Idén harmadik alkalommal rendezte meg a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. a Szamóca szakmai nap és bemutatót április 11.-én Bordányban. Az előadók számos információval látták el az érdeklődőket a hajtatott szamócatermesztésről, növényvédelemről, öntözésről. A korszerű szamócafajtákról Antonio Ferrarasi tartott előadást (Mazzoni cégképviselő) Szentpéteri Tamás (Fruttamas Kft.) tolmácsolásával. Az esemény egyik fő célja, hogy új termékeket, technológiákat és fajtákat mutassanak be a termelőknek. A résztvevők idén első kézből ismerkedhettek meg az Agrosol liquid és Idogrena biostimuláns készítményekkel. Az ország Top Gyümölcstermelői közül felkérték Lukács Tibor bordányi szamócatermelőt, hogy tartson előadást munkásságáról. A szakmai nap részeként a délután folyamán gyakorlati bemutatóra is lehetőség nyílt, melynek keretén belül meglátogatták Fábián Zoltán ugyancsak helyi termelő birtokát. A szervezők remélik, hogy mindenki élményekkel és hasznos információkkal gazdagodva tért haza.
Babits Dorina beszélt a március végén szervezett Bogyósgyümölcs szakmai tanulmányútról.
1. fotó: Babits Dorina Verona tanulmányi útról beszélt előadásában (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)
Verona felé az első állomás Ausztrián keresztül vezetett, ahol is megálltunk két áfonyatermelőnél. Itt friss árut állítanak elő osztrák piacra. Kétféle termesztési mód létezik az áfonyánál. Az egyik, amikor termesztő edényben termesztik, a másik pedig a talajra helyezett termesztett közegbe való termesztés.
Termesztő közegként saját keveréket használnak: tőzeg és fenyő háncs zúzalék összekeverésével, 60% tőzeg 40% faanyag építi fel ezt a termesztő közeget. A szerkezete levegősebb lesz, nem tud úgy tömörödni.
Az egyik termelőnél helyi értékesítés is folyik egy önkiszolgáló automata segítségével.
Második nap első állomása egy 4 ha málna ültetvény volt, ami csak sarjontermő. Amira és Paris fajtákat használ, fóliasátor alatt helyezkedik el az állomány. Szerinte magas minőséget magas technológiával lehet előállítani. A málna termesztési ciklusa:
Tápkockás málnanövényt nevel április 15-től, majd május közepétől június végéig szüretel. A letermett növényeket eldobja és az előnevelt palántákat június végén beülteti. Augusztus végén újra terem, és egészen fagyokig szüretel.
A szakmai út során még 3 db szamóca ültetvénybe látogattunk el. Az első két termelő fólia alatt ikersoros elrendezéssel dolgozik. Magas bakhátat készítenek elő, és Vízkereszt környékén a régi leveleket leszedik, majd letakarják a növényt két dupla fátyol fóliával a fagy ellen való védekezés miatt.
A harmadik ültetvény jellegét tekintve teljesen más volt, ugyanis felfüggesztett szamócatermesztést végeztek. A termesztéstechnológiát tekintve a kisebb beruházási költségekre fektették a hangsúlyt. A paplanokat többször felhasználják, ami fertőzést is okozhat.
A veronai út tanulságaiként elmondható, hogy a termelők folyamatosan megújulnak, hogy lépést tudjanak tartani a piaccal. Nem csak egy jó technológia létezik, emellett az ötletes saját megoldások is fontosak a termesztésben. Ahogy Magyarországon is, egész Európában munkaerőhiány van. Kisebb felületen könnyebb magasabb színvonalon termelni, persze vannak kivételek.
Miért kell gázosítással végezni a talaj fertőtlenítését? Tóth Bertalan tartotta meg előadását a témával kapcsolatban.
