Június 8.-án pénteken 9. alkalommal került megrendezésre a Keceli Meggyfesztivál keretén belül a Meggy Szakmai Konferencia, ami A Tész-Ész és Fresh Fruit Tész szervezésében történt.
Az idei év témája a meggy piaca, felvásárlási árai, a jó termésmennyiség, viszont az alacsony árképzés jelentette. De ezek mellett növényvédelemről is szó esett, valamint több cég is bemutatta a munkaerőhiány miatt is nagy jelentőségű meggyrázógépeiket!
Bányai Gábor számos problémát vetett fel, ami a gyümölcságazatot, köztük a meggyet is érinti. Az idei évben a meggy felvásárlási árai jók, és kb. 10%-al magasabb lesz a meggy termésátlaga a tavalyihoz képest. Emellett a meggy töredéke kerül feldolgozásra hazánkban, így a hazai fogyasztóhoz kevés magyar meggy jut el.
Előadásában említést tett a megfelelő szakképzettség hiányára a kertészeti ágazatban - akár a többi mezőgazdasági ágazathoz képest. A nem megfelelő szakképesítés erősen kihat a gyümölcstermesztés jövőképére is.
Beszélt még az ágazat másik problémájáról, hogy Magyarország nagy részén még mindig korszerűtlen ütetvények találhatók. Ezek között értjük az öntözés hiányát is. Számos öntözött terület van Magyarországon, de mégsem elég ahhoz, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok mellett fenntartható piac alakuljon ki.
1. fotó: Számos résztvevő volt a Meggy Konferencián (Forrás: Kecel Média)
A mai magyar támogatási rendszer sem állja meg teljesen a helyét, valamint statisztikai adatok alapján 3 év alatt, 2016 óta 300 alatti telepítést támogató pályázati igény érkezett, tehát a gazdák sem élnek a lehetőségekkel. Egy későbbi előadásban Juhos Csaba elmondta az okát, miszerint a meggytermesztők nem képesek azt az önerőt mellérakni, ami szükséges lenne a pályázat beadásához.
Bányai Úr még elmondta, hogy ennek a rossz iránynak megakadályozása állami feladat is, és ezért az agrárfejlesztés politikában 2019 januárjától sok-sok területen komoly változásokat várnak. De ez a termelők összefogása nélkül nem működhet.
Bányai úr kiemelt még egy jelentős problémát, ami majdnem minden konferencián, szakmai napon elhangzik, az pedig a munkaerőhiány. Nagyon nehéz munkaerőt, még nehezebb szakképzett munkaerőt találni. Emiatt a gazdák elkezdtek alternatív megoldásokat keresni. Például olyan fajtákat termelni, ami gépesíthető betakarítást tesz lehetővé, ezzel is kikerülve az élő munkaerőt.
Juhos Csabától, a Fresh Fruit Tész vezetőjétől részletes piaci áttekintést kaphattunk. Az idei év teljesen eltér az elmúlt évek átlagaitól. Amellett, hogy ilyen korán, a megszokottnál 8-10 nappal előbb kezdődött a meggyszedés, még 10%-os termésnövekedés is tapasztalható, ami akár elérheti a 80.000 tonnát is. Az áprilisra, májusra aszály volt jellemző, aminek eredményeként kisebb gyümölcsméret alakult ki. A szüret előtti eső pedig a meleggel együtt komoly gombafertőzéseket eredményezhet.
Juhos Csaba szerint nem sok jóra számíthatunk a meggyárak tekintetében. Már 150-160 forinttal indultak el a felvásárlások, amiből még további csökkenés várható.
Az egyik előadó Kujáni Lászlóné Cser Olga, akitől egy részletes növényvédelmi problémákról szóló előadást hallhattunk. Olga szerint a meggyet biotermesztésbe nem lehet bevonni, integrált védekezéssel lehet csak termeszteni. Vannak olyan károsítók, amelyek nagy kihívás elé állítják a növényvédősöket.
A meggyet érintő általános növényvédelmi problémák mellett kiemelt pár jelentősebb, aktuális károsítót is. Ezek között található a Monila fructicola.
Említést tett még a Blumeriellás levélfoltosságról, aminek eddig még nem nagyon ismertük gyümölcsön a kártételét. A kórokozó megtévesztő tünetet produkál a gyümölcsön, mintha jégverés érte volna. A kocsányon megjelennek olyan elváltozások, mintha pajzstetvek lenének rajta. Ezek a kidudorodások az acervulusz telepekből kiszabaduló egysejtűs sprórák, amik a fertőzést hatásukra aszalódik a gyümölcs.
