Ha egy megfelelően méretezett és kialakított gyorshűtési rendszert veszünk alapul. Nézzük meg milyen lehetőségeket is rejt magában a gyorshűtés.
Az optimális időben történő betakarítás után a gazdák vagy szövetkezetek által működtetett hűtőházak, csomagolóházak vagy kereskedelmi központok feladata a gyümölcsök és zöldségek megfelelő lehűtése és eltárolása, a felhasználásig, értékesítésig.
A betakarítás után a termék fajtájának ismeretében jól megválasztott lehűtési módszerrel, az eljárás előírás szerinti betartásával a termények eltarthatósági ideje a többszörösére növelhető és az értékesítési periódus kitolásával jelentős többletbevétel érthető el.
A megfelelő hűtés kiválasztáshoz az alábbiakat kell ismernünk:
- Milyen terményt szeretnénk lehűteni?
- Mekkora mennyiségben érkezik be?
- Mikor érkezik be a termény? Egyszerre nagyobb mennyiséget kell kezelni, vagy el lehet tolni a beérkeztetés időpontját, hogy könnyebb legyen a hűtés és a logisztika?
- Miben érkezik be a termény? M10-es rekeszben, M30-as rekeszben rakatolva, vagy konténerben és mekkorák a rakatok?
A kapacitást minden esetben a csúcsterhelésre kell méretezni.
A gyorshűtést az alábbi eljárásokkal lehet biztosítani:
- Kényszerített légáramlattal történő hűtés (FAC)
- Vákuum hűtés
- Vizes hűtés
Miért is kell a gyorshűtés? A zöldségek, gyümölcsök életciklusa szerint a szüretet követően az érési folyamat nem áll le, hanem folytatódik. A gyümölcs szedéskori hőmérsékletét minél gyorsabban a tárolási hőmérsékletre kell csökkentenünk. Az e közben eltelt időt kell a lehető legkevesebbre lecsökkentenünk, figyelembe véve, hogy a gyümölcsön ne legyenek a lehűtés közben fagyási sérülések.
Úgy a lehűtés alatt, mint a hőmérséklet szinten tartásának időtartama alatt a gyümölcsöt érintő légáram hőmérséklete sehol se legyen kisebb a gyümölcsfajta szempontjából megállapított veszélyes, minimális értéknél.
Nézzük meg a felsorolt hűtési rendszereket, melyik hogy működik és mire lehet alkalmazni.
- a kényszerített légáramlattal történő hűtés:
A betárolás alatt a legnagyobb hő elvitelére akkor adódik lehetőség, ha a hűtött légáram – az ellenáramú hőcserélők elvének megfelelően – a rakatok légjáratain át jut vissza a léghűtőkbe.
Ahhoz, hogy a gyümölcs hőmérsékletét egyenletesen csökkentsük a hideg levegőnek körbe kell járnia azt minél nagyobb felületen. Az elpárologtató által kifújt hideg levegőt kényszeríteni kell, hogy körbevegye, körüljárja a gyümölcsöt.
A rakatok között viszont kell egy széles légjáratot hagynunk, ami biztosítja a levegő egyenletes visszajutását és egyenletes légáramlást mindenhol, így a termény nem szárad ki és nem romlik a minősége. A rakatok tetejét egy ponyva segítségével kell lezárnunk, ami biztosítja, hogy a levegő ne a legrövidebb úton jusson vissza hanem elérje a legtávolabbi pontot is. Célszerű a raklapok alján lévő réseket is lezárnunk a jobb energia hatékonyság és a gyorsabb és egyenletesebb lehűtés, légáramlás miatt.
Célszerű a tároló, hordozó ládákat dobozokat úgy megválasztani, hogy már a szedéskor a végleges dobozba kerüljenek, aminek az oldala perforált.
A lehűtési idő jelentősen függ a termék csomagolásától, a rakatképzéstől, és az alkalmazott légsebességtől is. A légsebesség ajánlott értéke 4-6 m/s. Ezzel a hűtési módszerrel minden zöldségfélét és gyümölcsöt tudunk hűteni, előnyös lehet a levegő nedvesítése a hűtési folyamat során, így a lehűtési idő csökkenthető és kevesebb lesz az apadási veszteség is.
A levegős gyorshűtéssel a friss piacra szánt termények nagy része lehűthető.
- Vákuumhűtés
Hogy is működik ez az eljárás?
A friss termékeket a leszedés után elhelyezzük a vákuum hűtő egységben, amely kialakításában bírja az alacsony nyomást és a nyomás különbségekből adódó erőkkel szemben ellenáll.
A bepakolás után az ajtót lezárjuk, rögzítjük, majd bekapcsoljuk a vákuumszivattyút, mely eltávolítja a levegőt a kamrából, lecsökkentve a nyomást a termék körül. A nyomás csökkenés hatására a víz alacsonyabb hőmérsékleten párolog. Ezt a fizikai folyamatot használja fel a vákuumhűtő a termék lehűtésére.
A párolgási folyamat hő elvonással jár, így csökken a termék felületi hőmérséklete és lehűl.
Friss piacra szánt zöldségek és gyümölcsök szinte mindegyikénél alkalmazható a vákuumhűtés, és kíméletessége miatt a saláta félék, spenót, káposzta, szamóca esetében különösen ajánlott ez a fajta hűtési módszer.
A hűtés intenzív és gyors, egy ciklus 10-40 perc közötti időtartamot vesz igénybe, és egyszerre akár több tonna áru is hűthető, így az eljárás gyors és nagy mennyiség esetén is alkalmazható.
