Árutermő kiviültetvény Becsehelyen


  • Kertész Portál
  • |
  • 2017.09.21.

A magyarországi kivitermesztés előzményei, lehetőségei és gyakorlata

Meglepetésként érte a gyümölcstermelőket és az olvasóközönséget a hír, hogy termőre fordult 4 hektáros kiviültetvényünk a Becsehely melletti szőlőhegyen és a 2016-os évtől kezdve egy áruházláncnak értékesítjük a termést. Pedig a kivitermesztés hazánkban nem új gondolat, azonban többnyire kudarcok kísérték útját. Az 1980-as évek elején a dánszentmiklósi és albertirsai állami gazdaságokban egy eleve halálra ítélt próbálkozással kezdődött, az elhibázott termőhelyen kívül a kivi művelésére vonatkozó információ is hiányos volt. ifj. Porpáczy Aladár Ribiszke, áfonya, bodza, fekete berkenye c. könyvében beszámol az 1985-ös és ’87-es téli fagy pusztításáról, a lapos, még a téli lehűlésekre egyébként is hajlamos alföldi környezethez viszonyítva is rossz fekvésről helyszíni bejárás során is meggyőződtem. Éppen ezen felismerés miatt az utolsó nagyüzemi próbálkozás Siklóson történt 1987-ben, immár a síkból kiemelkedő déli hegyoldalban. A Kertészet és Szőlészetben 1991-ben jelent meg egy tudósítás az ültetvényről Horváth Csilla tollából, ebben az ültetvény létrehozói nagyon szimpatikusan, önkritikusan nyilatkoztak, kiderült, hogy itt elsősorban a talaj nem volt megfelelő és nem állt rendelkezésre a szükséges mennyiségű öntözővíz. A meszes talajréteget mélyforgatással még felszínre is hozták, már a telepítés évében jelentkeztek a klorózisos tünetek. Az ültetvényben nem csak a még ma is a termelés legnagyobb részét kitevő Hayward fajta volt jelen, hanem más Actinidia deliciosa fajták is. Az akkor divatos szocialista módon saját kertekbe is jutott néhány példány, később ebből a becsehelyi ültetvénybe is került egy, valószínűleg az Abbott fajtát sikerült így Siklósról megmenteni.

Siklósi ültetvényből származó példány

A siklósi kudarc után a ’90-es években a kivi a házikertek szórványban előforduló növényévé vált, gyakran termés nélkül, mivel a csomagküldő szolgálatok jellemzően magvetésből származó, nagy százalékban hímivarú, vagy bizonytalan tulajdonságú növényeket dobtak piacra, akikhez mégis jutott termő példány is, azok gyakran a rövidcsapos szőlőmetszésre vonatkozó, hibás tanács alapján jártak el. Így járt családom is, 1993-ban ültettünk el 5 példányt, ezekből végül kettőről derült ki, hogy nőivarú. Nem a legjobb termőhelyre kerültek a tövek, mégsem szenvedtek sohasem téli fagykárt az elmúlt több mint 20 évben, bár termés nem volt a hibás metszés miatt. Szórványban a dél-zalai térségben nagyon sikeres volt, a közelben Lócsi József szőlőoltvány-termelő barátunk mintegy 300 tövet telepített. Ilyen előzmények után érlelődött a gondolat bennem, hogy árutermő méretekben is működhet a termesztés. Megtaláltam a megfelelő termőhelyet, áttekintettem a hazai és nemzetközi szakirodalmat. Felülbírálva a Magyarországon megjelent szakmai tévedéseket vágtam bele 4 hektár telepítéséhez. A finanszírozási lehetőségek biztosítva voltak családi összefogással. Összesen 2800 tő kivit telepítettünk, ennek legnagyobb része az Actinidia deliciosa Hayward fajtája, kisebb felületen ennek rügymutációja a 3 héttel előbb szüretelhető Green Light, valamint az Actinidia chinensis faj sárga húsú Soreli nevezetű fajtája terem. Az A. deliciosa fajták porzójának a Tomuri, míg a Sorelihez a Belen porzófajtát telepítettük. Miután az ültetvény távol esett lakóhelyemtől, ezért a művelést, gondozást alvállalkozás-szerűen kiadtuk a későbbi haszon megosztása fejében. Itt következtek a hibák sorozatai, nagyüzemi árutermelő ültetvényben a közvetlen szakmai és tulajdonosi felügyelet hiánya miatt a termesztés ilyen egyedi esetben nem működőképes. A jól induló első éves növekedést visszavetette a folyamatos gyomterhelés, a metszési és törzsnevelési fázisok késése, szakszerűtlen végzése. Két éves korában sorozatos stresszt kapott az ültetvény, előbb egy súlyos jégverést, majd 10 perc alatt lezúduló 54 mm csapadékot, ezt követően a kegyelemdöfést július-augusztusban folyamatos 30 °C feletti hőmérsékletben állandó, tövenként napi 100 liter feletti öntözés következtében az állomány 12 %-a gyökérrothadás miatt kipusztult, további jelentős részét csak gyors visszametszéssel sikerült életben tartani, de a gyökerek a teljes állományban súlyosan károsodtak. Megjegyzendő, hogy Olaszország egyes részein ugyanezen év igen csapadékos volt, ezért ott is sok ültetvényben komoly gyökérrothadás miatti tőpusztulások történtek. Az ott típustünetként jellemző, a lejtőirányban a sorok végén a felgyülemlett öntözővíz helyén történő tőpusztulás nálunk is tapasztalható volt (az öntözési rendszerben a szivárgások helyén is). Laborvizsgálatok megállapították a gyökérpusztulást és gyengültségi kórokozók (phytophthora, fusarium, pythium) jelenlétét is kimutatták.

