Csonthéjas gyümölcsfajokat megbetegítő betegségek és rovarvektoraik


  • Kertész Portál
  • |
  • 2019-07-04

Dr. Rozsnyai Zsuzsanna foglalkozik legrégebb óta a kajszi pusztulásával a gombák szempontjából. 1972-ben kezdeményezték, hogy az európai és mediterráni országok növényvédelmi szervezete keretében alakuljon egy munkacsoport, ami csak a kajszi pusztulásával foglalkozik. Izolálták a kórokozókat, végigjárták az országok ültetvényeit.  Megállapították, hogy a legfontosabb a termőterület kiválasztása, és hogy a meglevő ültetvényeknek csak kis része működik optimális körülmények között. A metszés pontja és ideje fontos, valamint a talaj tápanyagellátottsága. Hiszen egy egészségesebb, jobb tápanyagellátottságú növény jobban ellenáll a betegségeknek.

Három tünettípust állapítottak meg Európában. Az első a hirtelen pusztulás, elhalás, rákosodás bekövetkezése. A másik típusnál úgy pusztul el a fa, hogy bár nincsen rákosodás, a végső tünet ugyanaz: hirtelen pusztul el. Ez Amerikára jellemzőbb, mint Európára. Rákosodás nélküli fapuszutláskor a gyökér pusztulás következett be. Magyarországon ezek a típusok a legfontosabbak.

A rákosodással járó, hirtelen elhalást okozhatja gomba vagy baktérium betegség. Sok helyen talkozhatunk azzal a tünettel, hogy a fa hirtelen kiszárad. Jellemző a baktériumos fertőzés. Rügyeken, sebeken történő behatolás helyén jelenik meg. Fertőzésnél a kéreg kissé besüpped, puhábbá válik, kéreg alatti rejtett rákos seb jelenik meg. Attól függően, hogy mikor fertőz a kórokozó, eltérő erősségben jelentkezik a fertőzés. A fagy önmagában nem okozza a háncs elhalását. Viszont ha a fagyok előtt a baktérium el tud szaporodni, a szaporodása közben felhasználja a cukrot, ezáltal a háncs rész érzékennyé válik és sokszor 20-50%-os cukortartalom is megfigyelhető. A gomba vagy baktérium fagyban is tovább szaporodik. Áprilisig tud fertőzni. A gomba nyáron is jelen lehet a leveleken, de akkor még nem okoz fertőzést.

A fás részek vizsgálatánál rendszeresen repedéseket, rákos sebeket figyelhetünk meg, ha a kérget megemeljük szaporító képleteket találunk. Régebben még csak gyengeség károsítónak találták ezt a gombát, később kezdtek ezzel a kérdéssel komolyabban foglalkozni. A kórokozóra jellemző egyik képlet a fekete pontok, a másiknál is kicsit besüpped a szövetrész, éles határ van az élő és az elhalt szövetrész között, gumiszerű folyadék. Jellegzetes a keresztmetszete. Miközben a fa növekszik, a fertőződés is növekszik vele.

Moníliás virág és hajtáselhalás. A gomba a virágon keresztül fertőz. A következő évben alakul ki a rákos seb, ezekben a rákos sebekben telelnek a kórokozók.

 Néhány évvel ezelőtt igazolták, hogy ez a gomba patogénné vált és ültetvényeket pusztított ki.

Amikor nincs rákos sejt, de mégis elhal a fa: a kórokozók megtalálhatók a talajban, a gyökérből felfelé, az edénynyalábokon keresztül a tápanyagszállítással együtt jut be a növénybe. Ez a verticilliumos elhalás. Gyakran a hajtás végén megmaradnak a levelek, a hajtás közepéről lehullnak. Halszálkásodás alakul ki. A lepusztult, csupasz ágon gyakran nyár közepén már kihajtanak a rejtett rügyek, ha kedvező körülmények alakulnak ki, ki is nőhet a virág. Gumiszerű anyaggal van telítve, emiatt eltömődnek ettől a szállítószövetek. A toxintermelés következtében fekete csíkokat figyelhetünk meg, ha hosszában elvágjuk.

Több mint 350 gazdanövénye van, ezekbe a gyomnövények is beletartoznak.

Fitoplazmás elhalás. Növényi szállítószövetekben, a háncs szövetben él. Speciális baktérium. Nincsen sejtfaluk, csak sejthártyájuk, emiatt változatos az alakjuk, könnyen jutnak a sejtközötti járatokba. Gyorsan szaporodnak. Nagy távolságra terjed, szaporítóanyagokkal, az ültetvényekben pedig rovarvektorokkal. Vegyszeres védekezés nincs. Megelőző kezelés fontos.

Kora tavasszal, tél végén, virágzás megkezdése előtt fertőz. Éghajlatváltozás miatt valószínűleg új fitoplazma törzs alakult ki. Jellegzetes tünet, Magyarországon is találtak rá példát: amikor virágzás előtt kezd el levelet hozni a fa.  Jellegzetes tünet, amikor a levél kanalasodik, sok esetben a fő ér és nagyobb mellékerek is domborodnak, a levél fokozatosan klorotikussá válik, egyre jobban pöndörödik, a nyár második felére már nagyon összesodródik.

 

Kölber Mária (szakmai vezető, GENLOGS Kft) (előadás, Kajszi Szakmai Tanácskozás, 2018)