A magnézium szerepe
A klorofillben előforduló magnézium a növényben található összes magnéziumnak legfeljebb 30%-át képzi. A további 70% a szállítási folyamatban vesz részt. Meszes és savanyú talajon esetében is kimutathatják a vizsgálatok, hogy magéziumhiány áll fenn. Ha a növény már a telepítéstől kezdődően megkapja a szükséges magnéziumot, szerteágazó, széles gyökérzetet tud kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy sokkal több vizet és tápanyagot legyen képes felvenni a talajból.
Egy magnézium négy nitrogénhez kapcsolódik, ez az a két tápelem, ami könnyen kimosódik, ezzel szemben a kálium és a foszfor nehezebben mozog a talajban. A magnézium és a nitrogén tápanyagfelvételi görbéje párhuzamos, tehát a növény akkor igényli a legintenzívebben a nitrogént, amikor a magnéziumot is, például az intenzív hajtásképződés időszakában. Erős UV sugárzás hatására a növény lebontja a magnéziumot. A klorofill tulajdonképpen lebomlik és a növény akár le is hullajthatja a leveleit, mindez negarív hatással van a termésre.
Meszes talajoknál a mikroelemek közül a bórt, a cinket, a rezet és a mangánt a növény nem képes felvenni, ezért ezeket a tápelemeket levélen keresztül szükséges pótolni. A meszes talajok pH-értéke magas, a savanyú talajoké pedig alacsony. A magnézium a semleges pH-jú talajokból vehető fel könnyebben. Lengyel kutatások alapján évente 18-25 kg magnézium mosódik ki hektáronként a csapadékkal. Lazább talajoknál az érték inkább a 25 kg-hoz közelít, kötöttebb talajokban a kimosódás mértéke valamivel kisebb.
Magnéziumhiány olyan talajokban léphet fel, ahol eleve kevés magnézium áll rendelkezésre (10 mg alatti érték), homoktalajokban, meszes talajokban, ahol a kálcium miatt a magnézium nehezen érvényesül, illetve olyan területeken ahol ammónium-túlsúlyos nitrogéntrágyát alkalmaznak.
A magnéziumhiányt nehezebb felismerni, mint a káliumhiányt - levélerek közti sárgulás, a terül elhalása az ismertetőjele. A hiány hatására – csakúgy mint káliumhiány esetén – a növény kisebb, kevésbé aromás gyümölcsöket terem. A magnéziumhiányt nehéz elkülöníteni a mangán- és a vashiánytól. A megkülönböztetésben segíthet, hogy a vashiánynál a levélerek közötti sárgulás mindig felül keletkezik, a legfiatalabb hajtásokon, míg a kálium hiánya az alsó, idősebb leveleken mutatkozik meg.
Cinkhiány esetén a hajtások összezsugorodnak, a levelek színe fakó.
Magnéziumpótlásnál a növények számára legkönnyebben hasznosítható forma a vízoldható magnézium-szulfát, azaz a keserűsó. Az EPSO Top vagy a magnézium-szulfátot tartalmazó, granulált Kieserit termékekkel megoldható a magnézium pótlása. Magnézium-oxid tartalmú magnéziumtrágyák alkalmazását ugyanakkor nem ajánlják erre a célra, mivel a magnézium-oxid nem oldódik vízben. A termékcsalád további termékei, az EPSO Microtop bórban és mangánban dúsított, az EPSO Combitop pedig cinkben és mangánban.
A magnéziumtartalom nemzetközi mértékegysége a magnézium-oxid – a gyártókat kötelezik arra, hogy magnézium-oxidban tüntessék fel a magnéziumtartalmat – fontos odafigyelni arra, hogy milyen formában tartalmazzák a termékek a tápelemet (magnézium-szulfát, magnézium-hidroxid, magnézium-oxid, magnézium-karbonát). Magnézium-karbonátot a dolomit tartalmaz, savanyú talajokon használják, akkor a leghatásosabb, ha nagyon finomra őrült a dolomit, különben 3-4 évet kell várni arra, hogy a gyökérsavak feloldják és kifejtse a hatását. Savanyú talajokon 4,5 pH-érték alatt toxikus nehézfémek oldódnak ki, itt az alumínium okoz súlyos problémákat.
Zsom Eszter, előadás (Gyümölcstermesztők Szakmai Konferenciája, 2019)