai szimpoziumot és kellemes ünnepi programokat szervezett, kimondottan a magyar delegációnak. Az úton a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében velünk tartott Hunyadi István kertészeti szakértő, a Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa, aki az ültetvénylátogatások során igen sokat segített a szakmai fordításban, az elhangzott összetett és bonyolult szakmai ismeretek helyes értelmezésében.
A Pella tartományban koncentrálódó mérsékelt égövi gyümölcstermő terület közvetlenül a makedón-görög határhegység alatti déli lejtőkön és a hegység előtti jó vízellátottságú medencében terül el. A tartomány valamivel több, mint 2500 km2 területű, 140 ezer lakosnak ad otthont. Fővárosa a körülbelül 20 ezer lakosú Edessa.
Pella tartomány a főbb településekkel (forrás: www.travel-greece.org)
A termőterület adottságai, fekvése, klimatikus viszonyai és vízellátottsága igen kedvező, sokban emlékeztet az olaszországi Bolzano környékére. Talán a talaj az, amivel kicsit elégedetlenek a helyi termelők, humusztartalma a legtöbb helyen igen alacsony sokszor csak 0,5-0,8%. (A mi 2% körüli humusztartalmú talajaink náluk nagyon jónak számítanak.)
A környék műholdas képe (forrás: www.maps.google.com)
Amint az a fenti képről is látható az átlagos birtokméret kicsi. Ugyan vannak 10-20 ha körüli nagyobb ültetvények is, de többségében 1-2 hektáros gyümölcsösöket találunk. Jellemző, hogy minden gyümölcsültetvény telepítésére alkalmas helyet igyekeznek kihasználni. A körzetben a kertészet a fő mezőgazdasági tevékenység, szántóföldi kultúrákat alig találunk a környéken. A kertészeten belül a gyümölcstermelés a meghatározó, például az összes görögországi őszibarack termőterület – mintegy 40 ezer hektár – körülbelül kétharmada itt található.
Az 1960-as évek elején itt létesült az első konzervgyár, mivel felismerték, hogy az ipari feldolgozásra alkalmas őszibarack fajták ebben a körzetben igen nagy sikerrel termeszthetők. Lényegében ez okozta a gyümölcskertészet felfutását. Zöldségtermelés főleg hajtatásban folyik, a fő hajtatott termékek a paradicsom és az uborka. Az utóbbi időben megszaporodott a szabadföldi spárga ültetvények száma, annak ellenére, hogy a talaj szerkezete nem a legalkalmasabb a növény számára.
Az első napon, a Thessaloniki-be érkezést követően, a télen síparadicsomként is ismert kellemes hegyi településen, Loutraki-ban szálltunk meg ahonnan elindulva az I-ConShare és a Haifa szaktanácsadói a délután során kisebb kajszi, cseresznye és őszibarack ültetvényeket mutattak meg nekünk.
Cseresznye ültetvény, a fák törzse bordói keverékkel van „felkenve" – fotó: Bogya Zita
Cseresznye ültetvény fagykár mérlegelése, Loutraki környéke – fotó: Bogya Zita
Az utazás fáradalmait esti fürdőzéssel kombinálva a természeti jelenségnek sem utolsó és gyógyfürdőnek is kiváló Pozar fürdőhely impozáns, hideg és forró vizű természetes vízeséseinek egyikében fürdőzve pihentük ki. Másnap intenzív ültetvénylátogatással folytattuk programunkat.
Y koronaformájú őszibarack – fotó: Németh Sándor
Az ültetvények termesztési rendszerei változatosak, az olyan termesztéstechnológiai elemek, mint a térállás vagy a koronaforma, nagyban függenek attól, hogy a gazda mennyit akar vagy tud ráfordítani a kezdeti kialakításra és a későbbi fenntartásra. Kisebb és nagyobb ültetvényméretben is egyaránt találunk hagyományos váza koronás, őszbaracknál modernebb Y-koronás, cseresznyénél spanyol bokor koronájú és korszerű, nagy tőszámú központi tengelyes szuperintenzív ültetvényt is.
