Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében
A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő növények alapvető életfolyamataiban, ezért az egyik legnagyobb mennyiségben hasznosított tápelem. Fontos szerepe van a szénhidrát anyagcserében, a fehérje szintézisben és a vízháztartásban.
A kálium a termés mennyiségének és minőségének biztosítéka
- Elégtelen káliumellátottság esetén csökken a terméshozam, és a hiányos tartalékszénhidrát raktározás következtében a következő évi termésképződés feltételei is romlanak.
- A fajtától elvárható piacos áruméret kálium hiányában nem érhető el.
- A gyümölcs beltartalmi minőségének, a magas cukortartalom, íz- és zamatanyagok kialakulásának feltétele a megfelelő szintű káliumellátottság.
- Káliumhiány esetén a gyümölcs mérete kisebb, íze jellegtelen, színezettsége nem kielégítő.
A kálium a termésbiztonság feltétele is
- A káliummal jól ellátott ültetvények kevésbé aszályérzékenyek, fagytűrőbbek, a betegségekkel szemben ellenállóbbak.
- Kálium hiánya esetén a téli mélynyugalomra való felkészülés nem megfelelő, a fagyérzékenység fokozódik.
A gyümölcstermő növények kálium-műtrágyázása
A mérsékeltövi gyümölcsfélék testük felépítéséhez a terméssel kivont tápanyagmellett, jelentős hatóanyag mennyiségeket vonnak ki a talajból az évente megújuló növedékhez és a lombtömeghez. A nyesedék és a lehullott lomb, megfelelő technológia esetén a területen marad, és újra hasznosul, tápanyagpótlásra azonban mégis szükség van.
A szükséges makro- és mikroelemek forrásául a talajok természetes tápanyagkészlete talajtípusonként és az alapkőzet adottságától függően esetenként jelentős lehet, azonban az intenzív termesztésben az ültetvény teljes élettartama alatt legtöbbször kiegészítésre szorul.
Feltöltő trágyázás
- Telepítés előtt talajvizsgálatok alapján kell az optimális tápanyag-ellátottságot biztosítanunk. Kiemelt fontossága van a szerves anyag- és kálium- feltöltésnek.
- A szervesanyag-növelés a nitrogén ellátáson kívül a többi tápelem, így a kálium felvételének elősegítésében is nélkülözhetetlen. A 0,7-1% humusztartalom alatti talajok alkalmatlanok gyümölcstermesztésre.
- A feltöltő trágyázás trágyaadag mennyiségének kiszámításánál az 1. táblázatból kell kiindulni. A talaj káliumtartalmának a „jó” ellátottsági kategóriát kell elérni, amit úgy kapunk meg, ha ppm-ként 9,3 kg/ha hatóanyagnak (K2O) megfelelő kálium műtrágyát juttatunk ki.
- A kiszámított értéket az adott talaj humusztartalma, mészállapota, agyagtartalma és agyagásvány típusa alapján tovább célszerű növelni, figyelembe véve szerves anyag-hiány esetén a rossz szerkezet következtében kialakuló levegőtlenség és vízgazdálkodás miatti felvételi korlátokat, illetve agyagtalajon a megkötődést.
- Magas agyagfrakciójú talajok esetében, ha az agyagásvány összetételében jelentős arányú a káliumot megkötő típus, szükséges lehet egy nagyobb adagú, úgynevezett melioratív káliumtrágyázás is.
1. táblázat:
Fenntartó trágyázás
- Az intenzív gyümölcstermesztésben megfelelő feltöltő trágyázás után sem nélkülözhető a szükség szerinti tápanyag visszapótlás. A kijuttatandó hatóanyag mennyiségek kiszámításánál az elérendő (elérhető) terméshozamból, a talajtápanyag-ellátottság talajvizsgálattal megállapított értékéből és a levélanalizis adataiból indulunk ki. • Kiinduló alapadat az 1 t terméssel kivont hatóanyag mennyiség (2. táblázat). Ezt az értéket megszorozzuk a ha-ként tervezett terméshozammal.
2. táblázat:
- Az így kapott hatóanyag mennyiséget a három évnél nem régebbi talajvizsgálat alapján az ellátottság és kötöttségtől függően az 1. táblázat figyelembevételével meg kell növelni. Laza homoktalajon (<30 KA) a kimosódás miatt 20-30%-kal, agyagos talajon a megkötődés miatt
- 30-60%-kal többet kell kijuttatni.
- Az évente végzett levélanalizis az ültetvény aktuális tápanyag állapotáról tájékoztat. Amennyiben a tápanyag ellátottság az optimálisnál (3. táblázat) 20%-kot meghaladóan alacsonyabb értéket mutat, úgy 50%-ig meg növelt hatóanyag kijuttatása indokolt.
- Bogyós gyümölcsűek műtrágyázására vonatkozó adatokat a 4. táblázatban találjuk.
3. táblázat:
4. táblázat:
A káliumtrágyázásnál figyelembe veendő szempontok:
- Makro- és mikroelemek tekintetében a gyümölcsösben a harmonikus tápanyagellátást, csak optimális talaj-káliumtartalom mellett tudjuk biztosítani.
- Figyelembe kell venni a műtrágya adagolásnál az egyes tápelemek közötti ion-antagonizmusokat. Pl.: N/K, K/Mg, K/Ca.
- A kálium talajból való felvételét befolyásolja a talaj szerves anyag tartalma, nedvessége és levegőzöttsége. Ilyen tekintetben az évente végzett talajlazítás és az integrált termesztésben követelményként előírt sorközi takarónövényes talajművelés igen kedvező.
- Kálium túladagolás magnéziumhiányhoz vezethet, amit Mg tartalmú permettrágyázással ellensúlyozhatunk.
- Az indokoltnál nagyobb káliumadagolás, elsősorban a savanyú homoktalajokon az alma tárolhatóságát rontja, melyet többszöri Ca permettrágyázással kell korrigálnunk.
- A kálium műtrágyaféleség kiválasztásánál figyelembe kell venni az egyes gyümölcsfajok, különösen a bogyós gyümölcsűek klórérzékenységét.
Szerkesztette: Dr. Timon Béla Szent István Egyetem
