A Tóti Dió, a Tész-Ész Nonprofit Kft. és a Balaton Ker-Tész Közös szervezésében megrendezésre kerül az immár hagyományos, XIII. Lengyeltóti Diófesztivál keretein belül a Diótermesztési Konferenciát.
Dr. Feldman Zsolt a Gyümölcstermesztésért a Földművelésügyi Minisztérium Agrárágazatáért Felelős helyettes államtitkára beszélt a Gyümölcskertészet aktuális kérdéseiről előadásában.
Előadását úgy kezdte, hogy 2-3 húzó gyümölcs található Magyarországon, alma, meggy, de ezek az utóbbi időben megváltoztak.
Dió szempontjából 2017 májusában 6524 ha-ra adtak be támogatási kérelmet. 2016-ban 9000 tonna, míg idén 10000 tonna termést jósoltak. 13 milliárd eurónyi támogatást lehet igénybe venni. Ebből közvetlen 9 milliárd, amit a termelőknek osztanak ki.
Az idei évben 6524 ha intenzív, extenzív kategóriákra osztottak ki támogatást. Hagyományos extenzív 4579 (100 db növény), míg az intenzívebb 1315 ha-ra (200 db).
Extenzív ültetvényeknél 72000 Ft támogatás lehet felvenni hektáronként, míg intenzívnél 100000 Ft feletti támogatás igényelhető.
Lehet-e jobban segíteni az intenzívebb, versenyképesebb ültetvényeket? Az alábbi támogatásokat lehet kertészeti ágazatban dolgozók számára igénybe venni: Kertészeti gépek, ültetvénytelepítés, hűtőház stb.
Támogatásra benyújtott igény sok volt, mindenhonnan a keretösszeg feletti pályázat érkezett be az ültetvénytelepítések kivételével. Első döntések megszülettek, gombaépítő házaknál, 154 nyertes pályázat, ami 4,2 milliárd forintos összeget jelent.
Kárbejelentés
2018 elejére 28 milliárdra nőtt az az összeg, amit a károk, emellett a kiesett bevétel támogatására fel lehet venni.
Aszálykár – kultúránként nézik már: Ha egy termelő almáját elérte a fagy, búzát nem, már nem átlagba kell nézni a 30%-os hozamkiesést, hanem kultúránként.
Tavalyi évben a diótermesztésben 128 milliárd Ft, 122 ültetvény 870 ha jogosulttá vált a fagykár pályázatra.
Szeptemberig 1936 ha bejelentés történt károsultságról, ebből tavaszi fagyra 1436, jégeső illetve téli fagyra több mint 200-200 ha-t jelentettek be. Ezek közül nem biztos, hogy mindenki jogosult lesz a térítésre.
Feldman Zsolt kijelentette, hogy 2020-ig ezekkel a támogatási struktúrákkal megyünk továbbra is. 2021-től is stabil támogatásra lehet számítani. Hitelkeret 100 millióra nő, ez 0,14%-os hitelkeretet jelent.
Második előadóként Dr. Apáti Ferenc Fruitveb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke – előadását hallgathattuk meg. Magyarország Diótermesztési Kilátásai összefüggésben és a világ termelési tendenciájával – piaci igények, piaci pozíciók, gazdaságosság volt előadásának címe.
Apáti Ferenc előadását azzal kezdte, hogy a dió egész jól jövedelmező, 1,5-2 tonnás termésnél. Bármely gyümölcs versenyképes, amit jól csinálunk.
Piaci helyzet áttekintés
Jelenleg nem vagyunk tisztában, hogy az európai és világpiaci tendenciák hogy befolyásolják a dió helyzetét, Magyarországon fejlődik, duplázódott, triplázódott a termelés, 20-30-40 éves kultúrák vannak. Más országokban is nagy fejélődések vannak, többek között Szerbia, Ukrajna.
A magyar gyümölcstermelők 80.000 ha termőterület használnak Magyarországon. Ez a terület 15 éve stagnál, szakágazatonként eltérően alakul a terület nagysága.
Megszűnő tendenciát mutatnak a málna, szeder, egres, jelenleg kb. 100-200 hektáros területeken helyezkednek el.
