Ahogy lassan kitavaszodik, és elkezdődik a területalapú támogatások igénylésének a folyamata, úgy ezzel párhuzamosan megindul a mezőgazdasági biztosítások megkötésének időszaka is.
Ebben a cikkben megpróbálom összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat ezzel a témával kapcsolatban, de bármi kérdés merül fel, bátran keressenek, szívesen segítek. Ez kizárólag egy felületes, a részletekbe nem belemenő leírás, tájékoztatás. A pontos tájékoztatásért minden esetben keresse fel a biztosítási tanácsadóját, hogy ne csak nyűg legyen a biztosítás, hanem értelme is legyen.
Generali Biztosító portfólióján belül létezik Díjtámogatott növénybiztosítás, és Hagyományos (támogatás nélküli) növénybiztosítás is. A kettő lényegi részben teljesen egyforma: megvannak azok a természeti károk, amik ellen biztosítást lehet kötni, a lényeges különbség csak annyi, hogy a Díjtámogatott biztosítások esetében előre elkészített csomagok közül tudunk választani, és ezek biztosítási díját állami támogatásban részesítik (értsd: utólagosan a díj maximum 65%-át, de a gyakorlat szerint körülbelül 40%-át visszatérítik).
A Díjtámogatott biztosításon belül 3 csomag közül válaszhatunk: A, B, és C módozat van. Ezek közül az „A” a legkomplexebb, majdnem minden jellemzően előforduló kárra, és a legtöbb szántóföldi növényre kiterjed, DE gyümölcsből csak az alma, körte, és szőlő fér bele. A „B” módozatban már sokkal több (majdnem minden) növény benne van, többek között nagyon sok gyümölcs is, ugyanakkor ez alapbólcsak JÉGESŐ és TŰZKÁRra biztosít (azt fontos megjegyezni, hogy van lehetőség ezeken a kárnemeken kívül más kárnemeket is választani kiegészítőként). A „C” módozat a legegyszerűbb: ami növény nincs benne „A”-ban és „B”-ben, vagy ha saját magunk akarjuk összeválogatni a kárnemeket, és így egyéni csomagot kialakítani, akkor ezt a „C”-ben tudjuk megtenni.
.jpg)
És akkor jöjjenek az apróbetűs részek, nagybetűvel (avagy mire figyeljünk oda)!
Főként a gyümölcsös-zöldségeseket fogja érinteni, DE nagyon fontos kiemelni, hogy az egyik vezető biztosítónál (ám minden bizonnyal a többinél is él ilyen, vagy hasonló kitétel) tavaszi fagykárra CSAK MÁRCIUS 15-ig fogadják be az igényeket (március 15-május 15. között tavaszi fagykárra ennél a biztosítónál NEM LEHET biztosítást kötni), így tehát gyorsan észbe kell kapni, és gyorsan megkötni a biztosítást.
Ami még ezen kívül nagyon fontos, hogy ha meg van kötve a biztosítás, a díjat legkésőbb október 31-ig rendezni kell, DE a megbeszélt, kialkudott első díjrészletnek (jellemző esetben a diztosítási díj 20%-nak) be kell érkeznie a biztosítóhoz a KÁR ELŐTT! (Vagyis nem elég megkötni a biztosítást március 15-ig, ha azt akarjuk, hogy a tavaszi fagykárunkat kifizesse a biztosító, akkor még a fagykár előtt fizetni kell.)
Érdemes minél hamarabb megkeresni a biztosítási tanácsadónkat, ugyanis az adatközlő lapokat már ki lehet tölteni, sőt, már számoló programok is vannak, és a 2018-as évre vonatkozó árajánlatokat már le lehet kérni, de ennek is van rosszabb esetben 1-2 nap átfutási ideje, és azért jó időben tájékozódni arról, hogy mennyibe is fog kerülni a biztosításunk, hogy még időben módosíthassuk azt, ha akarjuk.
Fontos azt is megjegyezni, hogy akármekkora hozamra, azaz termésmennyiségre kötünk biztosítást, mindig lesz egy 50% önrész levonás (pl.: ha 10 tonnás hozamra kötünk biztosítást, és 100% kárunk, vagyis 10 tonnás kárunk van, akkor a biztosító maximum 5 tonnáig kártérít minket), és ebből még lejön a maradványérték (amennyiben van)(vagyis az 5 tonnából még lejön pl. 500 kiló, amit el tudunk adni takarmánynak, tehát az össz térítés így „csak” 4,5 tonna lesz). Természetesen az Agrárkárenyhítési alap sem véletlenül van, de a Biztosítás és a Kárenyhítési alap összekombinálását (adott esetben) mindenképpen biztosítási tanácsadóval érdemes tisztázni.
Gyümölcsös gazdáknak vannak rossz híreim is, ugyanis vannak olyan gyümölcsfajok, amiket eleve kizárnak a biztosításból, mivel túl nagy a kockázatuk. Ennek mindenképpen érdemes utánakérdezni, és tájékozódni, hogy az adott biztosítónál mi a helyzet, de például a csonthéjas fajokra nem mindig kapunk biztosítási ajánlatot tavaszi fagykárra (túl nagy kockázat, és így a biztosító nem biztosítja).
Fontos megjegyezni az árukapcsolás fontosságát. A legtöbb biztosító értékeli az ügyfeleik hűségét. Ha például az adott biztosítónál nem csak a növénybiztosításunk, de a vagyon (gépszín, gépek, termény, stb.), a kötelező (KGFB), a CASCO, a lakásbiztosítás, a személy biztosítás (kockázati élet-, és egészség biztosítás) is ott van (vagy bármi más), akkor nagyobb eséllyel tudunk lobbizni egy olcsóbb árért, magasabb minőségű kiszolgálásért, több szolgáltatásért, mintha csak az alapból is nagyon kockázatosnak számító mezőgazdasági biztosításunkat vinnénk oda 1 évre.
Ha pedig már az árnál tartunk, kérdezzünk utána pontosan a kedvezményeknek: milyen kedvezményeket, és hogyan lehet igénybe venni. A Generali biztosítónál például 30%-os kármentességi kedvezmény vehető igénybe (értsd: a biztosítási díj 70%-át kell csak kifizetni), amennyiben az adott évben nem keletkezik kárunk.
És végül, de nem utolsó sorban véssük jól az eszünkbe: az ár nem minden, és ez a biztosításokra halmozottan igaz. Beszéljünk gazdatársakkal, kérdezzünk utána, hogy kinek és melyik biztosítónál volt negatív-pozitív tapasztalata, és miért, és hogyan?! Ne feledjük: azért, mert valami olcsóbb, mint a másik, nem biztos, hogy jobb is. A kínai mezőgazdasági gép is jó, mert olcsó, de nem biztos, hogy adott feltételek között úgy teljesít, mint egy nyugati, márkás gép. Viszont aki már megtapasztalta a minőséget, az nehezen adja alább.
Válasszunk tehát mindig körültekintően, és nem érhet minket meglepetés.
Munkával teli, és FAGYOK NÉLKÜLI, eredményes tavaszt kívánok minden gazdatársamnak! Még jelentkezem!
Kiss Márk (Biztosítási Szakember, Mezőgazdasági szaktanácsadó), 06-70-364-0662