Gyökérrothadás tünetei

Kötött savanyú agyagtalajon gazdálkodunk, genetikai típus szerint nem podzolos barna erdőtalajon, azonban pszeudoglejes jegyekkel, ezt a jelleget erősítették az előzőekben leírt körülmények, agyagvándorlás és redukció, erőteljes savanyodás volt megfigyelhető, a talaj termőrétegének változó mértékű lepusztulása miatt egyes foltokban a vízzáró agyagos réteg a felszínhez közel került, a gyökérzóna állandó vízborításához vezetve. Ez a talajtípus normál esetben a kivinek kedvező, jó a vízmegkötő képessége és a kivi nagyon magas magnézium és vas igényét is maximálisan kielégíti, ha elég mély a termőréteg és nincs a gyökérzónában talajtömörödés, kedvezően hat a növény vegetációjára. A talajhibák orvoslásában Hárskuty Attiláné talajtani elemzése szerint jártunk el.

Ilyen állapotban vettük át saját művelésbe az ültetvényt és kezdtük szaktanácsadók bevonásával a növények orvoslását. Többszöri Trifenderes permetezéssel csökkentettük a gombák jelenlétét és Amalgerolos öntözéssel és permetezéssel a gyökérnövekedést serkentettük. A teljes területre 3 tonna meszet juttattunk ki, a sorközben altalajlazítást, majd később talajlevegőztetést végeztünk. Szaktanácsadói véleményre a legyengült gyökérzet miatt kíméletes tápoldatozás mellett az időjárás adta lehetőség szerint tenyészidőszakban hetente lombtrágyáztunk. Az időszak alatt a pesszimistább várakozásokkal szemben csak pár további tő pusztult el. Kíméletes és pontos, szakszerű öntözést végeztünk, ténylegesen figyelembe véve a relatív páratartalmat, hőmérsékletet, a levélfelület nagyságát, az állomány károsodása miatt a növények fejlettségi fokát egyedi szinten is. Az ezt követő évben a gyökérzet regenerálódott, a növények többsége fejlődésnek indult. 2016-ban esősebb év volt. Ekkor a túlöntözés veszélye miatt a várható esők előtt szilárd műtrágyát szórtunk. Ebben az évben vizsgázott nálunk a Haifa műtrágya család, jól bevált a szilárd Turbo K és tápoldatozáshoz a Multi K. Ebben az évben már kereskedelmi mennyiséget sikerült értékesítenünk. Idén már jól regenerálódott a gyökérzet, a teljes területet még tél elején kézi munkával 20 tonna/hektár szarvasmarhatrágyával betrágyáztuk, ennek eredménye már idén látszik. Továbbra is szakszerű öntözés mellett folytattuk a jól bevált lombtrágyázást, valamint a tápoldatozást immár a javasolt dózisok felsőbb tartományában végeztük.

