Pear decline phitoplazma – Körte fitoplazmás pusztulása
Földrajzi elterjedés:
A következő európai országokban észlelték a betegséget: Németország, Olaszország, Svájc, Moldova, Ausztria, Franciaország, Csehország, Hollandia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Spanyolország és a volt Jugoszlávia országai. Belgiumi, oroszországi és görögországi előfordulása nem bizonyított.
Európán kívül Líbiában, Kanadában és az Egyesült Államokban tapasztalták a betegség pusztítását.
.jpg)
A károsító rövid leírása:
1970-ben bizonyosodott be, hogy a körtepusztulás okozója fitoplazma. Hazánkban először 1976-ban valószínűsítették jelenlétét, molekuláris kimutatását pedig 1998-ban Del Serrone és munkatársai végezték el. A körtepusztulás igen súlyos betegség, megállapították, hogy egy gyümölcsösben fertőzés után 8 évvel 28 %-os volt a pusztulás.
A betegség kórokozójának neve a legújabb nevezéktan szerint: Candidatus Phytoplasma pyri
Fertőzés tünetei:
A betegség lefolyásának két típusa ismert: a lassú és a gyors pusztulás. Az úgynevezett lassú pusztulás a fa fokozatos gyengülését jelenti, ami hetekig vagy hónapokig is eltarthat. A fák késve és gyengén hajtanak ki, kicsi, halványzöld, sodrott levelek képződnek. A virágbimbók elbarnulnak és elhalnak, de a fán maradnak. A tavasszal már tüneteket mutató fák közül csak kevés éli túl a nyarat és hajt ki a következő évben. A gyors pusztulásra jellemző, hogy a fák sokszor néhány óra vagy nap alatt sárgulnak és pusztulnak el. Szintén jellemző tünet lehet a lombkorona vörösödése a levelek csavarodása és idő előtti lehullása. A beteg fák kérgének belső oldalán, közvetlenül az oltásegyesülés alatt a kambiumban egy fekete vagy barna csík található. Sajnos az előzőekben leírt tünetek egyike sem elég specifikus, sok más tényező is létrehozhat hasonlókat például vízhiány, a gyökérzet károsodása stb.. A körtepusztulás tünetei összefüggnek az alannyal, a P. communis alany toleránsabb, a P. betulifolia és a birsalanyokon is csak ritkán alakul ki a betegség.
Károsító biológiája, életmódja:
A Pear decline phytoplasma sejtfal nélküli, a növények rostacsöveiben élő baktérium, mely táptalajon nem tenyészthető. A fitoplazma növényen belüli eloszlása nem állandó az évszakok során, Télen a koncentrációja erősen lecsökken, kizárólag a gyökérben van kimutatható mennyiség. Április-májusban a fitoplazma terjedni kezd a fa föld feletti része felé, a legnagyobb koncentrációt késő nyári- kora őszi időszakban lehet detektálni a hajtásokban.
Gazdanövényei:
Legfontosabb gazdanövényei:
− Körte (Pyrus spp.)
Terjedés módja:
A fitoplazma terjedésében a fertőzött szaporítóanyag és a vektorok Cacopsylla pyricola, C. pyrisuga és a C. pyri játszanak szerepet.
Védekezési mód:
A fa gyökerestől történő eltávolítása és azonnali elégetése, illetve a vektorok elleni védekezés.
Forrás: IKEA-26: Pear decline phytoplasma (NÉBIH NTAI)
.jpg)
A képen látható körtéről laboratóriumi eredmény igazolta vissza a kórokozóval való fertőzöttséget. Ez a fa szeptember folyamán kivágásra és megsemmisítésre került.