Az ültetvények talajlevegőztetése


  • Kertész Portál
  • |
  • 2019-05-31

 

Az ültetvények talajlevegőztetése

 

”Az oxigénigényes gyökérműködés megfelelő szerkezetű, porozitású talajban működik jól.  A jó talajszerkezet feltétele a fajgazdag talajlakó szervezetektől tevékeny, jó tápanyag szolgáltató talaj. A szántóföldön a tarlómaradványok és az évenként akár többszöri magágy készítés, mind a talajéletre, mind a szerkezetre kedvező hatású. Gyümölcsösnél a telepítés előtti forgatás után hajlamosak vagyunk megfeledkezni a talajszerkezetről, talajlazításról. Az ugarolás, a többszöri gépi munka tovább rontja a helyzetet. (A mechanikai altalajlazítás nem terjed, nincs hozzá megfelelő eszközünk, vagy a talajlazítók lóerő igényesek, bántják a gyökérzetet?).”                                

                                                                                                                                                                   dr. Magyar Károly

 

VISSZATEKINTÉS:

A talajlevegőztetést, 1927-ben az USA-ban szabadalmaztatták először. Ezt Szovjetunió 1975, Magyarország 1982, Japán 1983, Németország (NSZK) 1984-85, USA 2005 követték.

 

JELEN: 

A elmúlt 6 évben szolgáltatott  1400 Ha terület 98%-a tömörödött volt. Gyakori, hogy egymás alatt kettős „eketalp”-réteget kell átrepedeztetnünk.  

Ezen rétegek a kiépített öntözőrendszer és a nagymennyiségű csapadék ellenére is szárazak, vízzáró réteggé válnak. Így a talaj tápanyagszolgáltatása korlátozott, ezért a gazdálkodó ezt pénzen vett input-anyagokkal pótolja-minden jószándéka ellenére: a talajélet ellenében.

 

INDOKOLTSÁG:

A konvencionális talajerőgazdálkodás okozta talajtömörödés feloldása a befektetett tőke egyik hozamgaranciája.

A letömörödés soha nem múlik el magától.

 

GÉPÉSZET:

A gépfejlesztés-vezérlés során elérhetővé vált az, hogy hektáronként 1000 db munkaművelettel, lenyomásonként 400 liter (12 bar) levegőt egyenletesen juttassunk a talaj felső 130cm-es rétegébe.

TELJESÍTMÉNY:

 1,8-2,5 Ha/nap

 

VÁRHATÓ HATÁSOK:

- az ültetvény élettartamának növelése (3-5 év),

- a nyereségtermelő képesség emelése (20-50%),

  - a fapusztulások kivédése,

  - az ültetvény belvízvédelme.

 

www.talajlevegoztetes.hu

Mi indokolta a gép építését?

 

-Egy biztonságos üzemeltetésű talajfertőtlenítő technológia kialakítása: főként a cserebogár pajor-kártétel elleni védelem.

A növényvédőszer homogén eloszlását a talajban a nagynyomású levegő-terjedés tudja biztosítani. Ilyen minőségében való használata során került látótérbe az, hogy a nem fertőzött gyümölcsfák is nagyobb erőre kaptak, így a talajlazítás elsődleges funkcióvá lépett elő.

 

Kiknek ajánlja e technológiát?

 

- Hazai kertész-környezetben az elmaradt-előállítható, de nem előállított- haszon számai nem

szereplenek a veszteségek között.  A talajtömörödöttség -mint környezeti kártétel- szemmel nem érzékelhető úgy, mint egy lisztharmatfertőzés, mégis a megoldatlansága hektáronként milliós nagyságrendben okoz profithiányt-rosszabb esetben veszteséget.

Az ültetvénytulajdonosok zöme nincs tisztában azzal, hogy milyen értéket képvisel az 1,0 ha-os ültetvénye. pl.: egy Cacanska Lepotica 50Ft/kg áron értékesítve is 1,2 mFt/ha eredményre képes. Ezt min. 12 éven keresztül hozza.

A 14 millió forint eredményért ma egy bankba kb.: 700 millió Ft-ot kell betenni. Ha ennek 5%-ával illethetjük az 1,0Ha termő Lepoticát, akkor közgazdaságilag 35 millióFt-ot ér.(Ausztriában így is van)

35 millió Ft-os értéket nem védeni, egy alkalmazható 150 eFt-os költségű technológiával?!

(ráadásul ez 2-3 évre szól)

Az 1,0 ha Lepotika-ültetvény valós ára a magyar ugaron nem érzékelhető. Sőt, mintha érték nélküli lenne-mert pl.: a felvásárló így kezeli.. így láttatja- és ez beég a köztudatba? Így nem is védik.

Tömörödöttség ide-vagy oda: mindegy. Valóban mindegy?