Megállapítások, a termesztés során felvetődő problémák összefoglalva:

Nagyon fontos a humán tényező, a szoros szakmai felügyelet hiánya nehezen helyrehozható károkat tud okozni biztosan más kultúrákban is, de a kiviben különösen fontos a törzsnevelés fázisainak megfelelő időben történő elvégzése, a tápanyag-visszapótlás elmaradására igényesebb, a gyökér-lomb aszimmetria miatt komoly veszély a túlöntözés és az öntözés kihagyása is, ami nagyon gyorsan szárazságstresszt okoz. A legfontosabb hangsúlyozni a termőhely megválasztását, a korábbi magyarországi hibák kerülendők. 7-es pH felett a kivi szenved, a szélkár jelentős terméskiesést okoz, mivel a szél letördeli a friss hajtásokat nyár elején, ez a következő termőévre vetítve okoz jelentős terméskiesést, így igyekezni kell kevéssé szeles termőhelyet választani. Vizsgálni kell nem csak a talajt, hanem az öntözővíz minőségét is. A kivi a nátriumra és a klórra különösen érzékeny. A mélynyugalmi fagytűrése jó, -20 °C körüli-alatti, viszont tél végén már bőven a kihajtás előtt megindul a nedvkeringés, ekkor már mérsékeltebb értékek is törzsrepedéshez vezethetnek, valamint a tavaszi fagyok is a síkon és völgyekben, fagyzugos helyeken jelentős károkat tudnak okozni.

Külföldi és saját árutermő ültetvényes tapasztalatunk szerint merjük kijelenteni, hogy Magyarországon létjogosultsága van a nagyüzemi kivitermesztésnek, vizsgálódásom szerint jónéhány száz hektár erre alkalmas terület lehet. Áttekintettem az új-zélandi, olasz, portugál, grúziai, török, görög, chilei, argentin tapasztalatokat, igyekeztem az olvasottakat/látottakat elemezni és saját ültetvényemben hasznosítani. Példaértékűnek találom a grúz kivitermesztés felfutását, személyes vonalon pedig talán egy portugál családi gazdálkodás szolgált leginkább mintául. Az öntözéshez és a tápoldatozáshoz a legtöbb segítséget G. Zuccherelli: L’Actinidia e i nuovi kiwi c. könyve, valamint C. Xiloyannis és L. Gurovich kiviről szóló publikációi adták.

Köszönet illeti a velünk konzultált szaktanácsadók, Kaponyás Ilona és Kéki László közreműködését. Tapasztalataim szerint alapjaiban kell átértékelni a hazai szakirodalom kivitermesztésről megjelent részét, kiemelendő, hogy nem szabad 7-9 rügyre visszametszeni a vesszőket, hanem csak a letermett vesszőket levágni. A kései és a korai fagyoktól mentes termőhelyeken nem kell félni a tenyészidőszak hosszától, a vegetációs időszak hőösszege kielégítő.

