A 2017-ben megrendezett Meggy Sakmai Napon Dr. Apáti Ferenc tartott előadást a meggytermesztés gazdaságossága és jövőbeli perspektívái című előadásával.
Magyarországon az átlagos meggytermelés 60-65.000 tonna, tehát az elmúlt években a legrosszabb termelési évben 50.000, a legjobb termelési években 90000 tonna körül alakult a meggytermés.
Ennek a termésnek a nagyobb része a hazai/belföldi feldolgozóiparba kerül, kisebb része megy csak exportra (nagyjából 15-25ezer tonna, amiből Németország nyers feldolgozói ipari alapanyagnak export 10-15 ezer tonna, a maradék 5-10ezer tonnát pedig kocsánnyal szedett friss piaci meggy, ez főleg keleti irányba viszik.)
A belföldön maradó meggy a hűtőiparba (néhányezer tonna) és a konzerviparba (30-40 ezer tonna) kerül.
Az EU tagjai összességében 50-60 ezer tonna meggybefőttet vásárolnak – ez kb. 80-90 millió üvegnek felel meg. Ebbe csak és kizárólag a nemzetközi kereskedelemben megjelölt mennyiséget számítják bele. A feldolgozott meggytermékekre, illetve magáról a termelésről nincsen statisztika, csak kereskedelmi vonalról.
A nemzetközi kereskedelemben szabadon mozgó tételek alapján az EU meggypiaca keresleti oldalról 80-90 millió üvegre tehető. A legnagyobb vevő, importőr az EU piacán Németország (43ezer tonna, enyhén csökkenő tendenciát mutat a kereslet).
Az EU tagországainak meggyigényét kevés ország fedezi. Magyarország a legnagyobb beszállító (40-45 ezer tonna/ 50-60 millió üveg). Tehát ezekből az adatokból levonhatjuk, hogy az EU meggypiac 2/3 részét Magyarország fedi le. Magyarország kereskedelmi részesedése az adott év termelési viszonyaitól függően 50-90%.
A meggy hat hetes termék, a meggy befőtt és a fagyasztott meggy kereslet éves szinten fix, míg a kínálat ebben a hat hétben alakul.
Fagyasztott meggy piacát tekintve az EU tagországai 100-110 ezer tonna meggyet importálnak a szabad piaci kereskedelemben. Ennek döntő részét Lengyelország és Szerbia szállítja be (a piac 2/3-át). Magyarország részesedése a fagyasztott meggy piacán 2-3%. Magyarország így nem tudja az árakat diktálni, „megyünk” Lengyelország és Szerbia által meghatározott árak után. Ha tudunk ezekkel az árakkal termelni, akkor van termelés, ha nem, akkor a két ország tudja pótolni a nálunk keletkező kiesést.
Tekintettel arra, hogy fagyasztott meggyben minimális piaci részesedéssel rendelkezünk, jelentős bővülési lehetőség nem igazán van. Sűrítmény, szállítás piacán van rá esély, de nagyon kis mennyiségekről van szó. Meggybefőtt piacon hiába van nagy piaci részesedésünk, a jelenlegi gazdasági szervezettel nehéz bővülést elérni. Le vagyunk szűkülve arra a piaci keresletre, amit a németek diktálnak, más irányban viszont talán lehetne piacot nyitni Európában vagy Európán kívül.
A jelenlegi támogatási környezet a gyenge színvonalon művelt ültetvényeket gyakorlatilag ugyanarra a jövedelmezőségre hozza, mint az intenzívek. Magyarországon nagyon sok gyenge színvonalon művelt ültetvényt tartunk fel. Jobban segítik őket a támogatások. Támogatásokra, szaktudásra (kutatásokra), időjárási hatások elleni védekezésre van szükség + gazdasági környezet átszervezése.