Szilva kárósítója a szilvakéreg gubacsatka


  • Kertész Portál
  • |
  • 2018-07-03

Szilvakéreg gubacsatka

Elterjedése: 
Elterjedési területe Európa szerte. Bulgáriában jelentős kártevőként tartják számon, Németországban az 50-es években figyeltek fel tömeges elszaporodására, a volt Szovjetunióban is kártevőként tartják számon.

Gazdanövényei: 
Egyedüli gazdanövénye a szilva.

Gubacsatka kárképe (Fotó: Garamvölgyi Vilmos)

Morfológia: 
A kifejlett atka teste hengeres. A rostrum rövid, a hátpajzs félkör alakú, sima. A potrohgyűrűk száma 60-70, rajtuk a dudorok sűrűn egymás mellett helyezkednek el. A nőstény 120-140 µm hosszú, 35-38 µm széles. Hímje ismeretlen.

Kárkép: 
A károsított növényen a hajtások, vesszők, rügyek tövénél gyűrű alakban elhelyezkedve apró, gömbölyded gubacsok képződnek. Kezdetben zöld, majd pirosas színűek, végül megbarnulnak. Elsődleges kártevő volta kétséget kizáróan nem mindig bizonyítható. Kísérletesen még nem tisztázott, hogy gyenge növekedésű fákon szaporodik-e el tömegesen vagy a fa gyengültségi állapota a károsítás következménye.

Kettévágott gubacs a lárvákkal

Életmód: 
Életmódja kellően nem tisztázott. A kifejlett atka a gubacsokban telel. Tavasszal az atkák a gubacsokat elhagyják, az új hajtásokra vándorolnak és azok tövén szívogatásukkal új gubacsok fejlődését idézik elő. Esetenként a gyümölcs kocsányát is megtámadják.

E faj élősködőjeként Szelényi (1941) a Myiomisa sajói Szelényi fürkészdarázsfajt írta le.

Forrás: Jermy Tibor és Balázs Klára Növényvédelmi állattan kézikönyve 6 (1996)

Védekezési lehetőségek: Május első dekádjában kell figyelni szilva hajtásait, amikor az áttelelő nemzedék tömegesen hagyja el a régi gubacsokat és vándorolnak az új hajtások felé. 

Ennek figyelemmel kísérését mikroszkópos vizsgálatokkal lehetséges (ahogy ezt az egyik pusztaszabolcsi termelő is tette). Az ő megfigyelésük alapján: amikor tömegesen hagyták el a áttelelő helyeiket, akkor kezelték a szilvafákat kimondottan atkaölő készítményekkel, s ezt ismételték meg háromszor is. Ezzel a technikával jól és eredményesen szorították vissza az állomány.

Hatóanyagok közül: fenporoximát (kontakt) és etoxazol (kontakt és transzlamináris hatás) hatóanyagok bármelyikével.

Forrás: https://ujkarositok.weebly.com/acalitus-phloeocoptes-szilvakeacutereg-gubacsatka.html