A szakmai nap témája az almatermesztés volt, de a legnagyobb hangsúlyt az ültetvények, almatermésűek öntözése kapott.
Az előadók beszéltek az alma betegségeiről, növényvédelméről és tápanyag utánpótlásáról, modern, intenzív ültetvények ismertetéséről, valamint az öntözés előnyeiről, stressz csökkentő hatásáról, hozam duplázásáról volt szó.
A rendezvény egyik előadójaként Kaponyás Ilona beszélt az almatermésűek tápanyag utánpótlásáról. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy ezek álló kultúrák. Az almatermésűek gyökér sűrűsége nagyon nagy, ezáltal nehezebben veszik fel a tápanyagot és nehezebben is hasznosítják, mint egy lágyszárú növény.
Tápanyagfelvétel több ciklusban zajlik le. Az első a tavaszi felvételi ciklus, ami idén március környékére volt tehető, amikor is +5 oC mellett indul meg a felvétel. A második ilyen ciklus az augusztustól október közepéig történik a felvétel. A vegetatív és generatív szervek képzése ciklikus, nem mint a lágyszárú növényeknél. Az alábbi tápanyag összetétele jellemzőek azonban az almatermésűeknél ezek az adatok irodalmi adatok.
1. fotó: Frissen telepített támrendszeres almaültetvény (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)
Az ideális talajok összetétele, ami Magyarországon nem jellemző a következő paramétereket tartalmazza: legalább 2% humusztartalom közép kötöttségű vályog, enyhén meszes, nitrogénban kevésbé, foszfor és káliumban viszont jól ellátott. Magyarországon rendkívül savanyú talajaink vannak, amik magnéziumban és mangánban gazdagok viszont kalciumban rendkívül szegények.
Tápelemek és jelentőségük:
A szén a hidrogén és az oxigén, elengedhetetlenek a fotoszintézisben.
Nitrogén, foszfor, kálium alapvető tápanyagok, mellettük a kén is egy fontos elem, elengedhetetlen a szín és íz anyagok képződéséhez.
Kalcium sokszor hiányban lehet. Sok esetben akkor is kialakulhat a hiány, ha a nagyon hideg talajokban a kálium és magnézium megfelelő mennyiségben van jelen, A kalcium a kálium antagonistája. Sokszor léphet fel kalciumhiány.
A vas, mangán, cink, réz tápanyagok kétszeres pozitív töltésűek és nehezen hasznosítható elemek, ezért nagy jelentőségűek.
A bór és a molibdén is nagyon lassan, nehezen felvehető elemek molibdenát és borát formájában.
Az almatermésűek kalciumhiányra nagyon érzékenyek valamint fontos náluk a megfelelő molibdén és bor tartalom. A magas mésztartalom mellett vashiány alakulhat ki.
Egyes fajták a mangán hiányra és mérgezésre igen érzékenyek, mint például a Golden fajta. Intenzív növénytermesztésnél oda kell figyelni a növénytáplálásra, mivel egy időbe esik a növénynél a rügy differenciálódás és a termés növekedés. Ez az időszak május környékére tehető. Ebben az időszakban kell tervezni a makró elemek kijuttatását. Az almatermésűek jól és gyorsan reagálnak a lombtrágyák felvételére. Közepes tápanyagigényűek, szeretik a tápoldatozást, ideális számukra a tápoldat és a lombtrágya közös összefüggő használata, nagyon jól mutatja a tápoldatozás eredményét. Akár 10 nap alatt is látszódhat változás a kijuttatások után.
Növények számára nagyon fontos a stresszoldás. A különböző lombtrágyákban előfordulnak stressz csökkentő anyagok.
Ilyenek lehetnek
- a fehérjék, amik gyorsan beépülnek és gyorsan reagálnak rájuk a növények.
- a szénhidrogének, amik cukor formájában fontos táplálék, energiát ad a növénynek.
- a különböző glicin betain, tiolok, aszkorbinsav, ezek az anyagcsere folyamatokban játszanak szerepet. Ott képződnek és stressz válaszokat adnak.
