Baktériumos levélfoltosság és levélhullás (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria)
Gazdanövény: paprika, paradicsom, Solanaceae családba tartozó gyomok.
Tünetei:
A paradicsom leveleken kezdetben apró, vízzel átitatott, áttesztő foltok jelennek meg, amelyek később megnagyobbodnak, megbarnulnak, közepük megfeketedik. A foltok a kerek, vagy szabálytalan alakúak. A virágzáskor fellépő erős fertőzés hatására jelentős virághullás következhet be.
A paprika levelén kezdetben vízzel átitatott foltok barna színt öltenek, nekrotizálódnak, a foltok széle élesen határolt.
A foltok mérete a körülményektől függően (fajta, időjárási tényezők, kórokozó) széles határok között (1-3 mm-től 1-1,5 cm) változik. A beteg levelek tömegesen lehullanak.
A paradicsom bogyókon a kezdetben apró hólyagszerűen kiemelkedő zöldes, barnás, vízzel átitatott foltok idővel megnagyobbodnak, (4-6 mm-ig), közepük felrepedhet, varrás jelleget öltenek. A foltok körül bogyó éréskor is zöld marad. A paprika termésen foltok ritkábban alakul ki, korai fertőzéskor a termés lehullik.
1. kép: Xanthomonas campestris pv. vesicatoria tünete paradicsom termésen
(http://www.defesavegetal.net/xantav)
2. kép: Xanthomonas campestris pv. vesicatoria tünete paprika levélen
(http://www.defesavegetal.net/xantav)
Elterjedés és gazdasági jelentőség: a kórokozó az egész világon elterjedt, hazánkban a 60-as évek elejétől található. Fellépése kedvező környezeti tényezők esetén járványszerű, ilyenkor súlyos veszteségeket okoz.
A kórokozó életmódja: a baktériumok a vetőmagon és a fertőzött növényi maradványokon, a talajban telelnek át. A légzőnyílásokon és az apróbb sebzéseken (pl. homokverés) keresztül jutnak a növénybe.
Ökológia és előrejelzés: kedvező a magas léghőmérséklet (30 °C) és a csapadékos időjárás, 90% feletti páratartalom. Az öntözés elősegíti az elterjedést. Növényházakban is előfordul.
Védekezés: több éves vetésváltás, egészséges vetőmag, illetve vetőmagcsávázás (kasugamicin), mérsékelt öntözés, állománypermetezés pl. réztartalmú fungicidekkel vagy kasugamicin hatóanyaggal.
Baktériumos levélfoltosság (Pseudomonas syringae pv. syringae)
Ez a baktériumos betegség viszonylag új, hazánkban az 1980-as évek elejétől ismert.
Csapadékos és hűvös időjárás esetén a kedvezőtlen körülmények miatt legyengült paprikát támadja meg.
Elsősorban az idősebb leveleken pár mm-es szabálytalan, kifehéredő levélfoltokat okoz, a fertőzött levelek megsárgulnak, majd lehullanak. Hajtáscsúcs-feketedést, levéltorzulást is előidézhet. A baktérium a talajból, a felcsapódó vízzel fertőz.
3. kép: Pseudomonas syringae pv. syringae által okozott kárkép paprika levélen
(http://www.omafra.gov.on.ca/IPM/english/peppers/diseases-and-disorders/pseudomonas-bacterial-spot.html)
Paradicsom baktériumos levélfoltosság (Pseudomonas syringae pv. tomato)
Elterjedése:
Gyakorlatilag a világ minden paradicsomot termesztő körzetében előfordul.
Biológiája:
A kórokozó a növényi szövetekbe a természetes nyílásokon, mechanikai, vagy rovarok okozta sebzéseken keresztül hatol be. A kórokozó, bár talajból is fertőzhet, nem talajlakó, a paradicsomon kívül több, nem gazdanövény rizoszférájában is megtalálható. A fertőzött magból és talajból a növényre jutva, a baktérium a paradicsom levelein és más föld feletti részein epifitaként is képes fennmaradni. A betegség fejlődésének és terjedésének a mérsékelten meleg, párás idő, vagy a növényi részek felületén meglevő kondenz víz kedvez.
Gazdanövényei: paradicsom
Tünetek:
A leveleken 1-3 mm átmérőjű, sötétbarna, vagy fekete foltok jelennek meg, amelyeket eltérő kiterjedésű sárga udvar határolhat. Bár a foltok a levél egész felületén megtalálhatóak, a levél szélein nagyobb számban fordul elő. A foltok a betegség fejlődésével szabálytalan nekrotikus foltokká folyhatnak össze, főleg a levéllemez szélein, vagy a fő- illetve mellékerek mentén. A száron, levélnyélen, virágkocsányon a tünetek szabálytalanok, sötétbarna színűek, vízzel átitatottak, a sárga udvar nélkül, csak az epidermisz szöveteire korlátozódó, apró foltok formájában jelentkezik.