A 80-as években 2000 ha málna területet regisztráltak, 15-20.000 tonnás mennyiségben. A szeder is 3500 ha volt, ma már 100-150 hektárra tehető a termőterületek nagysága. Gyümölcsök közül az alma termőfelülete is csökkent, viszont mennyiség stagnál.
Három kultúránál tapasztalható növekedés: Dió, bodza, szamóca
|
Fajcsoport |
Fajok |
Termésmennyiség* |
Termőterület** |
|
Bogyósok |
Ribizli |
Jelentősen csökkent |
Jelentősen csökkent |
|
Málna |
Jelentősen csökkent |
Jelentősen csökkent |
|
|
Egres |
Jelentősen csökkent |
Jelentősen csökkent |
|
|
Szeder |
Jelentősen csökkent |
Jelentősen csökkent |
|
|
Szamóca |
Növekedett |
Növekedett |
|
|
Bodza |
Növekedett |
Növekedett |
|
|
Csonthéjasok |
Kajszibarack |
Jelentősen csökkent |
Csökkent |
|
Őszibarack |
Csökkent |
Csökkent |
|
|
Szilva |
Csökkent |
Stagnál |
|
|
Meggy |
Stagnál |
Stagnál |
|
|
Cseresznye |
Csökkent |
Növekedett |
|
|
Alma-termésűek |
Alma |
Stagnál |
Jelentősen csökkent |
|
Körte |
Stagnál |
Stagnál |
|
|
Héjasok |
Dió |
Növekedett |
Növekedett |
Termésmennyiségek változása hazánkban
* Termésmennyiségek alakulása az utóbbi 10 évben (2012-2013. évek átlaga viszonyítva a 2003-2004. évek átlagához)
** Termőterületek alakulása az utóbbi 10 évben (2012-2013. évek átlaga viszonyítva a 2003-2004. évek átlagához)
Stagnál: 0-10% csökkenés
Csökkent: 10-30% csökkenés
Jelentősen csökkent: 30%-től nagyobb csökkenés
A hazai gyümölcs termőterület alakulása
(2004-2016)
|
Termékek |
2004 |
2005 |
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
|
Alma |
39 980 |
39 860 |
39 750 |
37 803 |
35 120 |
35 500 |
35 200 |
34 350 |
30 240 |
26 069 |
26 700 |
27 000 |
26 000 |
|
Körte |
1 790 |
1 778 |
1 804 |
2 246 |
2 882 |
2 960 |
3 060 |
2 635 |
2 600 |
2 482 |
2 460 |
2 450 |
2 350 |
|
Cseresznye |
975 |
970 |
980 |
1 239 |
1 640 |
1 790 |
2 050 |
2 220 |
2 580 |
2 680 |
2 710 |
2 780 |
2 800 |
|
Meggy |
14 120 |
13 780 |
13 230 |
13 990 |
14 210 |
14 150 |
13 960 |
13 825 |
14 550 |
15 320 |
15 200 |
15 600 |
14 000 |
|
Kajszi |
4 690 |
4 625 |
4 585 |
4 650 |
5 160 |
5 220 |
5 250 |
4 470 |
4 400 |
3 988 |
3 930 |
4 100 |
5 200 |
|
Őszibarack |
6 170 |
6 122 |
5 996 |
6 236 |
5 756 |
5 710 |
5 420 |
4 870 |
4 560 |
4 096 |
3 980 |
4 020 |
3 600 |
|
Szilva |
5 236 |
5 198 |
5 230 |
5 540 |
5 080 |
5 050 |
7 210 |
7 405 |
7 320 |
7 750 |
7 650 |
7 780 |
7 000 |
|
Szamóca |
440 |
442 |
435 |
430 |
498 |
514 |
512 |
556 |
680 |
724 |
786 |
800 |
750 |
|
Málna |
1 202 |
1 178 |
1 042 |
971 |
931 |
911 |
865 |
615 |
520 |
432 |
365 |
360 |
200 |
|
Szeder |
436 |
418 |
398 |
427 |
471 |
468 |
424 |
376 |
310 |
256 |
212 |
210 |
130 |
|
Egres |
208 |
212 |
215 |
291 |
356 |
348 |
310 |
228 |
180 |