- Ha stressz éri az auxin gibberellin hormonok csökkennek a növényben. Számos biostimuláns kapható, amik ezeket a hormonokat tartalmazzák.
Az auxin, citokinin, gibberellin visszaállítják a növényben a stressz előtti állapotot.
- Léteznek különböző messenger anyagok, amik elősegítik a növényvédelmet. Ilyenek az aszkorbinsav, a fahéjsav, benzoesav, szalicilsav, ami nagyon fontos lehet a bio termelők számára is. Tökéletesen beépül a növénybe, előkészítik a fokozott immun válaszokra a növényt. Immunrendszere erősebb lesz, erősebb reakcióval tud fellépni a növény betegségekkel szemben.
Védelem szempontjából a megfelelő agrotechnika 50 %-ban befolyásolja a növény egészségügyi állapotát. A megfelelő metszés, megfelelő időpontokban kijuttatott tápanyag utánpótlás kezelések, permetezés minősége nagyban hozzájárul a növény egészségügyi állapotához. A növény állapotát növénytáplálás még 20%-ban, míg a különböző stresszoldás stressz csökkentési technológiák még 20%-ot módosítanak és a különböző kondicionáló készítmények pedig 10%-ban befolyásolják a növény állapotát. Ha ezeket a különböző kondíciókat együtt használjuk a növényvédő szerekkel, pozitív hatást érhetünk el. Ezek a technológiák növelik a növényvédő szerek hatását, szinergista kapcsolat segítségével fokozzák a növényvédelmet.
Az idei tavasz hajnalai igen párásak voltak, ideális környezetet nyújtott a tűzelhalás betegségnek. Emiatt a fertőzés folyamatosan biztosított. Belépési pontja a virág, ezen keresztül fertőződik a fa. Másik jelentős betegség a Venturia, aminek tünetei már április végén láthatóak voltak. A harmadik ilyen kórokozó a lisztharmat, ami szintén jelentős károkat okozhat megelőzésére nagyon fontos a lemosó permetezés ősszel és tavasszal. Megoldás lehet még a lomb talajba forgatása.
A leghatásosabb lemosó permetek: a kén és a réz. Kontakt szerrel nem jellemző a rezisztencia kialakulása. A felszívódó készítményekre inkább azért jellemző, mert egy pontban támadja a gomba életciklusait. Azokat például nem szabad négyszer egymás után használni, a két kezelést minimum nyolc hetes eltéréssel kell alkalmazni. A legjobb megoldás a felszívódó és a kontakt szerek együttes alkalmazása, a kontakt védelem alatt valamint a felszívódó 3-4 nap után kezd el működni.
Tárolási betegségek ellen is szükséges védekezni. Legyen magas a kalcium tartalma a gyümölcsnek és egészséges alma jusson el mindenkihez.
Károsítók közül kiemelnénk a pajzstetveket. Most már csonthéjasokban is jelentős problémát okoznak, akár 15%-os fa pusztulást is okozhatnak. A repülő alakjuk (hímek) ellen kell védekezni. Küllemre nagyban hasonlítanak a levéltetvekre, a színük azonban hófehér és kék szemmel rendelkeznek. Úgy lehet őket előrejelezni, hogy fehér csapdákat helyezünk ki az ültetvényben, ugyanis a hím ezekre repül rá. Fontos védekezés ellenük a lemosó permetezés és amikor a hímek rajzásba fognak, a megfelelő növényvédőszeres kezelés kijuttatása. Valamint olajos készítményeket is érdemes használni a nehezebb megtapadás érdekében.
.
A másik probléma a vértetű. Védekezés akkor a legeredményesebb, amikor a nőstény a gyökérnyaktól mászik felfele a növényre. Ez körülbelül április közepétől május közepéig történik.
Károkat okozhat még a levéltetű, de védekezése nem jelent problémát.
Bundásbogár okozhat még jelentős károkat a virágon, olyan mértékben, hogy a kötődés is elmaradhat.
Almamoly, almailonca elleni védekezés legjobb módja a prevenció: csapda kihelyezés, megfigyelések, valamint a légtérterítés.