4. kép: Pseudomonas syringae pv. tomato tünete paradicsom levélen
(http://www.ipmimages.org/browse/detail.cfm?imgnum=1573570)
5. kép: Pseudomonas syringae pv. tomato tünete paradicsom termésén
(http://www.ipmimages.org/browse/detail.cfm?imgnum=1634018)
Terjedési módja:
A primer fertőzés forrása a mag, melyen a baktérium fertőzőképességét évekig megőrizheti. A fertőzés további forrásai a fertőzött, el nem korhadt növényi maradványok, illetve a lombozaton élő epifita populáció. Állományon belül a kórokozó eső, vagy öntözővíz útján terjed. A betegség terjedésében szerepet játszhatnak a rovarvektorok is.
Diagnosztikai módszerek
A felderítést kifejlett bogyókon célszerű elvégezni, a laboratóriumi meghatározás azonban ebben az esetben is többnyire elkerülhetetlen. A táptalajon történő kitenyésztést követő biokémiai tesztek minden esetben gazdanövény patogenitási teszttel kell kiegészíteni, mivel a paradicsomon ugyancsak károsító Pseudomonas syringae pv. syringae kórokozótól csak így különíthető el megbízhatóan.
Paradicsom fekély (Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis)
Észak-Amerikában írták le 1910-ben, jelenleg a károsító az EPPO régió területén széleskörűen elterjedt. A baktérium legfontosabb gazdanövénye a paradicsom, de megbetegítheti a paprikát és egyes csucsorféle gyomokat is (S. nigrum, S. douglasii, S. trifolium). A Datura stramonium, a Chenopodium album és az Amaranthus retroflexus növényeken a kórokozó epifita populáció formájában fennmaradhat, e növények járványtani szerepe azonban mindezidáig nem tisztázott.
A kórokozó a fertőzött növényi maradványokban hónapokig megőrzi életképességét. A kórokozó ugyancsak hónapokig képes fennmaradni kiszáradt állapotban, művelő eszközökön, valamint az üvegházak szerkezeti elemein. A kórokozó felületi kontamináció formájában fennmarad a kereskedelmi vetőmag tételekben a magvak felszínén, bár a magátvitel gyakorisága kicsi.
Jelentős mértékben terjedhet a kórokozó a latensen fertőződött palántákon. A kórokozó gyorsan terjed az állományon belül a zöld munkák (pl. kacsolás) útján. A sebzéseken a növénybe jutott kórokozó a növényen belül szisztemikusan terjed, a fertőzött növényeket és a szomszédos példányokat el kell távolítani az állományból a betegség terjedésének megakadályozása céljából.
Tünetei:
A betegség, a növény hervadása, a szár, a levélnyél felrepedése, illetve rákosodása, a termés foltosodása, formájában jelenik meg. A hervadás általában az alsóbb leveleken, részben féloldalasan, többnyire az össszetett levél egyik oldalán jelentkezik. A hervadt levelek sárgulnak, megbarnulnak. Esetenként megfigyelhető a hervadt levelek besodródása is. A száron és levélnyélen hosszanti barna csíkok jelennek meg, amelyek mentén a szár és levélnyél felhasadhat, belülről baktériumos nyálkatömeg tör elő. A repedés mentén a belső szövetek megbarnulnak, bennük üregek keletkeznek. A keresztbe vágott száron jól láthatóak a megbarnult edénynyalábok.
A bogyók korai fertőzéskor torzan fejlődnek, későbbi fertőzéskor a még zöld termés felületén enyhén kiemelkedő fehér foltok jelennek meg, amelyek közepe idővel világosbarna barna színt ölt (madárszem). Az érett termésen a barna foltokat sárga színű gyűrű övezi. A száron és a levélen jelentkező tünetek nem feltétlenül párosulnak termésfoltossággal. A mag fertőződése bogyótünetek nélkül bekövetkezhet.
A betegség tünetei a vegetatív és a generatív növényi részeken egyaránt megjelennek hervadás, illetve bogyófoltosodás formájában.
6. kép: Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis kárképe a paradicsom szárában
(http://www.insectimages.org/collections/viewcollection.cfm?&coll=72319)
7. kép: Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis kárképe a paradicsom termésén
(http://articles.extension.org/pages/18337/managing-diseases-of-organic-tomatoes-in-greenhouses-and-high-tunnels)
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Pécsi Bakteriológiai Laboratórium
