Fagyvédelem a gyümölcsösökben 2018


  • Kertész Portál
  • |
  • 2018.04.26.

Minden gazdálkodási évnek megvannak az időjárási körülményektől fakadó nehézségei, így volt ez idén is, amikor a tél végi kora tavaszi fagyok okoztak aggodalmat a kertészeknek. A Tész-Ész Nonprofit Kft szakmai napja a fagykár témája köré csoportosította előadásait és gyakorlati gépbemutatóját április 5-én Albertirsán. Egy olyan szakmai napot szerettünk volna szervezni régóta – nyilatkozott Csizmadia György (Tész-Ész Nonprofit Kft.) – amikor egy adott témát körbejárunk az elmélettől a gyakorlatig bezárólag. Az elmúlt években folyamatosan előtérbe kerülő télvégi, téli, tavaszi fagy problémák és az ellenük való védekezés a szakmai rendezvény főgerince, és ezt összekapcsoltuk azzal a kérdéskörrel, hogy szeretnénk azokat a magyarországi profi termelőket is bemutatni a nagyközönségnek, akiktől már itthon is lehet tanulni, akik azt a modern gyümölcstermesztés képviselik, amit mind technológiában, mind minőségben a legjobb követelményeknek is megfelelnek és ehhez kapcsolódóan pedig mindezt a gépparkot, amivel hatékonyan lehet művelni.

A rendezvény alatt számos technológiával, eszközökkel és gépekkel ismerkedhetett meg a hallgató közönség, amely egy alternatív lehetőséget biztosít a tavaszi fagyok ellen.

1. Nagy látogatottsága volt a Fagyvédelem című rendezvénynek (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)

 

Sajnos az elmondható, hogy ha már egy nyugalmi időszakból kikerülő állományt ér egy -20 fokos fagy, lehetőség nem nagyon van a védekezésre. Az összes technológia 3-5 fokot tud növelni a hőmérsékleten, tehát csak a -1-5 Celsius foknál tudnak kellő védelmet adni. De Magyarországon erre is akad számos példa, ezért érdemes körüljárni, hogy nekünk melyik technológia válhat be a legjobban.

Márciusi fagyok után, április fagyok előtt címmel tartotta meg előadását Dr. Apáti Ferenc, a Fruitveb alelnöke.

A növényi fagykárosodás kialakulásának lényege energetikai szempontból, hogy egy fagyos éjszaka során a növény energiavesztesége nagyobb, mint amennyi hőenergiát a környezetéből fel tud venni, és ez a növényi szerv hőmérsékletének csökkenéséhez vezet. A különböző fagyvédelmi módszerek célja, hogy az ültetvény energiaveszteségét részben vagy egészben pótolja, és ezáltal megakadályozza, hogy a növényi szerv hőmérséklete a károsodást okozó kritikus hőmérséklet alá essen.

A fagykárosodást fizikai értelemben az okozza, hogy a növényi szerv lehűlésével a sejtközötti járatokban és a sejtplazmában lévő víz megfagy. Lassú lehűlés esetén a jégkristályok képződése a sejtközötti járatokban kezdődik, melynek révén a megváltozott nyomásviszonyok miatt egyre több víz diffundál a sejtekből a sejtközötti járatokba. Amennyiben a sejt vízvesztése nem túl erős, a felmelegedés után képes újra vizet felvenni, és turgorát helyreállítani. Jelentős vízvesztés esetén viszont a sejt elpusztul. A szövetek nagyon erős lehűlése esetén a sejtekben található szabad víz is megfagy, és a képződő jégkristályok tönkreteszik a sejt szerkezetét. Minél erősebb a lehűlés mértéke és minél tovább tart a fagyhatás, annál nagyobb mértékű lesz a károsodás. Növeli a fagykár mértékét az is, ha a lehűlés lassú, a felmelegedés pedig gyors, mert ilyenkor a lehűlés közben a sejtközötti járatokba áramló víznek nincs ideje a sejtekbe való visszaáramlására.

