Körte Szakmai Nap – 2017.05.18 – Nagykanizsa
Május 18-án megrendezésre került a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. és Balaton Ker-Tész Szövetkezet közös szervezésében Nagykanizsán a Körte Szakmai Nap.
Máté Józsefné, a Balaton Ker-Tész Szövetkezet elnöke nyitotta meg a szakmai napot. Sipos Gyula – aki a legnagyobb körtetermesztő Magyarországon és egy ideig Közép Európában is – kezdte meg előadásával a szakmai nap hivatalos részét. Saját tapasztalatait és véleményét fejtette ki bevezetőjében. Szerinte az eredményes a körtetermesztésben, aki folyamatosan fejlődik, minőséget állít elő. Egyre drágább járulékos költségei vannak a körtetermelésnek: Pl. csomagolóanyag, fuvarozási költség.
Kiemelte a nem megfelelő munkaerőt és annak díjazását is. Munka minősége stagnál. A termelők, amit lehet automatizálnak, az a terület, ahol viszont kézimunka igényes, azok lesznek a legköltségesebb területek!
Fontos a szakmai tudás, sokkal nehezebb termelni, mint az almát.
Máté Józsefné – Balaton Ker-Tész
Második előadóként Szentpéteri Tamás szólalt fel. Modern körtetermesztés alapszabálya: Másodosztályú körtét nem szabad és nem érdemes termeszteni! Modern ültetvény lényege, hogy sok körtét lehessen szüretelni, valamint olyan körte teremjen, ami a fogyasztó igényeit kielégíti, magas minőséggel rendelkezik.
Szentpéteri Tamás – Fruttamas Kft.
A jó minőségű körte előállításának az egyik fontos pillére a szüret! Nem mindegy, hogy helyezzük a ládába a körtét, akár ± 3 hónapot is jelenthet a tárolásban!
Modern ültetvényre jó példa Olaszországban egy Ferrarai ültetvény, ami 30 évnél idősebb (extenzív ültetvény jellemzői a 2 m-nél nagyobb tőtávolság), ahol magas szintű technológiával is elérheti a modern ültetvény titulusát. Nem feltétlenül jelenti a 8000 fa 1/ha-t, hogy modern ültetvény legyen, hanem a modern technológia alkalmazása a meghatározó.
Ferrara környékén a Birs alanyú BA29-en álló körteültetvény a jellemző, ami 1 m-es tőtávolságot és 3*3,30m sortávolságot jelent karcsú orsóval. Fontos a körténél, hogy a lombszín sötétzöld legyen, mint a fű színe. Különösen fontos a nehezen kötődő fajtáknál, mert gyümölcshullás mehet végbe világos lombszínnél. Nyugatra támrendszeres, jégvédő hálós ültetvényeket telepítenek a szélsőséges időjárások miatt. Metszésmódon kívül a háló is sokat segíthet termésünk minőségén. Jégvédő háló megvédi az ültetvényünket a napégés, szélverés ellen (60-70 km/h szél ellen).
Intenzív ültetvények metszésénél az alábbi dolgokra kell figyelni: keskenyíteni kell a lombfalat, mert nagyobbak lesznek a gyümölcsök és egységesebb méreteket tudunk elérni. Ha 1,5 méter hosszú lecsüngéseken állítjuk elő a körtét, akkor az elágazás alapjánál és a végénél nem lesz egyforma méretű, minőségű körte. Keskeny lomfal előnye még, hogy rövid termőrészeken kell dolgozni.
Rövid, merev, rendszerű termőrészeket kell kialakítani a fákon. Így kevésbé elhúzódó a virágzás, mert nincsenek árnyékos részei a koronának, egyszerre nyílik ki minden virág. Ennek azért van jelentősége, mert kötődést fokozunk, fagy ellen védekezünk. Emellett sok készítmény segítségével rá tudunk segíteni a jobb kötődésre, a megfelelő gyümölcs felület és a szebb alak kialakulására. Ültetvényünk egyszerre fog virágozni. Ennek feltétele a keskeny lombfal. Jobb lesz a virágrügyképződés, jobb a korona megvilágítottsága, hatékonyabb lesz a gyümölcsritkítás és gazdaságosabb a szüret.
Intenzív ültetvényben a jégvédő háló támrendszerének 3-3,5 m a sortávolsága, valamint 8-10 m az oszloptávolsága. Az oszlopok hossza 4,5 m, amiből 60-70 cm a talajban található. Közel 4 m magas az oszlopok kiálló része. Ez lehetővé teszi a keresztirányú rögzítést, ami az oldalirányú dőlést megakadályozza.
Milyen termőhelyeken lehet telepíteni körteültetvényeket?
Törekedjünk magas a humusztartalmú (legalább 2% legyen), kötött, mészmentes talajra, ami tartja a vizet. Ha ezek közül valami nem felel meg, akkor vadkörte alanyokban tudunk csak gondolkozni az adott területen. A magas mésztartalom (már 6%-os CaCO3 tartalomnál) a gyökérzónában nagy problémákat okozhat. Van egy mésztűrő intenzív alany a BA29-es, ami 8%-os CaCO3 tartalomig mésztoleranciával rendelkezik. Intenzív ültetvényeknél a gyökérzóna 60-70 cm mély, ha a fa gyökérzete lejjebb megy, intenzívebb növekedés indul meg, ezért célszerű ilyenkor gyökérmetszést végezni.
Ha adottak a fenti feltételek a körtetermesztéshez, akkor birsalanyokon lehet termeszteni. Az alany hátránya az erwínia érzékenység, mert a birs alanyúnak kisebb a vegetatív növekedése, ezért nem tudja úgymond átnőni a fertőzést. Ezzel szemben a vad alany előbb ki tudja heverni az erwínia fertőzést.
Ha birs alanyt használunk, figyelnünk kell, hogy fagyérzékeny. Az ültetvény fiatal korában törekedni kell arra, hogy a talaj takarja a birsalanyokat. Télen fagyérzékenysége miatt (-20 fok körüli hőmérséklet mellett), nyáron pedig a meleg szövetelhalást tud okozni a birsalanynál, ezért árnyékoló hatást ad a takarás.
Térállás szabályozása
Minőségjavítására szűkítsük a sortávot. Ha a lobfal közel van a tartályhoz, szüret közben kevésbé sérül a gyümölcs. A tőtávolság kialakításánál azt kell figyelembe venni, hogy hányadik évben akarom termőre vinni az ültetvényt. Intenzívnél 2-3 év után termőre fordul, míg nagyobb tőtávolságnál 5 év után következik be.
A nap további részében hallhattunk előadást a körte növényvédelmi technológiájáról Belchim képviseletében, valamint egyszerűen megvalósítható precíziós tápanyag-utánpótlás témában tartott előadást Kéki László, (Haifa), aki még beszélt egy új talaj mintavevő és elemző készülékről is, a talajszkennelről.
Hallhattunk egy érdekes előadást a tárolási betegségek elleni védekezésről is. Majd délután Hivekovics Ákos modern, intenzív körteültetvényébe látogattunk ki.
A vártnál kétszer annyian jelentek meg a körte szakmai napon
Délutáni ültetvénylátogatás