Gyümölcsültetvényekben alkalmazható precíziós termesztéstechnológiai elemek
Szentpéteri Tamás Magyarországon és a környező országokban tizenkét éve tevékenykedik szaktanácsadóként, számos példával találkozik Európában és Európán kívül is.
A gyümölcstermesztés jövőképe, hogy az ültetvényeken 100%-ban gépek fogják ellátni a metszés, a szüretelés, a növényvédelem és a gyomirtás feladatait. A jelenlegi kiélezett piaci helyzet és a munkaerő hiánya teszi a gazdákat érdekeltté abban, hogy gépesítésre törekedjenek.
A precíziós termesztéstechnológiát sokan összekeverik az automaziálással, holott a precízió egy homogenizáló folyamat, amit egyed-, illetve foltkezelés által tudunk elérni. A precízió alkalmazását indokolja piaci helyzet: az értékesítési árak nem követi az input anyagok áremelkedését és a fogyasztói igények is folyamatosan emelkednek.
Kiemelten fontos, hogy legyen egy pontos elképzelés arról, hogy milyen gyümölcsöt szeretne szüretelni a gazdálkodó, így hozzáigazíthatja a tevékenységét, és olyan terméket termelhet, amit a legmagasabb áron tud értékesíteni. Ennek megfelelően rendelkezzen céllal a térállásról és koronaformáról, hozamról, gyümölcsméretről, fedőszínről, vegetatív növekedésről, tárolhatóságról is. Az egyed- és foltkezelés segít abban, hogy az ültetvény minden egyedét hozzáigazítsuk a célkitűzéshez.
A szántóhoz képest nehezebb gyümölcsösökben alkalmazni a precíziót, hiszen a szántót sokkal egyszerűbb kombájnnal, hidas traktorral vagy műtrágyaszóróval foltkezelni, mint egy olyan terültet, ahol sorokban dolgoznak. Emellett sokat számít az is, hogy olyan területeken is létesítenek ültetvényeket, ahol két, de akár négy-nyolcféle talaj főtípus és altípus is előfordul egy táblán belül. Ezeket homogén módon kezelik, a végeredmény viszont egy tökéletesen heterogén ültetvény. A mai kiélezett helyzetben ez nem fenntartható rendszer.
Ilyen esetben nehéz precíziós technológiákat alkalmazni. Lehet foltkezelni műtrágyával, tápanyagokkal és egyéb módszerekkel, de vízzel nehezen megoldható. Folyamatban vannak kísérletek és vannak pozitív tapasztalatok is, például ketté lehet ágaztatni az öntözőcsövet, de kevés olyan cég van, aki képes megtervezni és kivitelezni is a megfelelő öntözőrendszert egy adott területre. Ötletek vannak a problémák megoldására, viszont gyakorlatba még nem tudjuk őket átültetni. A jelenlegi egyetlen hatékony megoldást a talajcsere jelenti, amit Dél-Tirolban már sikeresen alkalmaznak homogén állományok kialakítása érdekében (18 000 000 hektáron cserélik ki a talajt).
Az európai kutatók és szaktanácsadók egybehangzó véleménye szerint a legjobb minőségben termő fákon az ültetvény egy folyóméterén száz darab alma szüretelhető le, tehát egy alma/cm. Ehhez az eredményhez már hozzá lehetne rendelni egy precíziós technológiát. Jelenleg még nem létezik a technológia, de a számok alapján már meg lehet tervezni és el lehet indítani egy fejlesztést az ültetvények homogenizálására és gépesítésére egyaránt.
Egy egyméterre telepített intenzív almaültetvény esetében fánként száz darab gyümölcs szüretelése a cél, a fákat ehhez úgy kell megmetszeni, hogy száz darab virágzat maradjon meg rajta és a ritkítást is ehhez kell igazítani, hogy virágzatonként egy alma maradjon a fán. A precízió részeként: a gyümölcsök egyforma távolságra legyenek egymástól; tíz éven belül el lehet jutni odáig, hogy egy gép meg tudja úgy metszeni a fát, hogy egy térhálóban egy termő maradjon.