Atkák ellen való védekezés általában kontakt készítményekkel lehetséges. A piacon elérhető készítmények 99%-a kontakt szer, de emellett számos biológiai készítmény is a segítségünkre lehet. Ilyen pl. a Káliszappan, vagy egyszerű kénnel esetleg narancsolajjal lehet védekezni.
Körte károsítói:
Körte károsítói közül meg kell említenünk az Erwiniat, gyökérgolyvát.
Olyan szaporítóanyagot kell vásárolni, ami Fusarium és vírusmentes.
Varasodási problémát okozhat a körterozsda, de nem annyira jellemző. Jelentős károsító még a mikoszferella. Ha nem történik meg időben a védekezés, gyors elterjedése miatt nagy probléma alakulhat ki.
A körtelevélbolha majdnem mindenhol jelen van. Eltüntetni nem lehet csak szinten tartani. Piretroidokat kerülni kell a védekezésben, mert inkább a segítő ragadozókat irtjuk ki vele vagy tartjuk távol. A bolha elleni egyedüli védekezési mód a folyamatos megfigyelés. Nimfa 1-2. stádiumában kell beavatkozni ellenük. A folyamatos lemosók, narancsolaj, káliszappan, kaolin használatát lehet bevetni. A bolha mellékhatását a korompenész megjelenését másodlagos problémaként már ne várjuk meg.
Egyre jellemzőbb még az ültetvényekben a poloskaszagú körtedarázs. monília jellemző speciális Monilia linharnia ami virágzásban is fertőz. Fertőzés nyomán a molyok is könnyen találnak és már a frutigena is megtalálható lesz.
Jéghálóról és jégvédelemről hallhattunk előadást Varga Lászlótól:
A jégháló előnyei:
Legfontosabb előnye a közvetlen jégkár elleni védelem. Jégverés következtében fellépő tűzelhalás elleni védelmet nyújt, ha rendelkezünk jéghálóval. Nehezebben kerül be a baktérium a növénybe. Megfelelő védelmet nyújt a napégés ellen is. A háló alatt kisebb a hőingadozás, segítségével mérsékelhető a légköri aszály, hő- és szárazságstressz. Magasabb páratartalom alakul ki a jégháló alatt. A tavaszi fagyok elleni védelemben is fontos szerepe van, ugyanis (1-2 °C-al magasabb hőmérsékletet kapunk a jégháló alatt (üvegházhatás). Egyes kártevők jelenlétét, kártételét jelentősen csökkenti. Gyengébb légmozgás van a háló alatt. Ennek akkor van jelentősége, amikor nagy szélben nem lehet permetezni az elsodródás veszélye miatt, viszont a háló alatt megfelelő a körülmény egy növényvédőszeres kezelés elvégzésére
A jégháló hátrányai:
Nagy összegű beruházás. A gyümölcsünk színeződésére károsan hathat. Erősebb hajtásnövekedés, vegetatívabb növényállományt eredményez a jégháló jelenléte. Megporzó rovarok repülését akadályozhatja. Ezért érdemes beporzó rovarok kirakása. Magasabb páratartalom, hosszabb levélfelület-nedvesség ugyanúgy hátrányt is jelent, mert kedvező a varasodás számára. Takácsatka, levéltetű kártétlének mértéke nagyobb. Éves élőmunka költség megnövekedik (nyitás-zárás, esetleges karbantartás).
Ziv Charitt Netafim képviseletében tartott egy hosszú előadást a helyes öntözésről és az alma vízigényéről.
Először is táblázatban mutatta meg a 2014 es adatokat termelékenységi szempontból. A táblázatból látható, hogy Kína drámaian növekedett az elmúlt években a területek tekintetében.
2. ábra: 2014-es adatok termelékenységi szempontból (Forrás: előadás jegyzet)
Csak Európát nézzük Oroszország és Lengyelország a kiugró alma területekben. Magyarország körülbelül a középmezőnyben helyezkedik el. Németország és Spanyolország közel azonos területtel rendelkezik, mint Magyarország.