A fagyvédelmi technológiák alkalmazásában általános elvként fogadható el, hogy a védekezést – legkésőbb – az adott gyümölcsfaj adott fenológiai állapotában jellemző kritikus hőmérsékleti érték elérésekor vagy előtte 0,5-1,0 °C-kal kell megkezdeni. Befejezni is csak akkor lehet, ha a „szomszédos” védetlen kontrollterületen mérhető nedves hőmérséklet újra elérte, illetve meghaladta a kritikus hőmérsékletet és folyamatos emelkedést mutat.

A negatív hőmérsékleti értékek kialakulása a mérsékelt éghajlati övekben rendszeres időjárási jelenség, mely azonban eltérő légkörfizikai folyamatok eredménye lehet, ezért a fagyok típusait ennek megfelelően szokás megkülönböztetni.

A két alaptípus a következő:

  • kisugárzási fagy (radiációs fagy)
  • szállított fagy (áramlási fagy, adektív fagy)

A kisugárzási fagyok kialakulásának oka, hogy – elsősorban nyitott égbolt esetén – a földfelszín sokkal több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a sugárzó nap átadott, így az alsó légrétegek kisebb-nagyobb mértékben nulla fok alá hűlnek. Általában jellemzője a „tökéletes szélcsend”, valamint az, hogy csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, de fölötte (5-20 m magasságban) nulla fok feletti hőmérsékletű légréteg található. Ennél fogva a kisugárzási fagyok ellen mind a hőtermelésre vagy hővisszatartásra, mind a légkeverésre alapozó módszerek – jobb vagy rosszabb hatásfokkal – felvehetik a versenyt.

A tavaszi kisugárzásos fagyokra jellemző állapot a talaj menti inverzió. Normális esetben a levegő hőmérséklete a földfelszín feletti magassággal folyamatosan csökken, míg egy kisugárzási faggyal kísért éjszakán ez az állapot a talajközeli légrétegben megfordul, és a hőmérséklet a felszín feletti magassággal emelkedik. Az inverzió tehát nem más, mint a hőmérséklet emelkedése a magassággal. Azt a légréteget, ahol az inverzió fellép, inverziós rétegnek nevezzük. Ennek a „teteje” az ún. inverziós plafon, ami azt a magasságot jelenti, ahol a levegő hőmérsékletének növekedése megáll, és újra csökkenővé válik. Erős inverzióról beszélünk akkor, ha a hőmérséklet gyorsan emelkedik a földfelszín feletti magassággal, aminek velejárója az alacsony inverziós plafon, azaz vékony az inverziós réteg. A fagyvédekezés hatékonyságának ez az állapot kedvez. Gyenge inverzió esetén a hőmérséklet lassan emelkedik a magassággal, és magasan van az inverziós plafon, ami a fagyvédekezés sikerét rontja.

A szállított fagyok jellemzője, hogy az adott területre vagy tájegységre hideg légtömeg áramlik be (pl. északi-sarki vagy szibériai eredetű) és kiszorítja az ott található melegebb levegőt. Általában jellemzője a kisebb vagy élénkebb légmozgás, illetve az, hogy a levegő hőmérséklet szerinti rétegződésében nem feltétlenül van nulla fok fölötti hőmérsékletű réteg az adott terület fölött. Ezek miatt általában nehéz vagy gyakran lehetetlen védekezni ellene.

A kevert fagy az előző kettő keverékének tekinthető, egy hideg légtömeg beáramlását még a kisugárzásos energiaveszteség is kíséri.

Számos esetben nehéz megállapítani egy fagyról, hogy az szállított vagy kisugárzási fagy volt-e. A védekezés sikeressége szempontjából nem is elsősorban ez a tipizálás a mérvadó, hanem a fagy következő három főbb paramétere:

  • a lehűlés mértéke,
  • az inverzió erőssége, melyben a legfőbb kérdés az, hogy milyen hőmérsékletű levegő található a kb. 10-40 m magasságú légrétegben,
  • a légmozgás erőssége (szélsebesség).

A következő előadást az Idei tapasztalatok a kajszi és a szilva fagykárokról címmel tartotta meg előadását Dr. Nádossy Ferenc kajszi projektvezető, és Mendel Ákos állomásvezető NAIK GYKI Ceglédi Kutatóállomás képviseletében.

Előadásában ábrán mutatta meg, hogy milyen hőmérsékletek érték el Magyarországot március elsején. Az ábrán is látható, hogy Budapest kivételével az egész országban -10 fok alatt volt a hőmérséklet, a minimum hőmérséklet elérte a -23 fokot is.

