Mikorrhiza a növényen. Mezőgazdasági, növényvédelmi vonatkozása
Az AM-gombákkal kolonizált növények gyökerén található micéliumok behálózzák a talajt, és a növényi hajszálgyökereknél is vékonyabb, 1-5-12 μm átmérőjű AM-gomba hifák a növény számára hozzá nem férhető tápanyagforrások feltárására is alkalmasak. A gazdanövény gyökerének egy centiméterére eső hifák hosszúsága elérheti az 1-10 m-t, ugyanakkor egy gramm talajra vonatkoztatott mennyisége 1-20 m. A könnyen oldódó foszfor források és a lassan mobilizálódó nyersfoszfátok AM-gombák gyökér kolonizációjára gyakorolt hatása eltérő. A savanyú talajokban foszfortrágyaként használt nyersfoszfátok feltáródása lassú és fokozatosan történik, amelynek kedvező hatása lehet a mikorrhizációra.
A növények számára ez a szimbionta kapcsolat jobb talajkihasználást tesz lehetővé, tápanyag-, és vízfelvétel szempontjából egyaránt. Mikorrhizált növények ellenállóbbak lesznek a szárazsággal, abiotikus és biotikus stresszhatásokkal (só, kórokozók, nehézfém szennyezések) szemben, mivel az AM gombák megjelenése a gyökérben segíti a növényi vízfelvételt. Az AM gombák legjelentősebb hatása a mikorrhizás növények hatékonyabb foszforfelvétele, és a növény foszfortartalmának növelése. A foszfor mellett növelik az anyagcsere-folyamatokban résztvevő elemeket (ionok): nitrogén (NH4+, NO3-), kén (SO42-), magnézium (Mg2+), kálium (K+), cink (Zn2+), és réz (Cu2+) felvételét. A foszfor felvehetősége a talajban a legtöbb esetben korlátozott a növény számára, mivel a foszfát ionok mozgása lassú, és egy idő után a gyökér környezetében, a rizoszférában foszfáthiány lép fel. A szabadföldi, üvegházi kísérletek és klímaszobában beállított kísérletek igazolják, hogy azok a növények, amelyeket AM gombával oltottak be, sokkal több foszfort képesek felvenni a nem mikorrhizáltakkal szemben. A nagyobb foszfor hatására ezek a növények ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal szemben, nagyobb növényi produkciót, jobb fittneszt eredményeznek, jobban virágoznak, hamarabb lesznek termők, és a termés minősége és mennyisége jelentősen növekszik. A fentiek hatására műtrágyából is kevesebbet kell használnunk.
Arbuszkulumok bodza gyökéren
A mikorrhizával kolonizált növények ellenállóbbak a sóstressz, nehézfém tolerancia, szárazságtűrés és foszfor hiánnyal szemben is.
Azt a biológiai védekezést, ahol vagy a talajba kijuttatott, vagy a vetőmagra felvitt mikróbák elsődleges feladata, hogy a rizoszférát kolonizálják, ezáltal kiszorítva a növényi korokozókat a területről, a kultúrnövény közeléből szaprobionta kompetíciónak hívják. A kórokozók elleni védelem mellett továbbá serkentik a kultúrnövények fejlődését. A betegségelnyomást nagy mértékben befolyásolja az adott talaj fizikai-kémiai jellemzői: talajban előforduló ásványok, tápelemek, valamint a talaj levegőzöttsége.
A betegségek feltartóztatásában segítséget nyújtó mikróbák.
Sok esetben bebizonyosodott, hogy a mikorrhiza gombák nagy szerepet játszanak az egyes növénypatogén kórokozók, többek között a Phytopthora, Rhizoctonia és Fusarium, valamint fonálféreg elleni védekezésben. Elmondható tehát, hogy a mikorrhiza oltóanyagok használatával nem zárhatjuk ki teljesen a növényvédő szerek használatát, de jelentősen lecsökkenthető a kezelések száma. A másik oldalról figyelve pedig a növényvédő szerek sokkal gyorsabb bomlása megy végbe a talajban lévő gazdagabb enzimaktiviások révén, tehát kisebb lesz a szermaradványok előfordulásának valószínűsége is a talajban.
A növény-gomba szimbiózis előnyeiről a mezőgazdasági gyakorlatban
Vincze Viktória
szerkesztő