Jéghálós cseresznye, Pella – fotó: Kéki László
Annak ellenére, hogy sokféle termesztéstechnológiával dolgoznak, jól észrevehető, hogy a modern intenzív termelés a fő irány. A támrendszert, ahol a koronaforma miatt szükséges, mindenütt megtaláljuk. Az intenzív ültetvényekben könnyű támrendszert építenek, sokszor jégháló nélkül, alacsony betonoszlopokkal, általában 4 sor horganyzott dróttal.
Központi tengelyes nektarinültetvény, Pella – fotó: Kéki László
Jéghálót természetesen használnak, de nem általános, függ az adott területen előforduló jégesők gyakoriságától és természetesen a termelő kockázatvállalási hajlandóságától. A jégháló cseresznyében való alkalmazásával kapcsolatban ráadásul megfigyelték azt is, hogy a háló használata negatív hatást gyakorolhat a következő évi rügydifferenciálódásra és ez által a termés mennyiségére. Ezt a hálónak a mikrokílmát módosító hatásával magyarázzák, ezért csak a magasabban fekvő területekre javasolják, ahol a nyári átlagos hőmérséklet nem több, mint 25-27 °C.
Fajtahasználatuk megfelel a nemzetközi trendeknek, legtöbbjük általunk is ismert világszinten elterjedt fajta. Természetesen dolgoznak helyi fajtákkal is, ilyen például cseresznyénél a ’Tragana Edessa’ és ’Tsoulakeiko’, vagy kajszinál a ’Tyrinthos’ és a ’Bebekou’, melyeket helyi friss piaci és ipari felhasználásra termelnek.
Érett kontra fiatal, hagyományos váza kontra központi tengely. Minden koronaformát és művelési módot megtalálhatunk – fotó: Kéki László
A gépesítés színvonala és kora kissé elmaradottabb mint nálunk, de a célnak megfelelő. Nagyon jellemző a kisebb, fülke nélküli, a sorokba beférő traktorok használata. Ezekből az egészen matuzsálemi korútól a legújabbakig minden korosztályú megtalálható errefelé. Általánosan elmondható, hogy
a termesztés színvonala jobb, mint hazánkban.
Az alkalmazott termesztési módszerek átgondoltabbak, a tápanyag-utánpótlásra és a növényvédelemre sokkal nagyobb figyelmet fordítanak. Megjegyzendő azonban, hogy déli ország lévén utóbbiban sokkal nagyobb a termelők mozgástere, jóval több készítmény és hatóanyag áll rendelkezésre. Ez utóbbitól függetlenül az itt folyó kertészeti termelés követendő és megvalósítható példaként szolgálhat a magyar termelők számára is.
Séta és beszélgetés Mr Hadsoglu intenzív almatermelő ültetvényében – fotó: Bogya Zita
A szövetkezésre való hajlandóság igen kicsi, melyet a korábbi rossz tapasztalataikkal magyaráznak. Ennek ellenére úgy tűnik, értékesítési nehézségekkel nem nagyon küzdenek, mindenki el tudja adni az általa megtermelt árut. Az öntözéssel kapcsolatos kérdéseinkre a hivatalos válasz az volt, hogy náluk is engedélyeztetni kell és hivatalos kútfúróval kell terveztetni a kutakat. Azonban a gyakorlatban nem mindig történik ez meg, a görög termelők az öntözővizet alanyi joguknak tartják. Ennek magyarázata az, hogy sok helyen rendelkezésre áll a még a hetvenes években az állam által kiépített öntözési infrastruktúra, melyek működnek, de működtetésük körül igen sok a rendezetlen kérdés.
Intenzív cseresznye. Hogyan mérsékelhetjük a kései fagyok káros hatásait a megfelelő tápanyagokkal és mikroelemekkel – fotó: Bogya Zita
Az idei évben a rendkívül hideg tél, a tavaszi csapadék hiánya, majd azt követően a kései fagyhullám itt is jelentős károkat okozott. Természetesen biztosítást itt is lehet kötni elemi károkra, de egyébként a kertészet eléggé magára van hagyva. Kárenyhítési alap nincs, ráadásul a kertészeti termelők semmiféle állami támogatást – sem földalapút, sem termeléshez kötöttet – nem kapnak, mivel a kormányzat jól jövedelmezőnek tartja az ágazatot. Csak egy-két szántóföldi kultúra, így a a kalászos gabonák, a kukorica és a gyapot részesül állami szubvencióban.
