A termőtalaj tulajdonképpen élő szervezet

Cristina Cruz, a Lisszaboni Egyetem, az Universidade de Lisboa professzora egy a napokban megjelent tanulmányában azt írja, hogy a mezőgazdaság fenntartható módon való intenzívebbé tétele (Sustainable Intensification of Agriculture SIA) úgy célozza az élelmiszertermelés erősítését, hogy a lehető legkisebb negatív hatása legyen a környezetre és közben a talajromlás mértéke is nulla legyen.

Az itt felmerülő sokféle szempont közül a szerző aláhúzza, hogy elengedhetetlen a felszín feletti és a föld alatti biodiverzitás kölcsönhatásainak megértése és ezek kapcsolata a különböző mezőgazdasági rendszerekkel, valamint hatása az ökoszisztémára.

Cruz professzor szerint a fentiekre legnagyobb hatással a mezőgazdaság van, és az ágazat a felelős azért, hogy az EU ökológiai lábnyoma 33 százalékkal nőtt az elmúlt negyven év alatt.

Másrészt azonban az európai uniós gazdálkodók minden bizonnyal a környezeti fenntarthatóság őrzői, mivel olyan természeti erőforrásokról gondoskodnak, mint például a talaj, a víz, a levegő és a biológiai sokféleség tisztasága, illetve megőrzése.

A tanulmány szerzője úgy véli, hogy a talaj az élelmiszer-fenntarthatóság pillére Európában és valószínűleg az emberi jólét és az élelmiszerbiztonság legkevésbé értékelt forrása. Mint írja, a talaj sokkal több, mint a gazdálkodás és az élelmiszertermelés egyszerű előfeltétele. Ez egy mélyen összetett komplex rendszer, keresztül-kasul hálózva az élet (például a mikroorganizmusok) számára fontos vegyi kölcsönhatásokkal, amitől a mezőgazdaság és az emberiség léte függ. Hát vigyázzunk rá.