Kéregmoly - (Enarmonia formosana)
Elterjedése:
Európában elterjedt faj, de megtalálták Korzika szigetén, sőt Algériában is. Magyarországon mindenütt előfordul, gyakori a különböző csonthéjas gyümölcsfajok termőterületén.
Gazdanövényei:
Leggyakoribb tápnövénye a mandula, a kajszi, a cseresznye, a meggy és az őszibarack, de előfordul szilván, sajmeggyen, körtén, almán, birsen, berkenyén, tűztövisen, sőt a borostyánon is.
Morfológia:
Az imágó 6-7 mm nagyságú, szárnyainak fesztávolsága 15-18 mm. elülső szárnyának alapszíne sötétbarna, amely sárga, narancssárga harántcsíkokkal díszített. Az elülső szegélynél 5-7 ék alakú, fehér folt, alatta keskeny, ólomszínű csík figyelhető meg. A szárnyszögletnél ólomszínű, narancssárga szegélyű tükörfolt látható, amelyet aranycsillogású, vöröses keret szegélyez. Benne 3-4 fekete vonal van. A tojás 0,7 x 0,5-0,6 mm nagyságú, lapos, a lerakáskor fehér, majd rózsaszínű, később piros. A kéregrészeken található. A fiatal hernyó szürkésbarna, feje barnásfekete, nyakpajzsa világosbarna. A kifejlett hernyó 14-17 mm hosszú, általában szürkészöld, viszonylag nagy szemölcsei révén pettyezettnek látszik. Feje és nyakpajzsa gesztenyebarna. Az elhalt kéregrész alatt található. A báb 7-9 mm nagyságú. Kialakulásakor világosbarna, később sötétbarna, feketésbarna. A hernyó károsításának helyén tartózkodik.
Kéregmoly (Fotó: Molnár Szilárd)
Kárkép:
A megtámadott fa kérgén - főleg a törzsön és a vázágak alsó részein - erős mézgafolyás, ennek megszilárduló alakzatai, rozsdabarna ürülékhalmok, majd a lepke rajzását követően a kéregből kiálló bábingek tömege figyelhető meg. A károsított kéregrész alatt vannak a hernyók kanyargós járatai, legtöbbször maguk a hernyók, illetve a bábok is. A már elhalt kéregrész alatt táplálkozó hernyók járatukat szélesítve berágnak az élő részekbe, amely nemcsak a kéregelhalást gyorsítja, hanem akadályozza a tápanyag-és a vízellátást is. A kártételhatására növekedéscsökkenés, csúcsszáradás, sőt ágelhalás figyelhető meg.
Ürüléksztemcséből készült szövedék (Fotó: Molnár Szilárd)
Életmód:
Változó nemzedékszámú faj. Hazánkban két nemzedéke van, de az átlagosnál hidegebb, hűvösebb években előfordul, hogy az első nemzedék kifejlett hernyóinak kis hányada csak a következő tavaszon bábozódik. A különböző fejlődésfokozatú, általában L3-L5 stádiumú hernyók telelnek át károsítási helyeiken. Tavasszal -március végétől, április elejétől - folytatják fejlődésüket, majd a kifejlett, L5 stádiumú hernyók bebábozódnak. A különböző fejlettségű hernyók áttelelése miatt a bábozódás, majd a lepkék rajzása is elhúzódik, ennek következtében a két nemzedék fejlődése igen gyakran összemosódik.
A bábállapot 2-3 hétig tart, így az első nemzedék lepkéi legkorábban május elején kezdenek rajzani és a lepkék június végéig repülnek. A csúcsrajzás ideje május utolsó dekádjában, június legelején van. A rajzás kezdetét igen jól jelzik a fertőzött kéregrészekből kiálló bábingek. A lepkék az alkonyati és a hajnali órákban aktívak, ilyenkor párosodnak. Megtermékenyített nőstények általában egyesével, esetenként 2-3-as kis csoportokban rakják le tojásaikat a kéregrészekre. Az embrionális fejlődés ideje főleg a hőmérséklettől függ, pl. 15 C-on 15 nap, de 28 C-on 6 nap. A tojásból kikelő kis hernyók rövid ideig a kéreg felületén mászkálnak, majd kis sebzéseken, repedéseken keresztül behatolnak a kéregbe, ahol táplálkozni kezdenek. Károsításuk helye a befurakodást követő két hét elmúltával már igen jól látszik, mert a folyamatosan eltávolított ürülékszemcsékből szőtt cső formájú kis kürtők elárulják jelenlétüket. Ezek az ürülékcsövecskék a hernyók fejlődésének előrehaladtával egyre nagyobbak lesznek, végül elérheti a 1,5 cm hosszúságot is.
A hernyó fejlődés ideje általában 4-5 hétig tart. A bábozódást követően július elején, közepén kezdenek a második nemzedék lepkéi rajzani, a rajzás augusztus végéig tart. A lerakott tojásokból fejlődő lárvák általában még ősszel, a hideg idő beálltáig elérik az L4-es stádiumot és ebben az állapotban telelnek, de gyakori az L3, illetve az L5 fejlődésfokozatú hernyó áttelelésére.
Gazdasági jelentősége:
A csonthéjas gyümölcsfák, főleg a kajszi, a mandula, a cseresznye és a meggy jelentős kártevője. Az idős ültetvényekben nem ritka, hogy a fák 90-100%-át fertőzi. Az egymást követő nemzedékek zavartalan fejlődése a kéregrészek olyan nagy mérvű károsodását idézik elő, amely a fa részleges vagy teljes pusztulását okozhatja.
Védekezés:
Igen fontos a téli fatisztogatási munkák elvégzése során a fák törzsének és a vastagabb ágrészeinek drótkefével való megtisztítása. Ilyenkor a rágcsálékkal, ürülékkel szennyezett, sérült, mézgafolyásos kéregrészek eltávolításán kívül a telelő hernyók jelentős része is elpusztítható. A hímek szexferomoncsapdával megbízhatóan nyomon követhető.
A kitinszintézis-gátló készítményeket a tömeges tojásrakás idejére célszerű időzíteni. Úgy kell a permetezést végrehajtani, hogy a permetlé a vázágak alsó részét és a fák törzsét- egészen a gyökérnyaki részig - megfelelően befedje.
Forrás: A szántóföldi és kertészeti növények kártevői 1998. Szerkesztette Jenser Gábor-Mészáros Zoltán-Sáringer Gyula
https://ujkarositok.weebly.com/enarmonia-formosana-keacuteregmoly.html