Mit kell tudni a paradicsom levélaknázómolyról?


  • Kertész Portál
  • |
  • 2018-06-06

Tuta absoluta - paradicsom levélaknázómoly

Elterjedése: 
Dél-Amerika: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Columbia, Ecuador, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela

Észak-Afrika: Algéria, Marokkó

Európa: Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Svájc, Németország, Albánia, Ausztria, Horvátország, Ciprus, Görögország, Szerbia, Hollandia, Portugália, Egyesült- Királyság

Gazdanövényei: 
Paradicsom (Lycopersicum esculentum); burgonya (Solanum tuberosum); Lycopersicon hirsutum, Solanum lyratum, Solanum nigrum, Solanum eleagnifolium, Solanum puberulum, Datura stramonium, Datura ferox, Nicotiana glauca


Morfológia: 
Az elülső szárny fesztávolsága 10–12 mm, az alapszíne szürkéssárgás, a tőtér egy foltos, a belső keresztvonal feketés, olykor elmosódik, a középtér felé egy nagyobb és egy kisebb fekete folt látható. A csúcstér és rojt erősen kevert fekete foltokkal, pikkelyekkel. A hátulsó szárny töve világos, a csúcstér sötét barnásszürke. A lárva négy fejlődési stádiummal rendelkezik. A fej sötét, a test színe a krémszínűtől, a vöröses-zöldön át a barnáig változó.

Paradicsom levélaknázómoly kifejlett példány - (Molnár Szilárd)
 

Kárkép:
A dél-amerikai eredetű, eredeti elterjedési területén a paradicsom és a burgonya egyik legjelentősebb kártevőjének számító faj valószínűleg import paradicsom szállítmánnyal (termés vagy palánta) érkezett Spanyolországba 2007-ben, ahol üvegházi állományokban 50-100%-os károsítást okozott. A károsító 2008-ban már Olaszországban és Hollandiában is megjelent. Tekintettel arra, hogy a burgonyán levélkárosítóként ismert Tuta absoluta nem fertőzi meg a gumót, ezért a faj a burgonya import közreműködésével nem terjedhet. A kártevő a paradicsomnövényt bármelyik fejlődési stádiumában képes megfertőzni a palántakortól a kifejlett növényig.

A lárva a növény szöveteiben aknáz. Leveleken foltszerűek az aknák, amelyeken ujjszerű-nyúlványok lehetnek. Száron, és kocsányon is található akna. A termésen a kocsány körül berágások és ürülék jelzik a lárva kártételét.

Előrejelzés (Molnár Szilárd)


Életmód:
Rendkívül szapora faj, elsősorban meleg, száraz, csapadékban szegényebb területeken. Dél-Amerikában 10-12 nemzedéke is lehet évente (Argentínában csak 5). Egy nemzedék 30-40 nap alatt fejlődik ki a klimatikus (hőmérséklet, csapadék) viszonyoktól függően. A kifejlett lepke éjjel aktív (melléklet 8. ábra). A nőstény a tojásokat a levél fonákára, vagy a szárra helyezi. A lárvakelés 4-6 nap múlva következik be. Négy lárvastádiuma van. A hernyók a levéllemez mezofillumában az epidermiszt sértetlenül hagyva, vagy a termés belsejében járatokat, aknákat rágnak. A károsított termés később másodlagos károsítók áldozatává válhat, a levélben az aknák és a járatok pedig nekrotizálódnak. A lárva nem diapauzál, amíg elegendő táplálék áll a rendelkezésére. A lárvakeléstől számított 13-15 nap múlva a bábozódás a talajban, a levél felszínén, vagy a levélaknában történik. A talajban a báb körül nem képződik gubó, azonban a másik két esetben igen. A bábozódás időtartama 9-11 nap. A kártevő tojás, báb, vagy imágó alakban képes áttelelni. A T. absoluta kártétele szemrevételezéssel is alapvetően könnyen észrevehető, tekintettel arra, hogy ez a faj előnyben részesíti a növény felsőbb szintén elhelyezkedő fiatal bimbókat, virágokat és a még éretlen termést, amelyeken a károsítás nyoma fekete színnel tarkított.

Forrás: Integrált Károsító-specifikus Ellenőrzési Adatlap (IKEA, NÉBIH), Tuta absoluta.

Védekezés:
Előrejelzésre alapozva szexferomon csapdázással, vagy tömegcsapdázással lehetséges (pl.: CSALOMON). Zárt termesztő berendezésnél a parazitoidok használatával (pl.:Trichogramma pretiosum), vagy ragadozók segítségével (pl.: Podisus nigrispinus). A lárvakelésre időzítve lehetséges a Bacillus thuringiensis (var. kurstaki) biológiai készítmény használatával. 

 

Forrás:

https://ujkarositok.weebly.com/tuta-absoluta-paradicsom-leveacutelaknaacutezoacutemoly.html