Újfajta gépek a gazdálkodásban
Hollandiában már alkalmaznak automata, mindenféle emberi vezérlést nélkülöző gyökérmetszőket. Az ültetvényeket virágzáskor lerepülik egy drónnal: minden sor felett elrepül egy drón és színképelemzés alapján rögzíti, hogy egy fán hozzávetőlegesen mennyi virág található. Szürethez közeli időpontban leképezik az ültetvényt, ekkor az oldalról készült felvételek alapján a vízhajtásnövekedés mértékét rögzítik. Metszés után a magasság egyforma volt, a szüret előtti lerepülés alkalmával pedig a vízhajtás magasságától függően megállapítható, hogy melyik növénynél erősebb a vegetatív növekedés.
Az adatok elemzése után végighalad egy traktor az ültetvényen egy gyökérmetszővel, aminek a kése csak azokat a fákat vágja, amelyeknél indokolt a beavatkozás: kevés volt a virág vagy túl erős a vegetatív növekedés.
A mechanikai gépi lelevelezés is egyre inkább terjed külföldön, a magyar gazdálkodók is találkozhattak vele különféle vásárokon. Elsősorban az almában alkalmazzák a nehezen színeződő fajtáknál, mint a Fuji vagy a Pink Lady. Ezek a gépek nagy légnyomáson fújják le a levelet a hajtásokról, ezáltal biztosítják a gyümölcsök megfelelő színeződését. Ez nem feltétlenül precízió, de ezzel is lehet foltkezelést is végezni.
A paradicsomtermelők bármilyen fertőzés esetén azt a módszert alkalmazzák, hogy a terület 10%-án (vagy ennél is kisebb részén) használnak növényvédelmet, akkor teljesen megállítható a terület elfertőződése. Pajzstetvek, vértetű és atkák esetén ezt a módszert gyümölcsösökben is lehetne használni, hiszen ezek a fertőzések jelentős problémát okoznak a gazdálkodók számára. Jelenleg hiányosságok állnak fenn a kártevők monitorozásában, több hektáros ültetvényeken túl későn veszik észre a fertőzést, a terület túl nagy részén kialakult már a probléma.
Termésszámláláshoz vannak elérhető eszközök az almásokhoz: egy quaddal végighaladva az ültetvény minden során fánként rögzíti, hogy hány darab és milyen méretű termés van rajtuk. Az adatok alapján lehet foltkezelést alkalmazni tápanyagpótlásban, műtrágyában, ha lenne elérhető rendszer akkor öntözésben is. A rendszertől azt várják, hogy már 10 mm-es állapottól képes legyen számlálni a terméseket. Most még kép alapján dolgozik, de az a cél, hogy a hajtás, fás részek és a gyümölcskezdemények nedvességtartalma, szöveti struktúrája alapján tudja majd elvégezni a gyümölcsök monitorozását. Ez megteremtené a lehetőséget egy precíziós vegyszeres termésritkításra, ami az almatermésűeknél a legfontosabb feladat lesz az ültetvények homogenizálása tekintetében.
A precíziós termesztéstechnológia jövője
A precíziós termesztéstechnológia jövőképe a teljes gépesítés és a szüret közben történő adatrögzítés, ami segít fánként hozzáigazítani a tápanyagutánpótlást, a metszés és a vegyszeres gyümölcsritkítás mértékét.
Kiemelten fontos, hogy akár gépesítésre, akár precízióra törekszünk, csak kétdimenziós formákban tudunk egyelőre gondolkodni, hiszen nagy, széles kiterjedésű koronaformát a gépek nem tudnak megfelelően monitorozni. Váza, tölcsér, egyéb koronaformákkal a rendszer nem működik. Támrendszeres, teljesen összeszűkített, 20 cm szélességű koronaformák kialakítására érdemes törekedni, ami lehetővé teszi a sövényesítést. A két és fél méteres sorálláshoz hozzátartozik az is, hogy a fák növekedése várhatóan gyengébb lesz. A fák tervezett magassága két méter alatt van, ennek megfelelően a sortávolság két méter azokban az ültetvényekben, ahol a kísérlet folyik. Ha ebbe az irányba indul el a fejlődés, az európai ültetvények képe és gyümölcstermesztési struktúrája jelentősen meg fog változni.
Szentpéteri Tamás, Fruttamas Kft. (Gyümölcstermesztők Szakmai Konferenciája, 2019)