A megfelelően táplált növények növekedése és fejlődése egyensúlyban van, kevésbé érzékenyek a környezeti stresszre, kórokozókra és kártevőkre. Az ehhez szükséges makro- és mikroelemek többségét a növények gyökéren keresztül veszik fel. Az erős gyökérzet optimális körülmények között a közegben lévő jó gyökérklíma esetén képes ellátni az állományt. Növekedési rendellenesség vagy külső tényező miatt a tápanyagfelvétel korlátozott lehet, ez esetben gyors beavatkozásként használható a lombtrágyázás.
A tápanyag hiányát először általában vizuális diagnosztikával figyeljük meg a növényeken. Ismerve egyes elemek növényben betöltött szerepét, azonosíthatjuk, melyik tápelem hiánya okozza az elváltozást (súlyosabb esetekben a fellépő élettani betegségek utalnak rá). Precízebb meghatározás kémiai analízissel lehetséges: a közeg vizsgálata kimutatja, hogy milyen a tápanyag ellátás, a növényi szervek analízisével pedig látjuk, hogy mi hiányzik a növény föld feletti részében. A tápanyag jelenléte a talajban nem jelenti azt, hogy a növény hozzá is jutott. A felvételt sok tényező befolyásolja: egy-egy tápelem nehezen vagy egyáltalán nem jut el a növénybe a meglévő klimatikus körülmények vagy a gyökérrendszer működési zavara miatt. Tápoldatozott növények esetén a közeg elemezése nélkül gyakran tapasztalható, hogy a N és K vagy mindkettő adagja túlságosan felszaporodik, ami miatt nő az EC, esetenként sérül a gyökérrendszer. Ilyen esetben a növényen megjelenő tünetekhez feltétlenül társul a gyökérkárosodás, és ez okozza a tápanyaghiányt. Amennyiben az adott elemből túl sok van, segíteni kell a közeg átöblítésével. Talajos termesztésnél a tápanyagfelvételben a közeg fizikai tulajdonságának javítása is segíthet (kiszárítás, nedvesítés, ha lehet frissíteni tőzeggel vagy más szerves anyaggal). Az is gyakran megtörténik, hogy a tápanyag eljut a gyökérhez, de nem szállítódik a növényen belül, nem jut el a levelekhez, terméshez, illetve a növénycsúcshoz. Leggyakrabban a tápanyag felvétele a gyökéren keresztül akadályozott amennyiben:
– nem megfelelő a talaj pH-ja (túl alacsony vagy túl magas pH). A túl magas pH miatt a talajokban sok tápanyag nem felvehető formába alakul át. Ez gyakori a legtöbb mikroelemnél: vas, mangán, bór, réz, cink.
– a túl magas EC csökkenti a víz felvehetőségét, amely alapvető szerepet játszik az elemek szállításban (legnagyobb mértékben a kalciumnál).
– hosszantartó szárazság vagy túl sok nedvesség (levegőtlen körülmények, vagy amikor nem fejlődnek az új gyökerek).
– nem kiegyensúlyozott talajtrágyázás (aránytalanság az egyes elemek között, antagonista elemek túlsúlya).
– alacsony talajhőmérséklet (ionok mozgása lelassul).
Amennyiben valamelyik tápanyag felvételénél gátló tényező lép fel, a gyors utánpótlás egyik módszere a műtrágyaoldat permetezése közvetlenül a növény földfeletti részére.
A lombtrágyázásnál a tápelemek főleg a légzőnyílásokon keresztül jutnak be a növény sejtjeibe. Többségük a levél alján található, és általában reggel, illetve késő délután van nyitva, este, délben és erős napsütésben korlátozott a működésük. A levéltrágyázás előnye a gyors működés és az adott elemnek a nagyfokú kihasználása. Számítások szerint lombon keresztül a növények jobban kihasználják a tápanyagokat összehasonlítva a talajos formával, de az egy-egy permetezés alatt kijuttatott mennyiség nagyon korlátozott, a kezelés költséges és körülményes. Ezt a trágyázási módot csak kritikus időszakban javasolt használni, amikor a növényeknek valamelyik tápanyagra nagyon nagy szüksége van, illetve az időszakos tápanyag hiány áthidalására stressz helyzetben (pl. hideg, szárazság, áradás).
