A Magyarországon is megtalálható csonthéjasok fitoplazmája akár komoly gondot is okozhat ültetvényeinkben.
Gazdanövényei:
Prunus armeniaca - kajszibarack,
Prunus persica - őszibarack,
Prunus domestica - szilva,
Prunus avium - cseresznye,
Prunus cerasifera - cseresznyeszilva (vérszilva),
Prunus amygdalus - mandula,
Prunus salicina - japán szilva,
Prunus insititia - kökényszilva,
Prunus maritima - szilvaféle
Az első tünetek általában májusban jelennek meg. A levél zöld színe halványodik, sárgul,változó mértékben kanalasodik. A levelek kisebbek, csoportos állásúak, keményebbek, merevebbek. A fertőzés tünetei: kezdetben néhány ágvégen, majd egy-két vázágon, legvégül az egész lombkoronán jelentkeznek. A levelek erősen kanalasodnak, sárgulnak, elszáradnak, idő előtt lehullanak. A háncsszövetben sárgásbarnás, barnás elszíneződés tapasztalható. A kéregrepedésekben mézgafolyás ritkán, vagy egyáltalán nincs! A törzs és az ág kéregszövete fagyra érzékeny. A gyümölcsök kisebbek, deformáltak, korábban érnek és hullanak le. A nyár végén a másodlagos hajtásképződés indulhat meg, melyek nem fásodnak meg, télen elfagynak. Az ősz folyamán újabb hajtásképződés következhet be. Mediterrán vidéken a lombhullás nem, vagy csak részben történik meg. A korai kihajtás az egyik legjellemzőbb tünete a betegségnek. A tavaszi virágzás időszakára a gyümölcsfa levélzete teljesen kifejlődhet, de ilyenkor a gyümölcsfa nagyon kevés virágot fejleszt. A virágzás és a termés érése is lehet lépcsőzetes. A fertőzött fák az első tünetek után nem sokáig élnek. A betegség lefolyását befolyásolja: a fák kora: (ha a kórokozó idősebb fákat fertőzött meg a növények tovább élnek). A környezeti körülmények: (a jó tápanyag- és víz ellátottság). Enyhébb klímájú területeken a fák pusztulása 2-3 évig is eltarthat. Hidegebb klíma esetében ez a folyamat felgyorsul. Az alkalmazott alany: a toleráns szilvaalanyokon a kajszibarack pusztulása lassúbb, őszibarack alanyon sokkal gyorsabb, kajszi magoncokon a pusztulás mértéke a kettő között van. A kórokozó a gyökerek háncsszöveteiben telel. A fertőzött fák körül körkörösen is terjed a fertőzés. Felvetődik a gyökerek összenövése miatti kórokozó továbbterjedésének a lehetősége. Ennek meghatározása további vizsgálatokat igényelne. A fertőzés terjedésének a módja: fertőzött szaporítóanyag (a kórokozó oltással, szemzéssel átvihető), vektora: Cacopsylla pruni – szilva levélbolha, Európában számos kabócafajt is meghatároztak. A kórokozó gyom gazdanövényei: Convolvulus arvensis, Cynodon dactylon.
Amikor a phytoplasma eltömíti a szállítóedényeket. Víz és tápanyag hiány miatt elpusztul a háncsszövet.Garamvölgyi Vilmos, Molnár Szilárd
Amikor a phytoplasma eltömíti a szállítóedényeket. Víz és tápanyag hiány miatt elpusztul az ág. (Fotó: Garamvölgyi Vilmos, Molnár Szilárd)
ESFY miatt jellegzetesen kanalasodó kajszi levele
.jpg)
ESFY tünet őszibarackon (Fotó: Molnár Szilárd)
Másodlagos tünetként, a fertőzött fa télvíz idején rendellenesen kihajt. (Fotó: Molnár Szilárd)
Földrajzi elterjedése:
Európa: Anglia, Ausztria, Csehország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovénia stb.
Afrika: Dél-Afrika
Védekezés:
Egészséges szaporítóanyag telepítése, fertőzött növények megsemmisítése, (megsemmisítés gyökérzettel együtt) vektorokfolyamatos megfigyelése, (sárga fogólapok kihelyezése); vektorok elleni kémiai védekezés
Forrás: