Szamóca növény biológiája és termesztése


  • Kertész Portál
  • |
  • 2018-03-20

A szamóca  rövidnappalos növény: sok növény az éjszaka és a nappalok hosszának váltakozásával kezd el virágokat hozni. Pl krizantém: hosszú nappalok alatt hosszú szárat nevel, nappalok rövidülése indítja be a növények virágzását. Mesterséges megvilágítással télen is lehet virágoztatni ezeket a növéyeket.

Szamóca fajtáknak egy jelentős része olyan növény, hogy akkor fog kivirágozni, ha rövid nappalok megelőzik a virágzási időszakot. Olyan fajta is van, ami nem függ az éjszaka és nappal váltakozástól.

Azok a fajták, amelyeknek életciklusa függ a nap hosszától,  pl. amikor hosszú nappal van, sarjhajtásokat fognak hozni. Az ilyenkor létrejött sarjhajtásokat le lehet választani a főnövényről, és ezt fel lehet használni a következő évben. Ezek úgy képződnek, hogy az anyanövény hoz egy oldalhajtást, ahol első nóduszán nem, hanem a 2. nóduszán fejlődik egy új szamócanövény, a sarj. Egy ilyen anyanövény akár 250-300 növénykét is képes egy kaccsal megtermelni.

A szamóca az őszi-téli időszakban abbahagyja ezt a sarjnevelést, virágokat termel. Szára a szamócanövénynek rövid. Gyökérrendszerének 90%-a 0-20 cm mélyen helyezkedik el a talajban.

Hőméréskleti viszonyok és a besugárzás mértéke befolyásolja a szamóca növekedését. Növekvő besugárzás egyenesen arányos az oldalhajtások képzésével. Az alacsony hőméréslet viszont nem hoz oldalhajtásokat, virágtermelés irányába megy.

Növény élettani folyamatai hőmérséklet hatására az alábbiak szerint változik: 17 foknál (az optimum) virágkezdeméyek elindulása megy végbe, vegetatív növekedésnek az optimuma viszont 24 foknál van. Tehát a szamóca növény hőmérséklet optimum tartománya 15-25 fok között van.

1 ábra: Szamóca élettani folyamatának változása

Besugárzott fény hatására többet tud a növény fotoszintetizálni.

A szamóca termesztéséhez 5 jellemző termesztéstechnológiát mutatunk be:

- szabadföldi termesztés

- alacsony alagutas

- járható alagutas

- üvegházi termesztés talajon

- üvegházi mesterséges talajon

 

Kétéfle fóliatakaró létezika bakhátakra – fekete, és a transzparens. A fekete fólia- nem engedi a gyomok csírázását, és nem is növeli a talaj hőmérsékletét. Az átlátszó fólia segítségével nő a hőmérséklet, fokozza a hőméréskletet. Ha megfelelőek az időjárási körülmények, a fóliaalagutakat reggel kinyitják, este visszazárják, hogy a meleget megtartsák. Illetve esős időszak előtt is bezárják a fóliát a különböző gombabetegségek miatt pl. a Botritys miatt

 

Üvegházban termeszetes talajon ezüstös színű talajtakarásnak az az előnye, hogy mivel fényvisszaverő anyag, jobb eredményeket érnek el, nagyobb mennyégű fény jut a fotoszintézis elősegítésére.

Téli időaszakra kialakított növényházakban termesztik a szamócát, fűtik őket ezzel biztosítják, hogy éjszaka se menjen 15 fok alá.

Üvegházi termesztés termesztőközegen: A termesztés technológia lényege, hogy a talajtól 1-1,5 m felett felfüggesztett csatornákban helyezik el  a termesztőközeget és a növényket. A betakarítás a csatornák alatt történik. A 10×10-es csatorna egy méter hosszú, minden métreren 11 növényt ültetnek el, kókuszrostot használnak. Az öntözés a csatornák  közepén  egy csepegtetőcső segítségével történik, aminek a csepegtető elemei 20 cm-es osztásonként van elhelyezve. A csatorna biztosítja a kis talajtérfogatot.