147 |
92 |
85 |
50 |
|
Ribiszke |
1 170 |
1 098 |
980 |
969 |
1 230 |
1 170 |
1 210 |
1 420 |
1 340 |
1 370 |
1 180 |
1 130 |
1 100 |
|
Dió |
1 975 |
2 030 |
2 160 |
2 665 |
2 935 |
3 120 |
5 120 |
5 390 |
5 530 |
5 870 |
6 120 |
6 380 |
6 500 |
|
Bodza |
1 850 |
2 550 |
2 600 |
2 143 |
2 860 |
3 130 |
4 050 |
3 960 |
4 350 |
4 560 |
4 780 |
5 040 |
5 500 |
|
Egyéb |
1 250 |
1 456 |
1 675 |
1 980 |
2 115 |
2 356 |
2 389 |
2 930 |
3 110 |
3 540 |
3 490 |
3 550 |
3 500 |
|
Gyümölcs összesen |
81 492 |
81 717 |
81 080 |
81 580 |
81 244 |
82 397 |
87 030 |
85 250 |
82 270 |
79 284 |
79 655 |
81 285 |
78 680 |
A dió termőterülete az elmúlt 15 évben duplájára növekedett. Tud fejlődni, abban a rendszerben, ahol a többi gyümölcs területe csökken. Emellett a bodza az a növény, ami 2000 hektárról 5-6000 hektárra növelte termőterületét.
Hazai diótermesztés: termésmennyisége 70-es években 15-20.000 tonna volt, aminek mennyisége a rendszerváltás alatt csökkent. Most 5000 tonna körül van egyes statisztikák szerint. FruitVeB adatai alapján 6-9000 tonnára tehető, míg a KSH adatok 4-6000 tonnáról beszélnek. De csak exportra csak 4-5000 tonna megy ki.
A 80-as évek végén 7-8000 hektárról beszéltünk, míg 2003-4-re lecsökkent ez a terület 2-3000 hektárra. Az utóbbi 10 évben viszont újból növekedés tapasztalható, jelenleg több mint 6000 ha-ról beszélünk. Termésmennyiség 7-9 ezer tonnára becsülhető.
Külkereskedelmi statisztikákban is pozitív tendencia. Exportált áru 2007-2008-ig 1-2000 tonnára tehető, viszont az utóbbi évben 4-5000 tonna diót szállítunk, a célország jelentős Németország.
A hazai dió termőterület és termésmennyiség alakulása
(1960-2014)
Többi gyümölcs hanyatlott az utóbbi években.
A cél a profit maximalizálása. Azok a gyümölcsfajok fejlődnek, aminek kevesebb legalapvetőbb erőforrás igénye van. Egyes gyümölcsfajok mennyit igényelnek a legalapvetőbb termelési erőforrásokból: tőke, munkaerő, szaktudás, időjárás. káros hatás elleni védekezés
A gyümölcstermelés tőke- és munkaerő-igénye
Ha nézzük az egyes gyümölcsöket, akkor a dióhoz és a bodzához viszonylag alacsony befektetett tőke szükséges. Akár már 1 millió Ft-ból lehet egy hektárat telepíteni.
Az intenzív almaültetvény tőkeigénye 4-5 millió, jéghálóval pedig már 12-13 millió Ft.
Forgótőke igénynek nevezzük az éves művelési költséget, amit egy évben egy hektárra az ültetvény műveléséhez szükséges. Dió és bodza tekintetében ez az érték közepesnek mondható. Az alma viszont nagyforgótőke igényű: 1,2-1,4 millió Ft. A málna, szeder a legnagyobb forgótőke igény, ez hozzávetőlegesen 3-4 millió is lehet.
Munkaerőt tekintve a dió, bodza alacsony igényű, az alma közepes, míg a málna, szeder munkaerő igényes.
