Cifka Gábor (építészmérnök, PLANTOR Kft.) a fúrt kutak helyzetéről tartott előadást a kutak bejelentésével, a fekete kutak legalizálásával és az engedélyezés során felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Rámutatott, hogy öntözésnél eddig a víz minőségének a kérdése volt hangsúlyos, de lassan a víz mennyiségének kérdése is fontos lesz, hiszen a víz érték.
Beszédét a kutak bemutatásával, különböző szempontok szerinti csoportosításával indította. Megjegyezte, hogy ezek a leírások nem feltétlenül mérnöki felosztáson alapulnak, a cél egy átlagos, egységes kép kialakítása a kutakról.
A kút lehet fúrt vagy ásott, illetve a kevésbé leszabályzott és nagyon sok problémával rendelkező sírkút vagy norton kút.
Mélység szerint:
- A 0 métertől az első vízadó rétegig tartó kutak nagyrészt ásott kutak, talajvizet használnak. Elsősorban nem öntözési, hanem lakossági vízellátás céljával készültek.
- 20-30m mélység: az a talajmélység, amit a szakma általánosan elfogad, mint a talajvíz szintig fúrt kút, amit talajvízből táplálnak. Ezekkel nagyüzemi módon történhet az öntözés. Nincs megkötés.
- 50 méteres mélységig kis mélységű kutakról beszélünk. A törvény szerint ötven méterig lehet olyan kutat fúrni, amiből öntözni lehet.
- Nagy mélységű kutak, például artézi kutak. Ezeknek a megkötése nagyon sok törvényi szabályozást érint. Öntözésre nem éri meg felhasználni az innen nyert vizet.
A talajvíz mélysége, elhelyezkedése csak akkor dönthető el, ha ismert a helyi terület rétegződése, a talajvíz szinten elhelyezkedése.
A felszíni vizekkel való öntözést kellene előtérbe helyezni, a felszíni vizeink ugyanis gyorsabban megújulnak, mint a talajvíz és egyéb vizek; a minősége is sokkal könnyebben ellenőrizhető és a mennyisége is nagyobb. Ahol nincs lehetőség felszíni vizek használatára, kutat kell fúrni.
Felhasználó szerint:
- közösségi
- magán – a törvény itt nem tesz különbséget magánszemély és vállalkozás között.
Funkciót tekintve:
- Lakossági,
- mezőgazdasági,
- ipari.
Felhasználás szerint:
- ivóvíz
- öntözővíz
- ipari felhasználás,
- egyéb
A mai szabályozás szerint 500 köbméter vízfogyasztásig a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges, efelett a vízügyi hatóság az illetékes, illetve a katasztrófavédelem.
A kutak engedélyezésével kapcsolatos egyik fő probléma azoknak a kutaknak az engedélyezése, amelyek építésekor még a kutak építése nem volt engedélyköteles, tehát nem illegális kútként épültek, de nem a mai előírások szerint készültek.
Működési státusz szerint:
- legalizálandó
- megszüntetendő
Minden olyan kút, ami megfelel az adott szabályoknak, adott minőségnek, megfelelően van megépítve, megfelelő víztestből táplálkozik, az legalizálható.
A nem legalizálható kutak nagy része vagy építési probléma miatt nem engedélyezhető, vagy mert olyan víztesten alapul, amiből nem lehet vizet kinyerni.
Az 1996-os kormányrendeletben határozták meg, milyen esetben tartozik ez jegyzői hatáskörbe, és milyen esetben használható. Igénybevétel legfeljebb 500 köbméterig, területen belül van, háztartási vízigényt szolgál ki, nem mezőgazdasági célokat – ha ezek bármelyikét sérti, akkor jegyzői hatáskör alá esik.
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó jegyzői engedély 20.000-150.000 Ft. 2018. december 31-ig nincs bírság, sem pedig illeték. Várhatóan 2020. december 31-ig ki lesz tolva a határidő.
A kút engedélyeztetését új feladatok és kiadások követik. Amennyiben a kút nem kap engedélyt, kötelezik a tulajdonost a kút eltömedékelésére – amihez újabb engedélyezési folyamatra van szükség.
Nagyon sok kút rendelkezik műszaki problémával, megvalósítás során keletkezett problémákkal és vízminőségi problémákkal. Előfordul, hogy azzal jár jobban valaki, ha a régi kutat megszünteti és új, legális kutat építtet – ebben az esetben a kút készítőjét el lehet számoltatni, ha hibázik.
A jelenlegi problémák egyik okát képzi, hogy az állam szeretné megkapni a különböző pénzeket az Európai Uniótól, az Unió pedig szankcionálni szeretné Magyarországot, mert nem rendelkezik megfelelő adatbázissal a kutakról – a számukat, helyüket, vízfelhasználásukat tekintve az adatok hiányosak.
A jegyzői hatáskör problémái szintén fennakadást jelentenek, a jegyzők sokszor nincsenek tisztában az eljárással, a vonatkozó jogszabályokkal. Nincsen helyi járási utasítás, egyértelmű leírás, hogy mit és hogyan kellene csinálni.
További gondokat okoz, hogy a kútépítők túlterheltek, túl sok megrendelés halmozódik fel.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás után számos természetvédelmi és környezetvédelmi előírást át kellett venni a már meglevő, egyébként is szigorú szabályok mellé. Ennek köszönhetően Magyarországon sokkal szigorúbb szabályok vannak érvényben, mint az Európai Unió több más országában.
A vízgazdálkodási törvényben előírt hatósági jogkörök, tevékenységek viszonylag egyszerűek. Azt kellene egyszerűsíteni, milyen és mennyi papírra, igazolásra van szükség.
Cél a differenciálás az ásott és a fúrt kutak használásának kérdésében, a bürokrácia egyszerűsítése. Differenciálni kell aközött is, aki elkövette a jogsértő cselekményt és aközött, aki ezt elszenvedte – tehát, aki újonnan vette meg a területet a kúttal.
Elmondható, hogy elsődleges cél az uniós források lehívásának biztosítása. Szükség van a jogszabályok és az eljárások átláthatóvá tételére. Egy olyan lista összeállítására, amely tartalmazza az összes belterületi, külterületi, mezőgazdasági, magáncélú és minden egyéb formájú kút legalapvetőbb információit: hol van, mennyi vizet termel ki, milyen mélységű, stb. A lista a vízgazdálkodási szakemberek munkáját is segítené. Jogszabály, eljárás módosítás és hosszabbítás várható, szükséges az egyszerűbb ügyintézés és új eljárási rendszer kialakítása.