A hagyományos ültetvényekben találunk még szórófejes öntözést is. Bőven van víz – fotó: Bogya Zita
A második nap délutánján egy cseresznyeültetvényt és egy intenzív jéghálós almaültetvényt látogathattunk meg Evangelos Mainos és Konstantinos Doulgeridis I-ConShare szaktanácsadók vezetésével. A bemutatott gyümölcsösök az Aridaia-Pella-Pirgi régióban-Natura 2000 területen fekszenek. Az ország cseresznyetermesztésének 50%-a található ebben a termesztőkörzetben. Általában hagyományos gyümölcsösök, de vannak intenzív, nagysűrűségű, modern, fiatal ültetvények is.
Ami a cseresznyefajta-összetételt illeti, még mindig bőven találhatunk helyi fajtákat is. Ezek a görög fajták magas cukortartalmúak, mellyel jelentős piaci előnyt tudnak szerezni, mivel a helyi feldolgozóipar többet fizet ezekért a fajtákért, ezért a mai napig megtartották őket. Az elmúlt évben 70 ezer tonna cseresznyét szüreteltek, a fagy miatt idén ez 30-40%-al csökkenhet. A termés 60%-a exportra kerül, melynek 40-50%-a az EU piacaira, míg a többi azokba a volt szovjet tagköztársaságokba kerül értékesítésre, ahol nem érvényes az embargó. A hazai fogyasztás 40% körül alakul. Integrált növényvédelmet és termesztést alkalmaznak, valamint az európai minőségbiztosítási rendszereket is használják, mint például a Global Gap.
A képen Mr Hadsoglu intenzív almatermelő ültetvényét láthatjuk, ahol tavaly 60-70 t/ha első osztályú alma volt a termés – fotó: Bogya Zita
Az alacsonyabb fekvésű területeken május 5-től kezdik szüretelni a cseresznyét. A szüret a magasabban fekvő részeken augusztusig húzódik. Piaci előnyük a klimatikus adottságokból ered. 15 nappal korábban érnek itt bizonyos fajták, így folyamatosan és a leghosszabb intervallumban ők tudnak szállítani az üzletláncokba. Például a Carmen fajtát itt már május 15-től szüretelik.
Pirgi régióban termesztik a legjobb minőségű almát, mely a legfiatalabb gyümölcstermesztő régiójuk is egyben. Itt csak fiatal és modern ültetvények találhatóak. Látogatásunkkor éppen egy almamoly elleni szexferomon légtelítéses rendszert installáltak az I-ConShare közreműködésével egy 300 ha-os ültetvényben. Most telepítik az első ilyen rendszereket itt. Úgy vélik az orosz piacnak van igénye a vegyszermentes almára és máshol is nő az igény a biotermékekre. Az I-ConShare szoros kapcsolatban dolgozik több fontos céggel is, mint a Haifa, Syngenta, BASF, Bayer. Segítenek kísérleteket beállítani egy-egy ígéretes új termékkel. A legújabb technológiákat, termékeket, hatóanyagokat ők próbálják ki először a kiválasztott termelőkkel, és azok csak ezek után kerülnek piaci bevezetésre.
Jelenleg nagy csapadékhiány van, így áprilisban már elkezdtek öntözni. Itt van az egyik legnagyobb alma hűtőház. A jó minőségű almát a termelő 0,65 euro/kg összeget kap a felvásárlótól. A legjobb almatermelők átlagosan 20 ha-os területen gazdálkodnak.
A Hadsoglou almaültetvényen újfajta, herbiciddel végzett gyümölcsritkítást alkalmaznak. Ezen módszerrel elmondásuk szerint már 2 éve sikeresen csökkentik az oldalágakon kötődött gyümölcsök számát. Magyarországon a módszer és a hatóanyag nem engedélyezett.
60 cm-re vannak ültetve a fák, de ha most telepítenének most már nagyobb távra ültetnék. (Kissé össze érnek az oldalágak. M26-os alanyon „Red Cup” fajtából áll az ültetvény. Újratelepítésre ez az alany alkalmas. A késő tavaszi fagy káros hatásai láthatóak. Viszont a fákat a fagyok előtt és után is különböző biológiai készítményekkel molibdén, cink, bór, permetezésével igen jól felkészítették a fagy stresszhatásaira, így azon igen jól átvészelték a fagyot. Enyhe foszforhiány látható (összefüggésben a hideg téllel). Kalcium hiánnyal is találkozhatunk (elmondásuk szerint ez minden intenzív almásban előfordul).