Foltosszányú muslicát nem lehet szó nélkül hagyni, ugyanis az elmúlt évek kiemelt kártevője lett, ami a közönséges muslicával ellentétben az ép gyümölcsöt is károsítja, ezzel utat engedve a másodlagos fertőzéseknek.
Kujániné Olga amit még fontos kártevőként kiemelt, azok a sodrómolyok. Cseresznye-meggy kultúrában eddig nem voltak jellemzőek.
A Magyarország gyümölcstermesztésének a 60%-át az alma és a meggy adja - mondta Takács Ferenc, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetéből. Ez az egyetlen gyümölcs, aminél az ipari ár és az étkezési gyümölcs közti arány 1:2 - 1:0 közötti, ami nagyon kicsi különbség. Ehhez képest az alma 1:3-1:4 is lehet. Takács Ferenc előadásában elmondta, hogy azon dolgoznak, hogy növeljék a friss meggy eladását, piacát azáltal, hogy próbálnak olyan fajtákat nemesíteni, aminek jobb lesz a tárolhatósága, a pulton tarthatósága, ezzel is megnövelve a piacot. Szerinte nem kerülhető el az ültetvényváltás. Léteznek még nagy fás ültetvények, ahol a fa közepébe nem jut el a fény, nem képződik gyümölcs.
„Régen még azon mentek a viták, hogy nem lehet 10 t/ha termésátlagot leszedni. A növekvő költségek miatt (bérköltség, növényvédelem) nem tehetjük meg azt, hogy 10 t/ha-os termésátlagot hozzunk létre. Nyereségesnek és versenyképesnek lenni ma már intenzív ültetvényekkel lehetséges” – mondta Takács Ferenc. Intenzív ültetvényekre a területalapú támogatás duplája jár, mint az extenzív ültetvényekre. A 2016-ban megjelent támogatási lehetőségeknél már csak a 662 fa/ha feletti, vagyis az intenzív ültetvényekre lehet támogatást nyerni. 6×3-as térállásba már csak 15 kg gyümölcsöt kell rárakni egy fára, hogy nyereséges termésátlagot érhessünk el. Ennek a térállásnak az előnyei, hogy sokkal közelebb kerül a földhöz a gyümölcs, sokkal jobban ki tudjuk használni a fény adta lehetőségeket. Több ládával és akár két alkalommal is tudunk szüretelni egy fáról. Nem kell 6 méteres létrára állni, és sokkal gyorsabb az összeszedés és hatékonyabb munkavégzés alakul ki az intenzív ültetvényben.
2. fotó: Dr. Takács Ferenc (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)
A technológia mellett, hogy piacképes árut tudjunk termelni nagyon fontos a fajtaválasztás - jelentette ki előadásában Takács Ferenc. 5 olyan fajta van Magyarországon, ami megállja a piacosság helyét. A minőség, a kezelhetőség és a termésmennyiség is mind az öt fajtában kiemelkedő paraméterként szerepel. Ebből az öt fajtából 4 az, ami a friss piacra termeszthető, az ötödik pedig lé, vagyis az ipari termelésre használják. Az öt közül a két nagyon ismert fajta, az Érdi bőtermő és az Újfehértói fürtös. A harmadik, a Petri fajta kiküszöböli az újfehértói bőtermőnek azt a problematikáját, ahol már nemcsak az új ágak teremnek. Újfehértói fajtánál kötelező a rendszeres metszés, különben felkopaszodik. Az Éva fajtáról az terjedt el, hogy egy kicsit kevesebbet terem a többi fajtához képest, viszont jobb és nagyobb a gyümölcse miatt kedvelt. Az 5. fajta az Erika, ami az Oblacsinszka fajta szelektált változata. Érési ideje 4-5 nappal későbbi, mint az alapfajtáé. A gyümölcs színe érett állapotban sötétvörös. A fajta elágazódási hajlama jobb, majdnem spur típusú. Terméshozama, betegségekkel szembeni érzékenysége lényegesen nem tér el az alapfajtáétól. Ezt a fajtát ajánlja Takács Ferenc ipari termesztésre.
3. fotó: Konferencia utáni ültetvénylátogatás (Fotó: Kecel Média)
4. ábra: 4+2 Magyarországon is használt piacképes meggy fajta (Forrás: előadás jegyzet)
A szakmai nap folyamán hallhattuk még előadásokat betakarító gépekről, talajlevegőztetés előnyeiről, majd délután kilátogathattunk egy meggy ülteténybe, ahol az ültetvény tulajdonosától kaphattuk meg kérdéseinkre a válaszokat.