A rendszernek egyik fontos eleme, hogy rendszeresen ki tudjuk mosni a kiözeget, mert sófelhalmozódás alakulhat ki a köezegben. Az csepegtetőtestek sűrűsége azért szükséges, hogy könnyen kivitelezhető legyen a bő vízzel való kimosás, sótalanítás.

Üvegházi talaj és termesztőközeges csatornás közti különbség, hogy 20 növényt ültetnek 4-5 méterenként a függesztettnél, míg a normál talajú elrendezésnél 6 növény jut 4-5 méterre

Függesztett csatornás termesztés előnye, hogy magasabb növényi állomány, magasabb termséhozam 1 négyzetméteren belül. Gyümölcsminőség jobb, levegőben lóg, így nem találkozik a talajjal, kevesebb betegség telepszik meg rajta. Jobb szellőztetettség miatt kevesebb növényvédőszerre van szükség a kevesebb betegség előfordulás miatt. Oldalról tüzdelik be a palántákat, nem függőlegesen. Gyümölcsöket lehúzza a súlyuk, a levél a fény felé terjeszkedik, így a gyümölcs kiekrül abból a zónából, ahol magasabb a páratartalom. Ennek eredménye, hogy kevesebb betegség éri a szamóca gyümölcsöt. Ez az oldalra tűzedelés miatt lehetséges.

Előnye még, hogy nem kell függeni a saját talaj fizikai tulajdonságaitól, megfelelő talajkeveréket megvételével standardizálni tudom a közeget.  A talajon történő termesztésnél több évben ha ugyanoda termesztünk, felszaporodhatnak a kórokozók, termesztőközeg estében, egyszerűen ki lehet cserélni, vagy teljes fertőtlenítést csinálni.

A termesztőközeges csatornás eljárás sokkal nagyobb beruházási költség.  Fontos, hogy az öntözésünknek sokkal precízebbnek kell lennie, mert nagyobb veszélnyek vagyunk kitéve, mint hagyományos esetben.

Termesztőközegek típusai:

- inert közeg: kőzetgyapot, perlit: nem lép kémiai reakcióba a tápoldatokban lévő anyagokkal.

- nem inert: kőzeg, kókuszrost: eltárolnak abból a  tápanyagból, amit a tápoldatból kijuttatunk. bepótolunk. Ha kihagyunk egy öntözést, a tápanyagból vissza tud adni a növény számára.

A javasolt termesztőközeg izraelben a 85% kókusz 15% polisztirén chip, vagy 15% perlit, 1 ha 180-200 köbméter anyagot használnak el, ha több szezonon keresztül akarják használni, kötelező a fertőtlenítés.

Az öntözés során drén víz keletkezik, amikor öntözéskor kifolyik a felesleges víz. Az 1%-os lejtés miatt ezek összegyűlnek. A drénvíz egy értékes anyag, ami elfolyó talajoldat (tápanyagok+víz). Ennek újbóli felhasználásával az éves tápanyagigény 60-70 %-át lehet visszanyerni, míg az éves víz igény 20-30%-át.

Izraelben gyökeres palántákat alkalmaznak, leveles növénnyel telepítitenek. Kisebb termelők saját sarjhajtásból állítják elő a növényeket, ilyekor sok vízet kell kijuttatni, hogy sok gyökeret fejlesszen kiinduláskor.

Tápoldatozás:  minden kultúra estében a növény igényei szerint kell öntözni. a növény az energiáját a napfényből nyeri, a klorofill abszolválja a növényben. A légkörből veszik a fotroszintézishez szükséges széndioxidot, a gyökérrendszerből pedig a tápanyagot, vizet.

Eli Matan előadását jegyzetelte:

Kovás-Vincze Viktória

Tész-Ész Nonprofit Kft.