Szamóca fejlődését az abiotikus tényezők mellett a megfelelő vízellátottság is befoláysolja. Hogy megértsük az öntözés lényegét, fontos kiindulnunk a talaj tulajdonságaiból:
Öntözéskor a talaj első állapota, amikor teljesen telített vízzel. A talaj normál állapotban 3 fázisú rendszer (talajszemcsék-talajagregátumok, oxigén, víz). Öntözés után a talajszemcsék közötti tér telített lesz vízzel, ezzel kiszorítva az oxigént (kialakul a kétfázisú rendszer).
Második állapota a talajnak, amikor maximális telített kapacitáson van, ez akkor következik be, amikor a víz nagy mennyisége elvonult, és visszatér a 3 fázisú rendszer. Növény számára ez a legkedvezőbb állapot, amikor is a vízmennyiség és a talaj szemcsék közt lévő oxigén mennyiség is ideális.
Harmadik állapot, amikor a levegő mennyisége több lesz, viszont a víz mennyisége csökken, nem elegendő. Ha csepegtető öntözésről van szó, akkor minden egyes öntözés során vizet és tápanyagot is jutattunk ki a növények számára.
Fontos a folyamatos tápanyagellátás, sokkal hatékonyabbak leszünk a tápanyag utánpótlásban, jobban hasznosul, ha folyamatosan adjuk a növények számára.
Nagyon jó példa erre a nitrogén, ami nem kötődik úgy a talaj részecskékhez, mint a többi tápelem. Könnyen lemosódik, ezért ha nagy mennyiségben adjuk ki, akár 60%-a is elvész a talajban, ablakon kidobott pénz.
Olyan hajszálgyökerek alakulnak ki, amik sokkal hatékonyabban fel tudják venni a tápanyagokat, és ha ebbe a zónába juttatjuk ki lassan és folyamatosan a vizet, tápanyagokat, az lesz a legoptimálisabb a növények számára.
Termés mennyiség és az öntözés mennyisége között összefüggés van. Az öntözésnek van egy optimális állapota, ahol a maximális terméshozamot el tudjuk érni. Hogyan tudjuk optimálisan növényeket öntözni? A növény specifikus igényei szerint megfelelő mennyiségben kapjon vizet. Az energiát, és a növényen áthaladó transpirálódó vizet a nap generálja, majd a klorofilt magába építi a napenergia segítségével. Levelek CO2-t vesznek fel a levegőből, cukorrá alakítják, valamint hősugárzás hatására vizet vesznek fel.
Gyökérzónában, ha nedvesség van jelen, a levegő viszont száraz a talajhoz képest, akkora különbség keletkezik, ami kiegyenlítetlen állapotot eredményez. A növény kiegyenlítésre törekszik, gyökérnyomás alakul ki, ezért áramlik fel a növényben a víz. Ez egy fizikai folyamat, tehát a növénynek ez nem energiaigényes. A levél fonákán akár 1000 db gázcserenyílás is található, amin keresztül távozik a gyökérből feláramló víz a levegőbe. Ezt a folyamatot nevezzük transpirációnak. Ugyanezen a légzőnyíláson veszi fel a növény a fotoszintézishez szükséges megfelelő mennyiségű szén-dioxidot. A növény befolyásolni tudja az átpárolgás mértékét ezeknek a sztómáknak a nyitásával, zárásával. Ha nincs elég nedvesség a talajban, a víz felfele áramlása nem megy végbe, ezért a sztómák zárva maradnak. Így szén-dioxidot sem tud felvenni a növény, ezáltal csökken a fotoszintézis is.
Ha nincs elég víz, nincs elég fotoszintézis. Alacsonyabb ütemű fotoszintézis mellett kevesebb a termelés, csökken a gyártás, szükség van fotoszintézisre, energiára, vízre. Ezekből nem mindegyiket tudjuk befolyásolni: napenergia nem befolyásolható kivétel üvegházakban, mesterséges megvilágításnál. Széndioxidot se tudjuk pótolni. Szabadföldön, 400 ppm a koncentráció a levegőben, 0,4%.
Legkönnyebben a vizet tudjuk pótolni öntözéssel. Talaj vízveszteségét, párolgást evaporációnak hívjuk. Azt a párolgási, párologtatási folyamatot, amiben a talaj és növény leadja a nedvességet evapotranspirációnak (ETP) hívjuk.
1 ábra: Evapotranspráció
Ha kiszámoljuk, vissza tudjuk a megfelelő vizet pótolni a talajba.A növénynek annyi vízre van szüksége, amit az ETP mutat, az alapján kell visszapótolni.Hogy pontosan mennyi vízre van szükség, még két tényező befolyásolja:
- vegetatív faktor (KC érték, mutatószám) (milyen nagy a növény, levél terület nagysága), nagyobb levélfelület, nagyobb párolgás stb., sok termésnél több vízre van szükség. Minden növényfaj esetén más ez a KC faktor. KC érték ugyanaz a szám Magyarországon és Izraelben is. Vegetációs időben ez a KC érték változik, Kora tavasszal ez a szám növekszik, ősszel csökken.
- környezeti tényező relatív páratartalom, léghőmérséklet, szélsebesség, besugárzás mértéke - mindenezek hatással vannak a párolgásra. Nincs olyan szenzor, ami mindezt együtt tudja mérni.
Viszont a meteorológiai állomásokon, vagy internetes időjárással foglalkozó oldalak napi szintű adatközlése lehetővé teszi Az ETP kiszámítását. Télen 0-1 mm csapadék párolog el, júniusban a legnagyobb, majdnem 6 mm párolog ki rendszerből. 1 mm öntözés 10 köbméter víz/ha /nap
.png)
2. ábra: Evapotranspiráció kiszámításához szükséges képlet
3. ábra: A szamóca növény egyes vegetatív időszakaiban megadott KC faktor értékei
Tápoldatozás: minden kultúra estében a növény igényei szerint kell öntözni. a növény az energiáját a napfényből nyeri, a klorofill abszolválja a növényben. A légkörből veszik a fotroszintézishez szükséges széndioxidot, a gyökérrendszerből pedig a tápanyagot, vizet.
Eli Matan előadását jegyzetelte
Kovács-Vincze Viktória
Tész-Ész Nonprofit Kft.