 

A szolgáltatásommal nem tudom meggyógyítani az értékláncot, de az ültetvények talaját fel tudom lazítani-helyet adva a gyökérnövekedésnek, a víznek a még több termésnek.

 

Meggyőződésem, hogy a tömörödött talajon keresztül nem beszerzett (de beszerezhető) mikro-makro elemek pótlására többet költenek a gazdálkodók. Azt veszik meg, ami a lábuk alatt van, és minden évben kezdik elölről, sőt némely lombtrágyázást 2-3 hetente  ismételni kell.

Kinek ajánlom?  Minden ültetvényesnek!  Bérmunkában, vagy saját gépként.

Mindösszesen +30dkg gyümölcsöt kell évenként feltennem a fára ahhoz, hogy jövedelmező legyen e technológia. Nem nagy elvárás ez a talajlazítás felé.

 

Milyen gazdasági megtérülés jellemzi a talajlevegőztetést?

 

Gépész-technológiailag kikísérleteztük azokat a paramétereket, melyek különféle talajtípusokhoz társítva képesek légjáratokat gerjeszteni.

Ezek a járatok a talajrétegekben 3D-ben több ezer szálon futnak és ágazódnak el mire a felszínre érnek. Tartósan 3-5%-al tudjuk emelni a talajtérfogatot. 400 m3 légköri tiszta levegőt nyeletünk el hektáronként.  (ez kb. 410kg, mely: 78%-a nitrogéngáz+21%-a oxigéngáz). A munkaminőséget (folyamatáram-biztosítás, paraméterezés, naplózás) elektronikus vezérlőrendszer felügyeli.

A műszaki háttér biztosítása elsődleges és adott.

A munkaművelet végrehajtási- és paraméterezési képességeivel immár stabilan rendelkezünk.

Magam sem gondoltam volna, hogy nem itt ér véget a fejlesztés.

 

A kérdés az így nyerhető biológiai-potenciáltöbblet kiaknázásán keresztüli megtérülésre vonatkozik.

 

Az ókori Egyiptomban ugyanazzal a céllal szántottak, mint ma. Zsigerből tudjuk, hogy levegő kell a talajba. És azt is zsigerből tudjuk, hogy öntöznünk kell. (és a vacsora-időt is csak befogjuk valahogy)

A színesebb, nagyobb, ízletesebb, tárolhatóbb gyümölcs, a talaj vízvédelme, a gazdaságilag több évvel megnövelt ültetvényélet-tartam, a kihagyó évek tompulása, a korábbi érés, a hiánytünetek elmaradása, a fapusztulások megállítása, a gyökértömeg növekedés-serkentése,

a hajtásnövekedés-többlet, a talajélet „újratervez”-ése, a zamatosabb bor, a hozamtöbblet, mind csak gazdaságonként egyedileg forintosítható fogalmak. Meghökkentően nagy számok jönnek elő.

 

A honlapomon csokorba gyűjtöttem őket: www.talajlevegoztetes.hu

 

Nemzetközi összevetésben, milyen visszhangra talált?

 

Ausztriában közönség-kedvenc lettünk a talajemelkedésünkkel, mint mutatványos kiállítók kaptunk mosolygó arcokat, ami ott nagy dolog. Németországban azonnali bérmunkát ajánlottak. Erdélyben nagyobb felületen dolgoztunk.

Új-Zélandból és Hollandiából érkezett gépigény. A honlapunkat 169 országból 21.000 látogató kereste fel.

 

Milyen emlékezetes megrendelései voltak?

 

- Becsehelyen 4,0 ha kiwi-ültetvény,

- Tokajban a Király-dűlő teraszain már-már gépzsonglőrködésbe csapott a munka,

- Volt olyan gazdálkodó, aki amikor meglátta, hogy a föld alatt közelít hozzá valami: elfutott,

- 5 évvel ezelőtt kivágásra ítélt Idared a kezelés után ma is 35 t/ha termést hoz.

 

Hogyan gondol a jövőre?

 

A gépkapcsolatot robotizálni lehet. A digitálisan meghatározott pontokra helyezett kezelés kivitelezhető. Védett területek pl.: föld alatti gerincvezeték, támrendszer, anker stb., lehatárolása után, akár éjszakai műszakot is vállalhatnánk.

Közvetlenül a gyökérzónába juttatható mezőgazdasági inputanyagok hatásvizsgálata.

Sorozatgyártás, partner-bevonás, feltáró jellegű háttérkutatás.

Hasznosítás a szarvasgomba-termesztésben, zöldfelület- és erdőkezelésben.

Egészséges talajélet megjelenése a borban, gyümölcsben, feldolgozott termékekben.

 

 

 

                                                       

 

Faragó Endre

kertészmérnök