A kezelés hatékonysága
A földfeletti részeken a tápanyagok felvételét számos tényező határozza meg, amelyek kapcsolatosak lehetnek a növénnyel (levelek nagysága és kora, morfológiai felépítésük, felület jellege, viasz és szőrök jelenléte, stb.), környezettel (milyen légköri körülmények uralkodnak a kezeléskor), illetve a permetezés technikájával (cseppméret, fennmaradásuk a levélen, kiszáradás gyorsasága).
A fejes káposzta lombtrágyázása felületaktív anyagok hozzáadásával lehet eredményes
Nagyon lényeges, hogy a növény milyen fejlődési fázisban van, figyelembe kell venni a növény specifikus reakcióját az ún. „kritikus tápanyagra”, mert ettől függ a levéltrágyázás kivitelezése. Abban az időszakban, amikor a növényeknek a legnagyobb szükségük van az adott tápanyagra, a leveleknek is nagyobb az abszorpciós képességük (pl. brokkoli és karfiol akkor, amikor újrakezdi a növekedést a palántaültetés után, amíg el nem kezdi fejleszteni a rózsát).
A relatív páratartalom növelésével hatékonyabb a tápelemek felvétele a leveleken keresztül azáltal, hogy hosszabb ideig vizes marad a levél, megelőzve a sók kikristályosodását a leveleken. A legnagyobb hatékonyságot akkor érjük el, ha a műtrágya vizes oldatát borús időben, kora reggel vagy este használjuk. Hatékony lesz a lombtrágyázás, amennyiben betartjuk a következő feltételeket:
– a munkafolyadék koncentrációját az alkalmazott műtrágyához kell igazítani a gyártó javaslatának megfelelően. A műtrágyák keverése növényvédő szerrel csak akkor lehetséges, ha ezt a lehetőséget a gyártó is megengedi.
– Fontos a permetező fúvókák megfelelő beállítása, mert ügyelni kell arra, hogy a folyadék eljusson a levelek felső és alsó oldalaira is, főleg a vastag viaszréteggel rendelkező növényeknél (karfiol).
– A legmegfelelőbb ideje a lombtrágyázásnak a reggeli vagy délutáni/esti órák, amikor a legjobban nyitva vannak a sztómák és nincs nagy szél.
– a kezelések optimális hőmérséklete 12- 25°C, ha lehet borús időben. Kerülni kell a lombtrágyázást eső előtt (lemosás veszély) és a nyári hőségben (perzselés). A nem megfelelő koncentráció vagy nem megfelelő időpont a műtrágya alkalmazására a levelek perzselését okozhatja. Ez főleg az ásványi műtrágyákra vonatkozik, de más műtrágyáknál is előfordul.
– A permetező víz pH-ja 5,5-6,5 kell, hogy legyen. Kerülni kell a klóros és nem friss víz használatát.
– Azok a levelek, amelyeket szőrök borítanak, nagyobb mennyiségű tápoldatot tartanak meg a felületükön, ennek köszönhetően nő a lombtrágyázás hatékonysága. A viaszos (káposzta) keskeny és függőleges állású (hagyma) levelű növényeknél a trágyázás hatékonysága függ az adalékanyagoktól, amelyek növényi vagy ásványi olajon kívül tartalmaznak ún. felületaktív anyagokat. Az adalékok lehetővé teszik a víz-olaj emulzió készítését, nedvesítik a leveleket és csökkentik a folyadék felületi feszültségét (kisebb felületi feszültségnél leglaposabbak a cseppek és jobban szétterülnek a levéllemezen).
Szőriné Zielinska Alicja
szaktanácsadó
Grodan cég
fotó: LHD
Forrás: Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia (2015/3)