2. ábra: Legalacsonyabb hőmérsékletek Magyarországon 2018 március 1-jén. (Forrás: Előadás anyag)

Március 19-én igaz nem voltak ekkora fagyok, mégis a hőmérő higanyszála bőven a 0 fok alá esett. Ebben az időszakban -2 és -11 fok közé esett a hőmérséklet, ami még mindig kritikus fok a gyümölcsültetvények számára március közepén.

A ceglédi kutatóintézetben felmérték a rügypusztulást a fagykár hatására, amit %-ban adtak meg. Azt figyelték, hogy egyes fajták közt mekkora különbségek vannak.

3. ábra: Fagykár felmérése Cegléden (Forrás: Előadás anyaga)

 

Az ábrán jól látható, hogy fajtánként igen eltérő a pusztulás, van olyan fajta, amin 90% rügypusztulást is megfigyeltek.

 

Túri Tibor, mint TOP gyümölcstermelő bemutatkozott a Tész-Ész Nonprofit Kft. rendezvényén. - A leges-legnagyobb probléma a munkaerőhiány. Gyakorlatilag mezőgazdaságban, kertészetben főleg segéd munkára, mint gyümölcsszüret vagy éppen metszés, nagyon nehezen lehet találni embereket. Az Auditker Kft-ről azt kell tudni, hogy mint a mezőgazdasági gépforgalmazók nem jellemzően a szántóföld részére forgalmaznak gépeket, hanem sokkal inkább a Kertészet részére. Az olyan segédmunka, illetőleg kézi munkaerő igényes ágazatoknak, mint például a gyümölcstermelés vagy a zöldség termelés, az elmúlt egy-két évben célul tűzték ki azt, hogy mind az egész termelési struktúrában, de főleg a szüreti munkákban lehessen minél jobban kiváltani a kézi munkaerőt.  Az Auditker Kft., mint társtulajdonosok a Cseresznyéskert Kft-ben a saját bőrükön tapasztalják, hogy mekkora munkaerőhiány van, illetőleg milyen minőségű az a munkaerő, ami elérhető itt a kertészetben.  Úgyhogy ez egyértelmű cél a számukra, hogy minél több olyan gazdaságot segítő gépet berendezést tudjanak a gazdák számára kínálni, ami a munkaerőhiányt tudja kompenzálni. 

4. fotó: Túri Tibor a TOP gyümölcstermelő bemutatkozott (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)

 

Kelemen Péter Agro Consulting Trade Kft. A fagy hatására kialakuló stressz élettani háttere és kezelésének lehetőségeiről tartott előadást.

5. Kelemen Péter tartott előadást a fagy hatására kialakuló stressz élettani hátteréről (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)

 

A nap folyamán még hallhattunk előadásokat fagyvédelemmel kapcsolatban. Növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási stratégiával hogyan védekezhetünk, Abonyi Roland, Altoterra Kft.-től tartott előadást. A megfelelő fajtahasználat is sokat számíthat egy hideg időszakba. Ezért – Rácz Szabó Róbert, faiskola vezető az előadásában az újabb csonthéjas fajtákat mutatott be a Pullullo Faiskola kínálatában. Sok gépészeti lehetőség is kínálkozik a fagyok ellen, amiről hallhattunk előadást az Auditker Kft-től a Frostbuster gépekről, a Dolina Kft-től az új magyar találmányként bemutatásra került a Ködsárkány. Valamint Füredi Gábor a Hand Kft. képviseletében bemutatásra került egy új gép, ami már Amerikában teret hódított, az ORCHARD RITE típusú szélgépek.

 

A rendezvény végén pedig az ültetvénylátogatás keretén belül megtekinthettük a fagyvédelemben használható gépeket is élőben, mind Frostbustert, mind a Ködsárkányt is. Valamint tájékoztatást kaptunk a Cseresznyéskert Kft ültetvényéről, kérdezhettünk Túri Tibortól a munkaerőről, a termesztéstechnológiáról, növényvédelemről és a piacról is.

6. fotó: Ültetvénylátogatás a Cseresznyéskert Kft-nél (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)