Azok az ágazatok fejlődtek, amiknek alacsony a tőke és munkaerő igénye. Kicsi a tőke, kicsi munkaerőigény. Kisebb a szaktudás igénye. Kisebb a termesztéstechnológia igény. Sok gazdálkodó csak a támogatásból él meg (területalapú, AKG, stb).
Versenyképes-e a dió? Az, amire van piaci igény, piacra tudjuk juttatni, és termelése gazdaságos.
Legtöbb gyümölcsfajunknak az EU termelésben nem haladja meg az 1-2%-ot. Feldolgozott termékeink piacai részesedése 30-70%-a meggybefőtt adja 70%-át, stagnál a fogyasztás, ezt nem érdemes bővíteni.
A Világ diótermesztése 3-3,5 millió tonna, mi 5-9000 tonnát biztosítunk, vagyis néhány 10-ed százalék. Érdemes hova fejlődni.
Legnagyobb diótermesztő, Kína, Törökország, Mexikó. Csak Kína 1,6 millió tonna diót termel. Európában 300.000-350.000 tonna diót állítanak elő.
Németország legnagyobb beszállítója az USA, utána Franciaország 4-5000 tonnával, Magyarország 1000-1500 tonnát exportál.
2010-2017 között 3-4 Euró volt 1 kg dió ára. Ez az ár értéktartó. Meggy esetében van olyan hogy 80 Ft, van, hogy 260 Ft-ot is eléri a kilónkénti meggyár. Emellett az alma 40-150 Ft között változik, míg a szilva 30-120 Ft is lehet.
A dió stabil piac, stabil árral rendelkezik, enyhén növekvő tendenciát mutat.
Magyarország Németországba szeptembertől novemberig exportál, 3 hónapon keresztül, aztán leáll. Hollandok, Belgium, USA egész évben tudja biztosítani a diószállítást Németországba.
Tehát van piaci igénye a diónak, stabil árral rendelkezik. A versenyképesség szempontja az, hogy piacra tudjuk juttatni a terméket, hogy tudjunk új piacok irányába nyitni, és piacokat megtartani. Ha elfogy az áru 2-3 hónap után, mennyire tudunk piacokat megtartani, újakat szerezni? Mai piac igénye, hogy nagy mennyiségben és jó, homogén minőségben, mindig megbízható beszállítói magatartás mellett tudjunk szállítani.
AMB BETAKARÍTÓGÉP gyártó cég bemutatása
1970-ben lett alapítva ez a 3 generációs cég. 60 alkalmazottal, és több mint 1400 betakarítógép, 3500 rázógépet, 5000 dió feldolgozó gépet értékesítettek. Éves forgalmuk 10 millió Euró.
Gépeiket 3 ha fölötti betakarítására szánják. A betakarítógépek mellett olyan berendezéseket is gyártanak, ami diófeldolgozó sorhoz szükséges.
Mosás – szennyeződés és zöld héj eltávolítása. Ahol homokos és földes ezzel a mosó folyamattal a héjból is el tudják távolítani a szennyeződést.
Szárító berendezéseket is gyártanak. Emellett kalibráló gépeket is értékesítenek (szárítás után), ami a dió szétválogatásához szükséges, könnyebb így az érékesítés.
Törőgépeik 50-100 kg óránkénti kapacitással rendelkeznek, ezáltal lehetséges a tiszta dióbél kinyerése.
Minőségi dióbél előállítása: a megtisztított dióbél 50-60%-a feles dióbél legyen.
Karbantartás és gépek meghibásodása esetén kiemelkedő a szervizük. 2 millió Euró értékű alkatrészt tárolnak raktáron. Új gépek szállításakor pót alkatrészeket is küldenek.
Az üzemben több ember dolgozik, akik felvilágosítást adnak az esetleges meghibásodás esetén. Emiatt gyors az alkatrész pótlása, elérhető a raktárból. Nem csak új gépeket, felújított és bemutató gépeket is forgalmaznak.
Rácz Szabó Róbert- Pullulo Faiskola Kft.
A Pullulo Faiskola gyümölcsoltvánnyal és szaporítóanyaggal foglalkozik, 15 éve elindultak a dió irányába is. Kezdetben több ezer db-bal indultak el, ezek lettek leoltva, de sajnos 1 év után kiértékelve 800 db eredt csak meg, majd a következő évben 500 db volt értékesíthető.