Az vákuummal történő hűtés előnyei a hagyományos hűtési eljárással szemben:
A lehűtés sokkal gyorsabb és kíméletesebb, a levegő keringetéssel szemben, nem jelentkeznek a nagy hőfokkülönbségből adódó fagyási sérülések és barnulások, ami egy nem megfelelően méretezett hűtő rendszernél előfordulhat.
A lehűtés egyenletes a rakatok közepénél is, amely a légáramoltatásos rendszernél csak hosszabb idő leforgása alatt biztosítható. Ez fontos szempont például salátáknál, ahol a külső levelek burokként védik a belsőket így a hagyományos lehűtés sokkal nehezebb, sokkal több a súlyveszteség és a lehűtés közbeni sérülés (pl.: barnulás, levél száradás)
A maghőmérséklet előbb eléri a kívánt értéket nagyobb tömegű és térfogatú termény esetében is.
A lehűtés során alacsonyabb a súlyveszteség, beépített párásító egységgel még tovább csökkenthető a veszteség.
Alacsony az egységnyi tömegre vetített hűtési költség.
A rendszer bekerülése első lépésként kicsit magasabb mint a hagyományos légbefúvásos hűtési rendszeré, viszont a megtérülése sokkal gyorsabb és jobb eredményeket érhetünk el vele, figyelembe véve a veszteségeket is, hiszen az összes apadási veszteség 60%-a a lehűtés folyamán keletkezik.
Egy megfelelően méretezett rendszerhez, ami folyamatában tudja kiszolgálni a termelést, az alábbi paramétereket kell tudnunk:
- termés mennyiség
- az hűtés előtti és utáni hőmérséklet
- csomagolás, rakatolás típusa
- termék útvonala a tárolóig vagy a csomagolóig
- egy rakaton lévő tömeg.
Kialakításában a hűtendő termények mennyisége fogja meghatározni a vákuum hűtő méretét: az egy raklapos mérettől a több raklapos, több tonna kapacitásúig bármely méretben alakítható ki vákuumhűtő - az adott igénynek megfelelően.
3. A hydro cooler
Hogy is működik ez a folyamat?
Az M10-es rekeszben lévő terményeket be kell raknunk a hűtőegységbe, ahol nagyon rövid idő alatt végbemegy a lehűtés.
A hőelvonáshoz hideg vizet használunk, amely a direkt érintkezés miatt gyorsabban és kíméletesebben hűti le a termékeket, elkerülve a fagyási sérülést, amit a hideglevegővel való érintkezésnél egy nem megfelelően méretezett rendszerrel lehet okozni a gyümölcsnek.
Hogy is épül fel a komplett rendszer?
A rendszer alapja egy megfelelő méretű víz tér, ami elegendő vizet tartalmaz a hűtés folyamatosságának biztosításához. Ebben a tartályban a hűtési rendszer elpárologtatója is helyet kap, hogy a megfelelő hőmérsékleten tudja tartani a tartályban lévő vizet. A lehűtött vizet egy szivattyú viszi fel a felső részen található víz elosztó és esőztető rendszerbe, aminek a feladata, hogy mindenhol egyenletesen és egyformán érje a terményt a hideg víz, így garantálva az egyenletes lehűtést.
A folyamat közben a rekeszek az egyik oldalról a másik oldalra egy hajtott szállítópályán haladnak át, amely egyenletes sebességgel viszi a ládákat. Ez szükséges az egyenletes lehűléshez hogy a rakatok belsejében lévő gyümölcs is megfelelő mértékben hűljön le.
A hűtési ciklus meglehetősen rövid, kb. 10-15 perc a környezeti és a gyümölcs hőmérsékletének függvényében. A gép paramétereit a lehűtendő gyümölcsök, zöldségek mennyisége határozza meg, mely lehet 500 kg-os, de akár a több ezer kilogramm / óra teljesítményű is.
Ügyeljünk rá, hogy a betároláshoz használt ládák mindig perforáltak legyenek, mert más esetben nem folyik ki a víz a rekeszekből, és a hűtőkamrában sem fogja átjárni a tároláskor a levegő.
Miért is fontos a gyorshűtés, nézzük meg egy példán keresztül a megfelelően méretezett rendszer gazdasági előnyét:
Például a meggy esetében:
A hagyományos példát alapul véve, amikor a gyümölcs a hűtőbe órákkal a szedést követően érkezik be a maghőmérséklet megfelelő csökkenéséhez még további órák szükségesek, amely a polcon tarthatóságot és értékesíthetőségét jelentősen rontja. Így a friss piacra szánt gyümölcs polcon tarthatósága lecsökkent 5-6 napra.
A hydro coolerrel való hűtéskor - amennyiben a szedést követően 4 órán belül el tudjuk érni a tárolási maghőmérsékletet - a polcon tarthatóság akár 28 nap is lehet. A két időtartam közötti különbség lehetőséget ad arra, hogy a piac igényeihez igazodva, akár 2-4 héttel is elnyújtsuk a szedés utáni értékesítést, ami jelentős piaci árelőnyhöz juttathat bennünket.
A gyorshűtés eredményeképp az értékesítés folyamat tervezhetőbbé válik. Elkerülhető, hogy a szedési és érési csúcsok idején, amikor mindenhol nagy mennyiségben áll rendelkezésre a termény kényszer értékesítést kelljen végrehajtanunk. Az esősebb időben, vagy a szezon végén előnyünk lehet a többi termelővel szemben egy megfelelően lehűtött tárolt termékkel a piacon, amikor már az árak ismét emelkednek és fellép a hiány állapota
Váradi Csaba
LHG Kft.