A közkedvelt görög cseresznye, avagy görögül kerászia – fotó: I-ConShare
Tápanyag-utánpótlással kapcsolatos megfontolandó tanácsaik:
Nagyon fontos a szeptemberi, közvetlen szüret utáni (szilárd műtrágya, tápoldat és lobtrágya formájában) makro és mezoelem-tápanyagok feltöltése levélanalízis alapján, cink, bór feltöltés és az öntözés szükség szerinti folytatása október végéig. Fontos a tavaszi granulált komplex műtrágyával való feltöltés és virágzás előtti, közbeni és utáni lombtrágyázás (Haifa Multi-K kálium-nitrát és Haifa Cal kalcium-nitrát, Haifa bór és Haifa kelatizát cink). A vas esetében kiemelték, hogy amennyiben a talajunk ph-ja magas, 7-es pH érték feletti, abban az esetben csak az EDDHA (ethilenediamin-N,N'-bisz(2-hydroxi-fenilecetsav) kelát formájú vas jöhetne szóba, mivel lúgos tartományban csak ez marad stabil és szívódik fel hatékonyan. (Ηaifa Micro Fe orto-orto arány 6/4,8 EDDHA)
A növények stresszhelyzetekre való felkészítése és a stressz utáni gyógyító kezelésként fontos a kiegészítő biológiai készítmények használata, mint például az elágazó láncú aminosavak keverékéből álló Haifa Polyamin illetve Multipepton. Nyáron fontos a folyamatos öntözés és az időjárásnak megfelelő EC értékű és megfelelő összetételű tápoldattal való tápoldatozás.
Réz-kezelés: ősszel, amikor a levelek 70 százaléka lehullott, akkor kezdik a permetezést, bordói keverékkel 20 kg/ha (hosszú hatástartamú) mennyiséggel kezelik az ültetvényt. Ez számunkra hatalmas mennyiségnek tűnik, de elmondásuk szerint a bordói keverékből a 80-as években sokkal többet mintegy 25 kg/ha mennyiséget is használtak. Az Erwinia is kezd problémát jelenteni. Venturiás varasodás ellen is folyamatosan védekeznek. Kiemelték, hogy az M106-os alany érzékeny a fitoftórára. Az M106-os alany nem alkalmas újratelepítésre. Az M9-est vagy mást kell a helyére ültetni. A különböző molykártevők ellen biológiai és hagyományos növényvédő szeres módszerekkel is védekeznek. Az almafa szitkar kártevő is jelen van.
Meglátogattuk a termőterület legnagyobb (120 ha) cseresznye- és almatermelőjét. Corvin, Regina, Ferrovia fajtákat láthattunk. A csapadékhiány miatt az öntözést már áprilisban elkezdték. Rendszeresen adnak ki szerves trágyát, mivel a talaj humusztartalma igen alacsony. A görög talajok átlagos humusztartalma jóval 2% alatti. Virágzás előtt a jobb termékenyülés érdekében illetve fagyveszély esetén a stressz és a sérülések kivédésére kipermeteznek bizonyos anyagokat, (spenót kivonat, Haifa cink, bór, molibdén, Haifa Polyamin). Az idei későtavaszi fagy -2 fok volt 6 órán keresztül, de a beporzást így is megfelelőnek vélték a sikeres növényerősítő technológiának köszönhetően.
Beporzás: elmondásuk szerint a poszméhek és a mézelő méhek együttes használatával jobb beporzási eredményeket és gyümölcs minőség külalak javulást értek el, mint csak a hagyományos mézelő méheket önmagukban használva. További fontos tényező a beporzás alatti hőmérséklet és páratartalom: ha pl. magas a hőmérséklet a virágzás alatt, akkor összetapad a pollen, előre kell lássuk ezt és fel is kell készülni.