Valószínűleg minden termelő számára közismert tény, hogy a talaj kórokozókkal vagy károsítókkal való fertőzöttsége nagyban meghatározza a termesztés sikerét és eredményességét. Nagy értékű kultúrák (korai zöldség, dísznövény termesztés és gyümölcs, szőlő ültetvények) esetében, ahol több éven keresztül ugyanabban a talajban neveljük a növényeinket, a telepítés megkezdése előtt feltétlenül tudnunk kell a talajunk növény egészségügyi állapotát, mert az évek teltével az induló állapot csak romlani fog. Ebből adódóan nem mindegy, hogy a talajunk a gyomokon kívül még talajlakó kártevőkkel, pajorokkal, fonálférgekkel, vagy talajlakó kórokozókkal is fertőzött, mert a fertőzés milyensége meghatározza az ellene való védekezés lehetőségét és annak módját is.
Gyakran mondjuk, hogy talajfertőtlenítést kell végezni, de azt már kevésbé részletezzük, hogy mi ellen és mivel. Ha áttekintjük a talajfertőtlenítő szereket, akkor találunk közöttük olyan rovarölő hatású talajfertőtlenítőt, amelyek csak a talajlakó, drótférgeket, pajorokat és egyéb lárvákat irtják, de hatástalanok a fonálférgek, gombák, baktériumok és gyomok ellen. Vannak olyan készítmények, amelyek csak a fonálférgeket viszik, és azokat is a talajfertőtlenítők közé soroljuk. Igaz vannak olyan szerek is, amelyek mind rovarölő, mind fonálféreg ölő hatással rendelkeznek, de hatástalanok, a talajból fertőző gombák és baktériumok ellen. A talajfertőtlenítők közé soroljuk azokat a készítményeket is, amelyek egyes talajból fertőző gombák ellen hatékonyak, de hatástalanok a rovarok és fonálférgek ellen, nem említve a gyomokat.
Tehát a talajfertőtlenítés, mint fogalom, túlságosan általános, és a lényeget eltakarja. Ezért kell megkülönböztetnünk a talaj gázosítást, mert csak ez a kezelés nyújt általános és biztonságos védelmet a talajból fertőző károsító szervezetek ellen, beleértve a rovarokat, fonálférgeket, gombákat, baktériumokat és a csirázó gyom magvakat. Ez azt jelenti, hogy a talaj gázosításával, átfogó, komplex védelmet tudunk biztosítani az induló, új kultúránk számára.
Ha áttekintjük a rendelkezésre álló komplex hatású talajgázosító szerek körét, akkor azt kell mondanunk, hogy igen csak szegényes a választék, mert az engedélyezett két hatóanyag csoport (dazomet, metam) felhasználhatóságát tekintve, mind dózisában, mind a kijuttathatóság gyakoriságában erősen korlátozott. További gondot jelenthet, hogy ezek a készítmények, nem csak a talajból fertőző károsítókat pusztítják el, hanem a talajban élő hasznos élő szervezeteket (pl. Trichoderma fajok) és a talaj mineralizáció szempontjából fontos szaprofita, lebontó szervezeteket is.
Létezik, viszont egy olyan új talajgázosító készítmény, amelyik úgy nyújt teljes körű védelmet a talajból fertőző károsító szervezetek ellen, hogy közben a talaj hasznos élő szervezeteinek nagy részét megkíméli, nincs káros mellékhatása, sem szermaradéka. Ez a folyékony klórpikrin hatóanyagú TRIPICRIN a talajba kerülve gázosodás után fejti ki hatását, majd úgy bomlik le minden káros szermaradék nélkül, hogy a bomlásterméke a növények és a talaj hasznos élő szervezetei számára tápanyagként szolgál.
Ennek a készítménynek is vannak azonban kötöttségei, amelyek a következők.
- jelenleg ez a készítmény csak eseti engedéllyel rendelkezik, ami 120 napos felhasználást tesz lehetővé,
- ez a szer kereskedelmi forgalomba nem kerül, ezért csak komplett, a kijuttatást is magába foglaló szolgáltatásként lehet a kezelést megrendelni.
