Magyarországi előfordulása bizonyított, széleskörű megtelepedése azonban még nem következett be.
Károsító biológiája, életmódja:
A kórokozó alapvetően a fertőzött gazdanövény kéreg és szállító szöveteiben telel át. Áttelelhet a gazdanövény rügyeiben, de akár a lehullott fertőzött levelekben is (amennyiben azok a tél folyamán nem rothadnak el). A vegetációs időszak elején a nedvkeringés kezdetét követően a szövetekben áttelelő baktériumsejtek felszaporodva tavaszi fekélyes sebeket képeznek. Ezekből a fekélyekből a lecsapódó eső, szél, rovarvektorok és esetleg öntözővíz segítségével a baktériumok a levelekre kerülve a légcserenyílásokon behatolva levélfertőzést okoznak. A fertőzött levelekben felszaporodó baktériumtömeg a hajtásokra kerülve elindítja a nyári fekélyes sebek kialakulását, ezekben azonban a kórokozó a vegetáció során elpusztul. A baktérium a még teljesen be nem érett hajtásokba kora ősszel levélhulláskor a levélripacsokon keresztül jut be, és a fertőzés következtében kialakuló fekélyekben telel át.
A kórokozó felszaporodásának és terjedésének a mérsékelten meleg, csapadékos, szeles időjárás kedvez, ezért a száraz területeken, illetve évjáratokban a betegség fellépése és terjedése nem jellemző.
Legfontosabb gazdanövényei:
Csonthéjas fajok:
- őszibarack
- kajszibarack
- szilva
- japán szilva (Prunus salicina)
- mandula
További előfordulásai:
Kártétele a cseresznyén, meggyen is ismert.
Tünetei:
A szilva levelének fonákján apró fakózöld, esetleg vízzel átitatott kör alakú, vagy szabályos foltok formájában jelentkeznek, a foltok később megnagyobbodnak, szögletes formát, sötét bordó, barnás színt öltenek, a foltok körül a levélszövet elsárgul. A fertőzött szövetek kihullanak, a levél úgy néz ki, mintha söréttel átlyuggatták volna. A szilván a levéllyukacsosodás általában kifejezettebb, mint a barack levelein. Az elsárgult fertőzött levelek gyakran tömegesen lehullnak.
1 kép: Levélen előforduló foltok (U. Mazzucchi, EPPO)
A gyümölcsön kör alakú foltok jelennek meg a felszínen (nagyobb, mint a barack gyümölcsén), amelyek besüppednek. A foltok vagy teljes felülete, vagy csak a széle vízzel átitatott, sötétzöld színű. A gyümölcs növekedésével a folton, vagy a folt körül a gyümölcs felreped, korai fertőződéskor a repedés intenzív lehet. A foltokból gyakran mézgafolyás figyelhető meg.
2. kép: Szilva gyümölcsön megtalálható baktérium fertőzés (U. Mazzucchi, EPPO)
A tavaszi fekélyek a vesszők végén keletkeznek apró, kezdetben vízzel átitatott, az egészséges vesszőhöz képest sötétebb felületi sebek formájában, amelyek meghosszabbodva akár 10 cm hosszúságot is elérhetik. A hajtásokon, a nyár folyamán keletkezett fekélyek ugyancsak vízzel átitatottak, sötétlila színűek, később besüppednek, kiszáradnak, de a szegélyük megőrzi vízzel átitatott jellegét. Szilván és kajszin a kialakult fekélyes sebek akár 2-3 éven át is aktívak maradnak, a kezdetben viszonylag sima felületű fekélyek mély sebekké alakulnak, amelyek eldeformálják, vagy akár el is pusztítják a gallyakat, ágakat.
3. kép: A vesszőkön előforduló kárkép (U. Mazzucchi, EPPO)
Terjedés módja:
A kórokozó felszaporodásának és terjedésének a mérsékelten meleg, csapadékos, szeles időjárás kedvez.
A kórokozó nagyobb távolságokra szaporítóanyaggal (oltásra, szemzésre szánt anyaggal is), ültetvényen belül csapódó eső, szél, esetleg rovarvektorok útján terjed. Ültetvényen belül metszőollóval is átvihető, ezért egyes vélemények szerint a nedvkeringés megindulását követően végzett metszési munkák a kórokozó terjesztéséhez jelentősen hozzájárulhatnak.
Mivel a betegség szinte valamennyi gazdanövény gyümölcsén is jelentkezik, a kórokozó széthurcolása gyümölccsel is lehetséges, ennek járványtani jelentősége azonban elhanyagolható.
A Xanthomonas arboricola pv. pruni baktérium okozta tüneteket mutató képek forrása: https://gd.eppo.int/taxon/XANTPR/photos
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Pécsi Bakteriológiai Laboratórium