Az ültetvénytelepítés gazdasági megfontolásai

Egy ültetvény tervezésekor, megvalósítása során elsődleges szempont, hogy az megfelelő gazdasági hasznot produkáljon. A FruitVeb szakmai konferencián tavaly év végén tartott előadásomban és a Kertészet és Szőlészetben azóta megjelent írásban már érintettem a témát, ezúttal a telepítés gazdasági vonatkozásaira szeretnék bővebben kitérni. A termőhely megválasztásának fontosságát nem győzöm elégszer hangsúlyozni: természetesen a vállalkozó dolga a kockázat elemzése, azonban a tapasztalatok és különösen az elmúlt évek szélsőséges téli és tavaszi lehűlései azt mutatják, hogy a sík területek eleve kiesnek a számításból. 2009-ben, 2012-ben és 2017-ben az Alföldön kiterjedt területeken -25 °C-ot is elérő téli lehűlések voltak. A kiviültetvény területén és a hasonló kitettségű dél-zalai szőlőhegyek megfelelő magassági szintjein az elmúlt 10 év leghidegebb mért értéke -12 °C. A legtöbb gazdálkodó természetesen tisztában van a tavaszi fagyok vonatkozásában a szintkülönbség szerepével, ahogy azzal is, hogy a saját területén végzett meteorológiai mérés jelenthet csak megbízható kiindulási pontot a kárfelmérésben és/vagy a termőhely megítélésében. Azonban fontos megjegyezni, hogy a közeli meteorológiai állomások ebben nem nyújtanak támpontot, például az ültetvényünk közelében található hivatalos nagykanizsai mérőállomás ugyanezen időszak alatt -21 °C-ot is mért, valamint 2016 áprilisában -4 fokot, ugyanekkor területünkön nem csökkent +2 °C alá a levegő, az elmúlt 5 évben egyszer sem szenvedtünk tavaszi fagykárt. Idén áprilisban egy -1,2 °C-os advektív fagyhelyzet megtréfált bennünket, részleges terméskiesést okozva. Magasabban fekvő termőhelyeken a kisugárzásos fagyok helyett ilyen típusú helyzetek fordulhatnak elő, azonban lényegesen ritkábban. Ebből következik az is, hogy a legtöbb esetben a vállalkozás tervezésekor számolni kell a földvásárlás költségeivel. Ezt nem számítva, viszont a beruházáshoz szükséges tőke, a vízbázis, a művelő gépek és infrastruktúra meglétét feltételezve, nézzük a telepítés költségeit!

A költségek legnagyobb részét a támberendezés teszi ki, ezt illetően komoly, többszörös eltérések lehetnek aszerint, hogy mit választunk: támberendezés faoszlopokkal, jégháló nélkül, vagy olasz import támberendezés jéghálóval vagy anélkül. Érdemes számolni azzal is, hogy a magyarországi jégkárelhárító rendszer milyen tényleges védelmet ad, ugyanakkor azzal is, hogy a támogatás nélküli jégháló bekerülési költsége arányban van-e a várható jégkárral. Ezt értékelnie kell a reménybeli vállalkozónak.

 

Nézzük tehát a költségeket 1 hektárra:

Talajelőkészítés, trágyázás: 700 ezer forint

Fontos megjegyezni, hogy az éves tápanyag-visszapótlás során a későbbiekben is nagy a szervestrágya igénye.

Szaporítóanyag: 1 millió forint

Támrendszer:

-oszlopok: 1 millió forint

-drót, kereszttartók: 1 millió forint

-horgonyzás: 500 ezer forint

-munkadíj: 500 ezer forint

-nevelés: 1 millió forint

Az első években több a törzs, a termőkarok kinevelése, a sarjazás, törzskötözés, a facsík gyommentesen tartása miatt, a tövek kinevelése munkaigényes. A későbbiekben a vegetációs időszakban a lugas mintegy önmagát leárnyékolva kevesebb a gyommentesítés költsége.

Tápanyag: 500 ezer forint

Költségek az első évben: 6,2 millió forint

Továbbiakban fenntartási költségek: 1 millió forint/év

 

Árbevétel (290 forint/kg árral számolva, kompenzációs felárral):

4. év: 3t 870 ezer forint

5. év: 6 t 1,74 millió forint

6. év: 10 t 2,9 millió forint

7. év: 20 t 5,8 millió forint

8. év 25 t 7,25 millió forint

Látható, hogy akár a hetedik év végére megtérülhet a beruházás, persze kaptunk árajánlatot betonoszlopokra négyszeres áron, a miénk egyszerűbb megoldás, de Olaszországban is vannak ilyen ültetvények is évtizedek óta. A költségek számítása alapján tehát egy meglehetősen intenzív, beruházás-igényes kultúráról van szó, azonban a megtérülési mutatók is nagyon kedvezőek.

 

Miklós Ákos Márton

Kiviültetvény tulajdonos

Becsehely