- a készítmény kijuttatását csak olyan gázmester végezheti, aki elsajátította a TRIS és Ekoprevent cégek által biztosított adagoló rendszer szakszerű használatát, és arról igazolással rendelkezik.
Ezek a kötöttségek viszont előnyt is jelentenek, mert a veszélyes talajfertőtlenítő szer egy zárt rendszeren keresztül, professzionális szakemberek közreműködésével úgy kerül kijuttatásra, hogy a termelő nem érintkezik a talajgázosító szerrel.
A kijuttatott készítménynek sem káros mellékhatása, sem szermaradéka nincs, ezért sem emberre, sem az élő környezetre veszélyt nem jelent. A kezelt talajon a kezeletlenhez viszonyítva minimum 25%-al magasabb terméseredményt lehet elérni úgy, hogy a kezelt terület növényállománya lényegesen jobb stressz tűréssel rendelkezik, és korábban produkál piacképes árut.
A kezelést követő 20 nap elteltével kerül a terület felszabadításra, és akkor a termelő minden különösebb előkészítés nélkül közvetlenül ültetheti, vagy vetheti a termeszteni kívánt kultúrát a kezelt talajba.
A kezelés sikeréhez azonban elengedhetetlen a termelők, és talajfertőtlenítést végzők együttműködése, mert a fertőtleníteni szándékozott területet a kezeléshez elő kell készíteni.
Ez azt jelenti, hogy
- a kezelést megelőzően kettő héttel, a talajról el kell távolítani a régi kultúra maradványait,
- a területre szánt szerves trágyát be kell dolgozni, és talajműveléssel aprómorzsás talajszerkezetet kell kialakítani legalább a termeszteni kívánt kultúra gyökérzónájának mélységéig (30-40 cm),
- utána ki kell alakítani a kívánt felületet, ágyásokat vagy bakhátakat,
- az előkészített területet alaposan be kell locsolni úgy, hogy a talajt vízzel feltöltsük a vízkapacitás 50-70%-áig,
- az előkészített területre ki kell helyezni a csepegtető öntöző csöveket úgy, hogy azok egymástól mért távolsága nem lehet több 1,2 méternél,
- a kihelyezett csepegtető öntöző rendszert be kell üzemelni és a jelentkező hibákat kijavítani,
- az így előkészített területet sérülésmentes fóliával kell letakarni és a fólia széleit földdel, vagy más módszerrel légmentesen le kell zárni.
Amikor mindezzel készen van a termelő jelezheti a szolgáltatónak, hogy a terület gázosításra készen áll.
Óhatatlanul felmerül a kérdés sok emberben, hogy kinek érdemes egy ilyen procedúrába belekezdeni?
A válasz egyszerű, mert mindenkinek, aki:
- nagy értékű kultúra termesztésébe kezd,
- aki szőlő, gyümölcs ültetvény vagy szamóca telepítésébe kezd, ha nem akarja, hogy a különböző fejlettségű pajorok megtizedeljék a fiatal telepítést, nem beszélve a talajból fertőző kórokozók támadásáról, vagy az újratelepítési betegségekről,
- aki már több éve ugyanazon a területen termeszt és érezhetően csökken a talaj termőképessége, mert a talajból fertőző károsító szervezetek felszaporodása gyanítható,
- azoknak, akik szeretnének olyan készítményt használni, ahol nincs szermaradék veszély,
- azoknak, akik szeretnének átállni a bio termesztésre, vagy bilógiai talajkezelő készítmények bevezetésére, mert kísérletileg igazolt, hogy a biológiai készítmények a bennük rejlő lehetőségeket Tripicrin-es gázosítással fertőtlenített talajon tudják igazán érvényesíteni,
- azoknak, akik hisznek a talajon történő minőségi növénytermesztés sikerében, és versenyképességében,
- és azoknak, akik nem csak termesztenek, hanem számolnak is, és gondot fordítanak a beruházásaik megtérülésére és befektetéseik „ár-érték arány” elemzésére!
2. fotó: Harmadik alkalommal került megrendezésre Bordányban a Szamóca szakmai Nap (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)