3. ábra: Alma területek Európában 2011-ben (Forrás: előadás jegyzet)
Nem terület, hanem termelés szempontjából nézve az országok közötti eloszlásokat, akkor Lengyelország a vezető helyen van. Oroszország már csak a harmadik helyet foglalja el. Magyarország visszaesik a 11. helyre, még Spanyolország és Németország előrébb kerültek, sokkal hatékonyabban termelnek. Ez a statisztika a fiatal és öreg ültetvények termésmennyiségének összevonásával intenzív és extenzív ültetvények adagolásával is kis- és nagytermelők mennyiségével átlagosan számoltak.
4. ábra: Termésmennyiség eloszlása Európában (Forrás: előadás jegyzet)
Ausztria, Svájc és Hollandia kis területen nagy hatékonysággal termel. Magyarországon körülbelül 15 tonna hektáronként alma kerül termelésbe. 2014 óta Magyarországon drámai változások mentek végbe erős fejlődés indult meg. Az extenzív ültetvényeket intenzívre cserélik ezáltal egyre jobb és erősebb lesz Magyarország termelési hatékonysága alma szempontjából. Ha 40-50 tonnát elérjük, akkor fel tudjuk venni a versenyt Olaszországgal. Ezt új fajták, új alanyok választásával, megfelelő metszés technológia és öntözés átgondolt használatával tehetjük meg. A lényeg hogy holisztikus teljes képet kell nézni a növénytermesztésben. Amire oda kell figyelni egy termelőnek az a termékenység gazdaságossági növekedése, a rizikófaktor csökkentése, kiegyenlített termelés létrehozása a jövő évre. Segít ebben a metszés, a ritkítás, az öntözés és tápoldatozás.
5. fotó: Ziv Charit és Sziklai Gábor a Netafim képviseletében (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)
Egy fának hatalmas nyomással kell, hogy rendelkeznie ahhoz, hogy a talajban lévő vizet a levelein keresztül elpárologtatássa a légtérben. Közel 2 bar nyomással vezeti el a vizet az atmoszférába. A talaj az öntözés után telített lesz vízzel, magas potenciál nyomás alakul ki, a víz a transpiráció segítségével a gyökereken keresztül megy a növényen, majd kilép a levegőbe. A párologtatás során mindig az alacsony nyomás felől a magas felé megy a víz.
Magyarországi viszonyok között nehéz a megfelelő talajnedvességet tartani úgy, hogy ne égessük ki a növényt. Ha nem öntözzük, megég, kiszárad a növény, hasznos gyökerek csökkennek, csökken a gyümölcs mérete, csökken a termés mennyiség. Ezért fontos az állandó szinten tartó talajnedvesség.
Három talajállapotról beszélhetünk. Az első, amikor alacsony a talajnedvesség. Ilyenkor sok levegő van a talaj részecskék között, sok oxigén, és kevés a víz. Ez egy száraz talajállapot, de nem ideális, nem jó. A második, amikor sok víz van a talajban, ez a vízmennyiség kiszorítja az oxigént, ezért oxigénmentes állapot alakul ki, a talaj túltelített lesz. Ez sem jó a talajnak. Az optimális, amikor is egyensúlyban van a nedvesség és a levegő részecskék között. Ilyenkor a fa, a növény könnyen felveszi a tápelemeket és a vizet. Megfelelő mikroöntözéssel lehet elérni ezt az állapotot és folyamatosan fenn lehet tartani.
6. ábra: A három talajállapot (Forrás: előadás jegyzet)
A legtöbb gyümölcsfa esetében csepegtető öntözésnél 40-50 cm az a terület, ahol aktív gyökérzóna van. Két méter mélyen is találhatóak gyökerek, de a legaktívabb leghatékonyabb gyökerek a talaj felső rétegében vannak, mert általában a felső rétegben van az az optimális víz levegő arány.
Két gyökér típus rendszerről beszélünk fáknál. Vannak a tartó gyökerek. A fát a talajban tartó gyökerek mélyen belenyúlnak a talajba több méteren át. Fő feladatuk a tartás, de vesznek fel tápanyagot és vizet, de nem olyan mértékben, mint a felső rétegekben. Ezeknek a gyökereknek inkább az extenzív ültetvényekben van szerepe.
