Oroszország a világ legnagyobb almaimportőre, mert a helyi fajták gyorsabban megromlanak, mint az Európában vagy Kínában termesztettek. Ráadásul a vásárlók többnyire jobban is szeretik az importált gyümölcs ízét.
Amikor az orosz agrár-élelmiszeripari csoport, az AFG 2015-ben úgy döntött, hogy növeli a termelést, 143 ezer almafát hozatott. A Bloomberg nem írja meg, hogy honnan, csupán annyit közöl, hogy 3000 kilométerről, de a lényeg az, hogy a Kaukázushoz közeli gyümölcsöstől 8 ezer tonnát várnak, ha termőre fordul.
A Fekete-tenger menti Krasznodar környéke volt a Szovjetunió gyümölcsöse, de ezt a szerepét azóta elvesztette. Ám az AFG, amely arrafelé elsősorban rizst termesztett, mégpedig 70 ezer hektáron, visszahozná a gyümölcsöző időket, bár amint Oleg Rjanov cégvezető mondta, kezdetben európai országok szakértőitől kértek tanácsot.
Az orosz mezőgazdasági beruházások 2017-ben elérték a 374,7 milliárd rubelt (6,6 milliárd dollárt), 3,1 százalékkal többet az előző évinél. A zöldség- és gyümölcstermelők szövetségének elnöke, Szergej Koroljov ugyanakkor a hírügynökségnek megjegyezte: „amíg nincs elegendő helyi vetőmag, minden beruházás nagyon kockázatos”.
Oroszország egyre több eszközt és know-how-t szerez be külföldről a mezőgazdasági termelés bővítéséhez. Az elmúlt évtizedben ez a stratégia segített megteremteni a nagy volumenű búza és árpa exportot, de a fogyasztók még mindig külföldi tejtermékekre, gyümölcsökre és zöldségekre szorulnak. Emiatt a gazdálkodók jobb vetőmagokat, üvegházakat, sőt még teheneket is importálnak a hazai kapacitás növelése érdekében. A Bloomberg szerint a Danone tavaly 5 ezer tehenet szállított Hollandiából és Németországból egy szibériai farmra, hogy biztosítsa a tejet a joghurtgyártáshoz.
Forrás:
