Evangelos Milis, görög kertészmérnök és szaktanácsadó látogatott el Magyarországra, hogy dió ültetvényeket szaktanácsoljon. Elismert, magas minőségű gyümölcs faiskolája van Görögországban. Az utóbbi időben azonban megnőtt az igény szaktanácsadásra, emiatt egész Európában tart előadásokat, tanácsadást a termelőknek.
Tisztában van azzal, hogy már a magyar termelők is elmozdulnak a nagy sűrűségű, intenzív ültetvények irányába, emiatt a mai napon az új típusú ültetvények kérdését vizsgálja meg. Az ültetvények magas száma miatt minden egyéni kérdésre nem tud válaszolni, de a főbb kérdésköröket körbejárja.
Fontos az egyetemi, kutatóintézeti tudás gyakorlatba való átültetése, mivel Görögország és Magyarország még nincs a nyugati országok fejlettségi szintjén. Az interneten ma bárki gyorsan és könnyedén megtalálja a tudást. Egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek úgy végeznek kísérleteket, hogy egy adott, specifikus ország egy adott, specifikus problémájára fókuszálnak, emiatt a publikált eredmények nem általános érvényűek és nem ültethetők át azonnal a gyakorlatba. Céljuk az előállítás költségeinek csökkentése (Spanyolország, Kalifornia). Magyarország és Görögország szempontjából viszont ez nem a fő célpont, hiszen itt még viszonylag olcsó a munkaerő.
Felhívta a figyelmet arra, hogy fontos a kapcsolat a kutatókkal. Az eredmények áthelyezhetőek a gyakorlatba, de segítség kell hozzá és tudni kell, hogy alkalmazható és van-e rá szükség hazai viszonylatban.
A dió nem igényel bonyolult termelési technológiát, de vannak kritikus pontjai. A dió fiziológiája jobban hasonlít az almához és a cseresznyéhez, mint a többi héjaséhoz (pl. mandula). Közelebb áll hozzájuk működésileg.
Diónál is lehetséges az, hogy kontaktabbá, jobban berakódottá tegyük a fát. Ha a napfény be tud hatolni a koronába és minden oldalról éri, akkor gyakorlatilag bárhol teremhet a fán dió nagyon jó mennyiségben és minőségben.
- fotó: Elektromos metszőollóval kezdték el a gyakorlati bemutatót (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)
Kezdettől fogva törekedjünk arra, hogy minél nagyobb legyen a termelt dió mennyisége az ágakon. A metszés segít abban, hogy meghatározzuk, hol teremjen a dió a fán. Ahelyett hogy a fát magasra növesztjük, inkább fogjuk vissza, és így pozitív irányban befolyásoljuk a termés mennyiségét. Javasolt a 1,5 méteres tiszta törzs, felette 2,2 méterig elágazások, fő szintek. Ez a kialakítás a művelést is segíti, könnyebb odaférni traktorral. Azért is fontos, hogy ne legyenek túl magasak a fák, mert szél által porzódik be a dió, a szabad törzsnél pedig át tud áramlani az a szellő, ami a beporzást végzi.
Egy adott ültetvény termőképessége főleg attól függ, hogy milyen a fekvése, mennyire éri a napfény, milyenek a talaj adottságai. A magasság kevésbé számít. A magasabb fa nem eredményez több termést, ráadásul az alacsonyabb fák kevésbé árnyékolják a szomszédos sorokat.
Metszéssel a sor szélességét is korlátozhatjuk, nem csak a magasságát. A fa belső részének termőre fordításához szükség van kézi metszésre is. Fontos az ültetvényméretnek megfelelő koronaforma. Bizonyos ültetvényméret fölött csak a gépi metszés jelent gazdaságos megoldást. Sokat számít az is, hogy központi orsó esetében egyszerűbb szabályokat kell követniük a munkásoknak, mint a váza koronaforma kialakítása során. Egy jó metszőt könnyebb találni, mint tízet.
A termelők általában egy nagy hibát követnek el: úgy gondolják a több növény több termést jelent. Evangelos Milis nem javasolja a szupernagy intenzitású ültetvényeket, mert 6x6 térállásban ugyanolyan – vagy akár nagyobb – termésátlagot lehet érni, mint egy szuperintenzív ültetvénnyel. Almánál, cseresznyénél javasolt a szupernagy sűrűségű, intenzitású ültetvény; de ez nem minden gyümölcsfánál igaz (dió, mandula).
Héjasoknál az egyetlen általános érvényű alapszabály van, hogy a korona térfogata és a fénytelítettség optimális szinten legyen. Optimum pont: minél nagyobb koronaméret, ami amellett a fény tökéletesen be tud hatolni. Ha túl nagy a térfogat, csökken a fénybehatolás.
2-3. fotó: Magyar szemmel drasztikus metszést végeztek a görögök (Fotó: Kovács-Vincze Viktória)
Hagyományos dió ültetvényeknél a fa belsejében nem nagyon van termés, mert a nap oda általában nem hatol be. Ha a nap behatol a koronába egészségesebbé teszi a környezetet és kevesebb a kártevő, gomba jelenik meg. A napégésre oda kell figyelni, hiszen az sem jó, ha túl sok napot kap nyáron a növény. Az alacsony nedvességtartalom és az eső hoánya miatt a napégés idén problémát okozott.
Központi orsó esetében nem a vízszinteshez közelítő oldalágakra, hanem felfelé irányuló, íves ágak kialakítására van szükség, különben a dió súlya túlságosan le fogja húzni. Legyen sok elágazódás, telerakódva, fölfelé irányuló szögben. A fa teteje felé a termő oldalágak rövidülnek, hogy a fenti ágak ne árnyékolják be az alsókat. A két vázág elágazás között legalább 1-1,5 méter távolság kell, hogy a napfény be tudjon hatolni.
Minden oldalrügyön termő fajta alkalmas központi orsós koronaformára, de a csúcsrügyön termők semmilyen kialakított koronaformára nem alkalmasak. Az oldalrügyön termő fajták alkalmasak mindkét formára: sűrű váza vagy gépi metszett központi tengelyes koronaforma is kialakítható. A hagyományos régi fajták nem annyira tűrik a beavatkozást: ha levágjuk a csúcsrügyet, nem teremnek. (Milotai 10)
A központi tengely kialakítását segíti a nyári zöld metszés, az egyetlen problémát a könnyezés jelenti. Ha nyáron aktív légáramlás van, nem záródik be olyan gyorsan, és nem tudunk mindent sebet kezelni. Javasolt egyik évben jobb, másik évben baloldalt metszeni a fát, a tetejét ritkábban.
Ha nagyon szélesre hagyjuk alul a lombkoronát, egy idő után csökken a termés mennyisége, vagy nem is lesz termés alul középen a túlzott árnyékoltság miatt. Váza vagy központi orsó karácsonyfa formára kialakítva jó.
Központi orsó esetén lehet 8x8 a térállás, de akár 8x4-es is, az ugyanakkor sokkal nagyobb gépesítést (szervezettséget) igényel és jóval kisebb az élettartama, az is előfordulhat, hogy csak húsz évig fog teremni. Az ültetvény 8x8 és 8x7 térállás esetén akár 40 évig is megőrzi a termőképességét központi orsós kialakítás mellett, amennyiben nem merül fel baktériumos vagy egyéb probléma. A magyar termelésre átlagos ültetvényméret jellemző.
Magas gépesítéssel síkfalmetszés, felsőmetszés mellett is szükség van kézi metszésre, hogy a belső ágakat is elérjük. Kaliforniában ezzel talán már nem tudnak foglalkozni, mert olyan magas a munkaköltség, hogy a kézi metszést inkább elhagyják, de Magyarországon a jelenlegi munkaköltségmellett, ha a gépi mellett kézi metszést alkalmazunk, az akár 20%-kal több termésátlagot hoz. Költségben ez szinte semmit sem jelent.
Központi orsó koronaforma, síkfalmetszés és kézi metszés, 8x8 vagy 8x6, illetve a rövidebb élettartamú 8x4 - mindegyik térállás és termelési más fajta tápanyagpótlást és művelést igényel. A tápanyagutánpótláson bukik meg a legtöbb nagy sűrűségű intenzív ültetvény. A gyökérzóna, a gyökér reagálása a tápanyagra teljesen más a nagy sűrűségű intenzív esetében. Ha nagyobb a térállás – 8x8 – a gyökérnek nagyobb helye, nagyobb lehetősége van mélyebbre hatolni és megtalálni a tápanyagot, míg például 8x4 térállás esetén sokkal nagyobb a versengés a gyökerek között, emiatt másfajta utánpótlásra van szükség, hogy elég tápanyaghoz jusson a növény. A nagy sűrűségű 8x4-es térállású ültetvény két szempontból is nehezebb, mint a 8x8-as. Ha több műtrágyát adunk, több nitrogént, vegetatívvá válik a fa, ami problémát jelent, és nehéz az optimális sűrűség és megfelelő tápanyagösszetétel kialakítása is.
A legnagyobb problémát dió esetében a baktériumok okozzák. A magyarországi párás levegő miatt sok a baktérium. Bizonyos baktériumos problémák a leveleken jelennek meg, mint az antraknózis; és olyan betegség is létezik, ami magán a törzsön jelenik meg. Antraknózis ellen szisztemikus rézkészítményekkel lehet védekezni. Nagy mennyiségű, intenzív antraknózis fertőzés esetén használhatunk más szereket is, de prevenciót tekintve szisztemikus rézkészítménynél erősebb, hatásosabb szert nem találunk. Télen Bordeaux-i rézhidroxidot használjunk, nyáron szisztemikus réz készítményt.
A törzsön jelentkező betegség nagyobb probléma, akár a fa elhalásához is vezethet. Minden baktériumos betegség – fitoftóra vagy más – sokkal kevésbé támadja a fát, ha az egészséges, jó körülmények között fejlődik. Egy erős fa még permetezés nélkül is nagyobb termőképességet tud mutatni és jobban meg tudja védeni magát a behatolóktól, ha a kezdettől optimális az öntözés és a tápanyagellátás, a fa erős, nagy és robosztus. Használhatunk szisztemikus rézkészítményeket csepegtető öntözésen keresztül, hogy elkerüljük az antraknózis vagy fitoftóra által okozott problémákat. A szaktanácsadó tapasztalatai alapján, még ha be is hatolnak a baktériumok, az ionos rézkészítmények hatásfoka alacsonyabb, mint a csepegtető öntözésen keresztül gyökéren felszívódó rézkészítményeké. 3%-os aktív réztartalom az optimális határérték, ami a fa tömegére vonatkozik, ennél több rezet nem juttathatunk ki felszívódó formában gyökéren keresztül, 2% is bőven elég.
Ossion elérhető Magyarországon.