Újragondolva az egészet technológiai újításba kezdtek, fóliába, konténerbe helyezték a dió, a jó megeredés érdekében. Külföldről, Európából egy fajtát próbáltak beszerezni, mert nemesítés hosszú idő, 40 év. Behozták a LARA-t, ami francia futó fajta. Porzót nem raknak közé. Felnor fajta, ami szintén francia fajta. 60%-a meghaladja a 32 mm-t, most már ehhez sem ajánlják a porzót. Erős növekedés jellemzi, és mindkét fajtánál a termésmennyiség 4-5 tonna körül van.
Chandler fajta nagyon népszerű volt 2005-2006-ig. 80-90%-ban oldalrügyön termő, 32-36 mm-es nagyságú termések jellemzik. 1995-ig olyan sikert ért el Amerikában, hogy telepítése elérte a 90-%-ot. Majd az idő előrehaladtával 100%-ban oldalrügyön termő fajtákat dobták ki, Sexton, Gillet. Ennek hatására 2005-2006-ra a Chandler fajta szépszerűsége Amerikában 50-60%- közé esett vissza. 10 év alatt teljesen megváltozott a piac. Az új fajták nem hozták a reményeket. Tavalyi évben újból 95%-os telepítés volt Chandler fajtából.
Olaszországban a faiskolákban tavaly a leoltott fajták közül a 90%-a Chandler volt.
Baktérium betegség a dión:
A faiskolában az oltványok minden 2. nap kapnak 30 mm öntözést. A Lara fajta nem indokolja semmi az érzékenységét, mert a legerősebb a szöveti állománya. Ennek kéne kevésbé érzékenynek lennie a baktériumra. De mégis látni lehet fertőzötteket. A Milota esetében 10.000-ből kb. 1 db-on látszik fertőzés.
A faiskolában biológiai védekezést használnak. Ennek eredményeképpen a teljes állományban 1%- alá sikerült visszaszorítani a fertőzést. Két szer jó tapasztalatokkal:
Az egyik a Scudo szer, amiben növényi aminosavak mellett, rézmolekula található. A réz sejt közötti állományokba be tud jutni a növényi aminosavakkal. Ha ez a réz molekula jelen van a szövetben, nem tud a baktérium bejutni. Másik hatóanyag, ami a gombabetegségek (alternária, fuzárium) ellen alkalmas az a cimoxamin.
Oldal Miklós - Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatócsoport, Virológiai Kutatócsoport. Dr. Meskó István Immopactum Zrt.
A dió Xanthomonas fertőzése elleni új hatékony biológiai védekező szer bemutatása.
Kutatásaik alapja, célja az volt, hogy egy dióültetvényben a növényvédelmi költségeket hogy lehet csökkenteni. Emellett olyan baktériumölő organizmusok keresése volt a cél, ami kevesebb növényvédőszeres beavatkozást igényel.
Első lépések között a talajminták gyűjtése történt meg, amiben egyaránt izoláltak Xanthomonas-t és bakteriofágokat is. Az így izolált vírustörzseket tesztelték, hogy melyik volt hatásos, illetve legeredményesebb a baktérium ellen. Hazai vírusgyűjteményből is szereztek törzseket, de nem csak a hazai vírusokat gyűjtötték be. Ezek alapján 17 vírustörzs felelt meg és mutatott jó, extrémen jó hatást a baktérium ellen. A törzsek kiválasztása után szabadföldi kísérletek beállítása végezték el. 30%-ban sikerült csökkenteni a kontrollhoz képest a baktérium által okozott tüneteket.
Az általuk létrehozott készítmény előnyei: célzott lokalizált hatású, széles hatásspektrumú, különböző hőmérsékleten és különböző Xanthomonas törzseknél is hatásos.
Kijuttatása a hagyományos növényvédő szerekkel megegyező, jó a keverhetősége lombtrágyákkal.
A délutáni program keretén belül kimentünk az ültetvénybe, ahol betakarítógépeket szemlélhettünk meg működés közben.