Jéghálós cseresznye ültetvény Loutraki környéke – fotó: Németh Sándor
Az ültetvényben minden fán minden távolság és minden termőág egyforma, ez nem véletlen. Tudatosan alakítják így a fákat. Elmondásuk szerint a megfelelő időpontban fel kell ébreszteni a rügyeket, és a virágokat fel kell készíteni az optimális termékenyülésre. Ezt 3 kg/ha kelatizált cink és 4-5 l/Ha Polyamin aminosavkészítmény és Haifa bórkészítmény lombhullás utáni és virágzás előtti permetezésével érik el, mely felébreszti az alvó rügyeket. Akár 3-4 alkalommal is kezelnek. A bórt virágzás közben is permetezik.
Amennyiben a talajvizsgálat indokolja a bórt megfelelő formában és mennyiségben ki kell juttatni granulált formában is. De soha ne lépjük túl a bór javasolt, maximális mennyiségét (levél, víz és talajanalízis!) mert a bór túladagolása káros és pont ellenkező hatást vált ki. Bórral ne tápoldatozzunk. Másik kiemelten fontos mikroelem a molibdén. Megfigyelésük szerint a Mo segíti a természetes ellenálló képességet és a színesedést.
Egy szépen gondozott cseresznye ültetvény fotó: Németh Sándor
Öntözés: a hegyekből, Bulgária és FYR Macedónia irányából több folyó és vízesés vize errefelé áramlik, így a terület vízellátása folyamatos és kellő mértékű. Vannak felszíni vízforrások, de jellemzően fúrt mélykutakból öntöznek. A vízminőség kiváló, iható forrásvíz. Az öntözés támogatott és kötelező. A víz a termelőnek alanyi jogon jár. Bár vízjogi engedélyre elvileg szükség van, de ezt a hivatal szakemberei önmaguktól elvégzik sőt az állam még a kutat is megfúrja a termelőnek. Megbízott szakértők, hivatalnokok tesztkutat fúrnak, minősítik a vizet, és meg is fúrják a kutat.
A legális kút és a vízminősítés csak akkor fontos, ha exportpiacra szállít be a termelő. Egyébként nem veszik komolyan és az állam sem ellenőrzi. Így aztán a helyi piacra termelők az állam hallgatólagos engedélyével működő magán úton fúrt kutakból öntöznek. Papíron elvileg létezik egy önbevalláson alapuló vízkivétel díjrendszer is, melynek mértéke függ a vízforrástól, a termesztett növény fajtájától és főleg az ültetvény méretétől. De legtöbben ezt nem veszik komolyan és az állam sem ellenőrzi ennek megfizetését. A vízdíj például közösségi víztározókból dízel szivattyúállomás segítségével történő öntözés esetén mintegy 3-12 EUR/öntözés óra összegbe kerülne, de csak elvileg.
Konstantinos Doulgeridis (balra, I-Con.Share) és jobbra Vasilis Tsampardoukas (jobbra, Haifa) köszöntője – fotó: Hunyadi István
A harmadik napon a Freskon kiállításon vettünk részt, mely a dél-európai és balkáni régió meghatározó zöldség-gyümölcs kereskedelmi és azt kiszolgáló támogató inputanyag és háttéripari szakvására. Vendéglátóink a Haifa standján érdekes előadásokkal készültek számunkra. Az előadások keretében érdekességeket tudhattunk meg többek között a gránátalma termesztéséről, az új görög csemegeszőlő fajtákról, körtetermesztéssel kapcsolatos eredményekről sok más mellett.
A Haifa stand csinos és kedves személyzete – fotó: Haifa Hellas
A negyedik napon a szakmai út résztvevői lazíthattak kicsit, szabad program keretében lehetőség nyílt Thessaloniki környékének és a halkidiki félsziget Kassandra nyúlványának felfedezésére is. A görögök nyitott szívvel és barátsággal láttak bennünket. Bárhol jártunk Görögország ismert nehézségei ellenére az emberek jókedvűek, optimisták, fejlesztenek és ismerik és használják a legmodernebb technológia adta okos lehetőségeket.
Az út sikeresen zárult, reméljük, minden résztvevő saját gazdálkodásában is használható információkkal gazdagodva tért haza. Ez úton is köszönjük a Haifa Southeast Europe-nak és az I-Con.Share szaktanácsadó vállalatnak az út lebonyolításához nyújtott segítségüket és a híres görög vendégszeretetet.
A cikk szerzői: Kéki László (Haifa Hungary), Hunyadi István (NAK), Bogya Zita (TészÉsz)