A második fajta gyökér a talaj felső aktív zónájában található sok kicsi hajszálgyökér behálózza a talajt. Ezek a gyökerek több vizet és tápanyagot tudnak felvenni, ezáltal sok gyümölcsöt termelni. Gyökérzónát nemcsak a fa alatt találunk, hanem nagyobb területen behálózza a talajt a növény körül.
Ziv előadásában 3 öntözési technológiát írt le előnyeivel, hátrányaival.
Elárasztásos öntözés, 14-20 nap alatt nagyon sok vizet juttatunk ki a területre, túltöltjük a talajt. Pangó víz alakul ki, ritkák az öntözések, közel kerülünk vagy akár el is érjük a hervadáspontot is a ciklus vége felé. A víz nagy része és a tápanyag egy része lemosódik a talaj alsóbb rétegeibe, ahol már nem hasznosul a növény számára, a gyökérzóna alá kerül. Kevés oxigén lesz a talajban. A fa is működésbe indul, párologtat. Hét nap múlva alig lesz víz a talajban, 14 nap múlva teljesen kiürül. Folytonos stressz hatás éri a növényeket, ami később a termésnél jelentkezhet.
7. ábra: Elárasztásos öntözés (Forrás: előadás jegyzet)
Szórófejes öntözés. Sokkal rövidebb az intervallum, a vízmennyiség is kisebb, de még itt is elég nagy a kilengés. Túltelített talaj alakul ki, aminek jelentős része lejut a gyökérzóna alá haszontalanul. Energiaveszteség is kialakul, mert itt már a szórófejeket működtetni kell. Tápanyagveszteséggel is számolni kell, mert a vízzel lemosódik a talaj alsóbb rétegébe. Három nap után elkezd a talajból kiürülni a víz, akár száraz is lehet a gyökerek között. Ebben az esetben is kialakul a stresszhelyzet. Igaz, kisebb mértékű stresszről beszélünk, de háromnaponta újból stressz éri.
8. ábra: Szórófejes öntözés (Forrás: előadás jegyzet)
Csepegtető öntözés: Minden nap, de naponta többször is lehet öntözni. Főleg homok textúrájú talajoknál jelentős a napi többszöri öntözés. Időjárástól és évszaktól függően változhat, hogy naponta többször, vagy hetente párszor kell öntözni. Megtakarítunk vizet, energiát, műtrágyát. Nincs nagy különbség a napok között, a növény is tud igazodni, nincs stresszhatás, nincs szélsőséges kilengés.
9. ábra: Csepegtető öntözés (Forrás: előadás jegyzet)
M9-es alanyon is még fontosabb az egyenletesen átnedvesített talaj, főleg az új fajtáknál. Két csepegtetőtest közti normál távolság 50-60 cm magyarországi viszonylatban, hogy egységesen átnedvesítse a talajokat. Egyes területeken a 40 cm-es csepegtetőtestek közötti távolság (pl. homok), a kötött talajon viszont a 60-70 cm-es távolság az ideális. Csak a felső 40-50 cm-ig kell átnedvesíteni a talajt. Sok víz kiadással elvesztjük a vizet, energiát, műtrágyát.
Mennyi a szükséges öntözés naponta? Az alma csúcs igénye augusztus és szeptember között van, egy-két héttel a szüret előtt. Ez a csúcsigény tarthat egy hétig vagy egy hónapig is az időjárástól függően. A félretervezett öntözési rendszer, kisméretű almákat eredményez, az így kialakult stressz, hatással lesz a jövő évi termésre is. 3-6 mm öntözési igény/ha – 3-6 l/nm, 30-60 m3/ha.
Új telepítés vízigény 1-3 mm között ingadozik, a tervezést a 7-10 éves növényekre, és 50-60-70 t/ha-ra tervezik.
Csak korszerű ültetvény tud versenyben maradni jelenleg. A kezdeti nagy beruházás ellenére, ha megfelelően, tervezetten, kiegyensúlyozott tápanyagellátásban, időben elvégzett agrotechnikai műveletekben és növényvédelmi kezelésekben részesítjük ültetvényünket, hamarabb visszatérül a beruházás, mint ahogy gondolnánk.
10. fotó: Szabadtéri gépbemutató (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)