Kajszibarack fapusztulás elleni védekezés lehetőségei
A kajszibarack fapusztulása összetett probléma, nehezen kezelhető. Mindenféleképpen összefüggéseiben kell vizsgálni.
A betegséget alapvetően baktériumok, gombák, illetve fitoplazmás kórokozók váltják ki. Okozhatják a fa részleges megbetegedését, elszáradását, de a teljes pusztulását is. A legtöbb esetben nem egyedül jelennek meg, hanem más fertőzéssel együtt. A fitoplazmás betegség a növényvilágban egy annyira kezdetleges forma – nem rendelkezik sejtfallal, csak sejthártyával -, a sejt biológiai folyamatai annyira le vannak egyszerűsödve, hogy növényvédelmi úton, mechanikusan, kémiai készítményekkel is nagyon nehezen lehet ellene fellépni.
Vizsgálják, mekkora szerepe van a fán kialakuló sebeknek, egyéb behatolási pontoknak, amelyek akár gyomirtás, kaszálás vagy sorművelés révén keletkeznek mind a csemete, mind az idősebb fa törzsén. Elmondható, hogy alulról indulnak a problémák. Rákos seb vizsgálatánál, a háncsrész feltárásánál látszott, hogy közvetlenül a sebzés felett, azonos oldalon elindult a háncsrész barnulása, elhalása. A sugárszerűen terjed. A beteg fa törzsének keresztmetszetes vizsgálata során megállapították, ahogy távolodnak a sebzéstől, egyre inkább behúzódott a gombás kórokozó által okozott fertőzés és az elhalás a fa részben, ahonnan a tápanyagokkal együtt feljut a vázágakba. A sebzés felőli oldalon levő vázágak fertőződnek meg először. Az edénynyalábokon át terjed a betegség.
A terjesztésben komoly szerepe lehet a vektorfajoknak, azoknak a rovarfajoknak a jelenléte az ültetvényben, amelyek képesek a fertőzést a testükön átvinni egyik fáról a másikra. Az ellenük való védekezésben már tudnak egy komplex védekezési technikát javasolni.
Fiatal oltványoknál telepítési időben vagy közvetlenül a telepítést követő időszakban gyakori, hogy kicsi a lombfelület. Erős, vastag törzsi része van a fának. A növény növekedését tápanyaggal erősítették, megtörtént a gyökeresedés, egy erőteljes hajtásnövekedéssel indul meg a fa. A hajtásnövekedés nem csak a vázágakra, elágazási pontokra jellemző, hanem maga a törzs rész is egészen a talaj felszíntől be szokott levelesedni, amit kézi kitöréssel le szoktak szedni a fáról. A fertőzött, idősebb állományban levő fáknál ezek a sérülések drasztikus formában is előfordulhatnak. Ha rossz mozdulattal törjük le ezeket a hajtásokat a fáról, mély sebzési nyílást nyithatunk a fán, amin azonnal bejuthatnak az ott levő kórokozók. A fapusztulást okozó betegség eredete visszavezethető ezekre is.
A felszíni sérülés, ami a háncs szélső rétegét érinti, általában nem okoz gondot. A háncsképződés megtörténik, nincs fertőződés, azonban előfordulhat, hogy ezek is mély sérüléssé fokozódnak és elérik a fa részt. Ebből két probléma adódik: átvágta az osztódó sejtsort, nem tud begyógyulni a sérülés egészséges sebforradás folyamán, mert nincs sejt, ami megindíthatná az edénynyalábok újraképződését. A sebrész széléről az egészséges háncsrész talán idővel benövi az egészet anélkül, hogy megfertőződne.
A mély sérülések egyértelműen mutatják, honnan indult a fertőzés.
Idei tapasztalat szerint vannak a fák megbetegedését gyorsító tényezők, melyek intenzívebbé teszik a fa kiszáradását. A törzsi részen, és a vázágak talaj felőli alsó részén lehet felfigyelni tűszúrás nagyságnyi szú bogár nyílásra. Fontos, hogy nem a szú bogarak okozzák a fa pusztulását, hiszen azok azt a fát választják ki, amit valami már megtámadott, elkezdett gyengülni. Másodlagos kártevőként települ a beteg fákra. A fajaik között akadnak olyanok, amelyek lárvái nem csak a háncsban élnek, hanem egészen a fa részbe is behatolnak. Tömeggyűjtéses módon lehet ellenük védekezni, feromon tartalmú készítményekkel. Megelőző jelleggel az erdő melletti kajszi ültetvényekben ez alkalmazható.
A fitoplazma rovarkártevők jelenléte, átvitele által is fertőz, például kabócák és szilva levélbolha által. A kórokozó szaporodni képes a fertőzött vektor testében.
Teljes védelmi megoldásra van lehetőség. Van egy speciális rovarölő szer, amely körte levélbolha ellen is hatásos és engedélyezett, ez a Vertimec Pro, alkalmazását kiterjesztették kajszira, szilvára és kökényre is. Akkor érdemes használni, amikor a legnagyobb egyedszámban mozog a levélbolha az ültetvény környezetében vagy be az ültetvénybe. Környezetkímélő hatóanyagról van szó, ezért korlátozás nélkül használható az AKG programban.
A másik megoldás bármilyen másik piretroid hatóanyagú készítmény alkalmazása. Többszöri beavatkozás szükséges, mivel rövid hatóidejű rovarölőszerekről van szó. Jelenleg csak két hatóanyag engedélyezett AKG-s területen, delta-metrin csak a szüret után alkalmazható, a lambda-cihalotrin pedig egy vegetációban csak maximum egyszer használható hivatalosan.
Eseti engedélyeket és hozzájárulást lehet kérni az AKG-s korlátozásokkal kapcsolatban.
Különböző természetes rovarölő hatású termékeket korlátozás nélkül lehet alkalmazni, például növényi kivonatos termékeket, olajos termékeket, amelyek vagy fizikai mechanikus úton a kártevők táplálkozásgátlásában van szerepe. A védekezési technológiába ezek a termékek beilleszthetők a permetezéseknél rovarölő szer használatával – olajos lemosásoknál például -, amennyiben erdő vagy kökény van a közelben. A levélbolha nagyon hamar aktívvá válik a telelést követően. A rügypikkelyeken keresztül már okozhatnak fertőzést. A vegetációs időszakban a természetes rovarölő hatású készítményeket folyamatosan lehet alkalmazni.
Külső, kontakt rézkészítmények képesek a baktériumokat megfogni, de nem hatékonyak ellenük 100%-osan. Felszívódó rézkészítmények a növény belső védelmének kialakítása érdekében sem jelent megfelelő védelmet, változó eredményesség figyelhető meg az elmúlt évek alapján, nem lehet konkrét összefüggésről beszélni. Járható út lehet hosszabb távon, ha a fa belső védekező rendszerét próbáljuk erősíteni, hogy visszaszorítsa a fertőzést a saját belső védekezési folyamataival. (ahogy a mézga foltok is bizonyos betegségek elleni védekezésként jelennek meg a növényen.)
A vizsgálatok és kutatások arra irányulnak, hogy feltárják az összefüggéseket, megismerjék a folyamatokat, aminek segítségével képesek lesznek megoldást találni a hatékony védekezési módok kialakításához.
Lucza Zoltán, a PLANTAGO BT szaktanácsadó (előadás, Kajszi Szakmai Tanácskozás, 2018)