Az ültetvények talajlevegőztetése
”Az oxigénigényes gyökérműködés megfelelő szerkezetű, porozitású talajban működik jól. A jó talajszerkezet feltétele a fajgazdag talajlakó szervezetektől tevékeny, jó tápanyag szolgáltató talaj. A szántóföldön a tarlómaradványok és az évenként akár többszöri magágy készítés, mind a talajéletre, mind a szerkezetre kedvező hatású. Gyümölcsösnél a telepítés előtti forgatás után hajlamosak vagyunk megfeledkezni a talajszerkezetről, talajlazításról. Az ugarolás, a többszöri gépi munka tovább rontja a helyzetet. (A mechanikai altalajlazítás nem terjed, nincs hozzá megfelelő eszközünk, vagy a talajlazítók lóerő igényesek, bántják a gyökérzetet?).”
dr. Magyar Károly
VISSZATEKINTÉS:
A talajlevegőztetést, 1927-ben az USA-ban szabadalmaztatták először. Ezt Szovjetunió 1975, Magyarország 1982, Japán 1983, Németország (NSZK) 1984-85, USA 2005 követték.
JELEN:
A elmúlt 6 évben szolgáltatott 1400 Ha terület 98%-a tömörödött volt. Gyakori, hogy egymás alatt kettős „eketalp”-réteget kell átrepedeztetnünk.
Ezen rétegek a kiépített öntözőrendszer és a nagymennyiségű csapadék ellenére is szárazak, vízzáró réteggé válnak. Így a talaj tápanyagszolgáltatása korlátozott, ezért a gazdálkodó ezt pénzen vett input-anyagokkal pótolja-minden jószándéka ellenére: a talajélet ellenében.
INDOKOLTSÁG:
A konvencionális talajerőgazdálkodás okozta talajtömörödés feloldása a befektetett tőke egyik hozamgaranciája.
A letömörödés soha nem múlik el magától.
GÉPÉSZET:
A gépfejlesztés-vezérlés során elérhetővé vált az, hogy hektáronként 1000 db munkaművelettel, lenyomásonként 400 liter (12 bar) levegőt egyenletesen juttassunk a talaj felső 130cm-es rétegébe.
TELJESÍTMÉNY:
1,8-2,5 Ha/nap
VÁRHATÓ HATÁSOK:
- az ültetvény élettartamának növelése (3-5 év),
- a nyereségtermelő képesség emelése (20-50%),
- a fapusztulások kivédése,
- az ültetvény belvízvédelme.
Mi indokolta a gép építését?
-Egy biztonságos üzemeltetésű talajfertőtlenítő technológia kialakítása: főként a cserebogár pajor-kártétel elleni védelem.
A növényvédőszer homogén eloszlását a talajban a nagynyomású levegő-terjedés tudja biztosítani. Ilyen minőségében való használata során került látótérbe az, hogy a nem fertőzött gyümölcsfák is nagyobb erőre kaptak, így a talajlazítás elsődleges funkcióvá lépett elő.
Kiknek ajánlja e technológiát?
- Hazai kertész-környezetben az elmaradt-előállítható, de nem előállított- haszon számai nem
szereplenek a veszteségek között. A talajtömörödöttség -mint környezeti kártétel- szemmel nem érzékelhető úgy, mint egy lisztharmatfertőzés, mégis a megoldatlansága hektáronként milliós nagyságrendben okoz profithiányt-rosszabb esetben veszteséget.
Az ültetvénytulajdonosok zöme nincs tisztában azzal, hogy milyen értéket képvisel az 1,0 ha-os ültetvénye. pl.: egy Cacanska Lepotica 50Ft/kg áron értékesítve is 1,2 mFt/ha eredményre képes. Ezt min. 12 éven keresztül hozza.
A 14 millió forint eredményért ma egy bankba kb.: 700 millió Ft-ot kell betenni. Ha ennek 5%-ával illethetjük az 1,0Ha termő Lepoticát, akkor közgazdaságilag 35 millióFt-ot ér.(Ausztriában így is van)
35 millió Ft-os értéket nem védeni, egy alkalmazható 150 eFt-os költségű technológiával?!
(ráadásul ez 2-3 évre szól)
Az 1,0 ha Lepotika-ültetvény valós ára a magyar ugaron nem érzékelhető. Sőt, mintha érték nélküli lenne-mert pl.: a felvásárló így kezeli.. így láttatja- és ez beég a köztudatba? Így nem is védik.
Tömörödöttség ide-vagy oda: mindegy. Valóban mindegy?
A szolgáltatásommal nem tudom meggyógyítani az értékláncot, de az ültetvények talaját fel tudom lazítani-helyet adva a gyökérnövekedésnek, a víznek a még több termésnek.
Meggyőződésem, hogy a tömörödött talajon keresztül nem beszerzett (de beszerezhető) mikro-makro elemek pótlására többet költenek a gazdálkodók. Azt veszik meg, ami a lábuk alatt van, és minden évben kezdik elölről, sőt némely lombtrágyázást 2-3 hetente ismételni kell.
Kinek ajánlom? Minden ültetvényesnek! Bérmunkában, vagy saját gépként.
Mindösszesen +30dkg gyümölcsöt kell évenként feltennem a fára ahhoz, hogy jövedelmező legyen e technológia. Nem nagy elvárás ez a talajlazítás felé.
Milyen gazdasági megtérülés jellemzi a talajlevegőztetést?
Gépész-technológiailag kikísérleteztük azokat a paramétereket, melyek különféle talajtípusokhoz társítva képesek légjáratokat gerjeszteni.
Ezek a járatok a talajrétegekben 3D-ben több ezer szálon futnak és ágazódnak el mire a felszínre érnek. Tartósan 3-5%-al tudjuk emelni a talajtérfogatot. 400 m3 légköri tiszta levegőt nyeletünk el hektáronként. (ez kb. 410kg, mely: 78%-a nitrogéngáz+21%-a oxigéngáz). A munkaminőséget (folyamatáram-biztosítás, paraméterezés, naplózás) elektronikus vezérlőrendszer felügyeli.
A műszaki háttér biztosítása elsődleges és adott.
A munkaművelet végrehajtási- és paraméterezési képességeivel immár stabilan rendelkezünk.
Magam sem gondoltam volna, hogy nem itt ér véget a fejlesztés.
A kérdés az így nyerhető biológiai-potenciáltöbblet kiaknázásán keresztüli megtérülésre vonatkozik.
Az ókori Egyiptomban ugyanazzal a céllal szántottak, mint ma. Zsigerből tudjuk, hogy levegő kell a talajba. És azt is zsigerből tudjuk, hogy öntöznünk kell. (és a vacsora-időt is csak befogjuk valahogy)
A színesebb, nagyobb, ízletesebb, tárolhatóbb gyümölcs, a talaj vízvédelme, a gazdaságilag több évvel megnövelt ültetvényélet-tartam, a kihagyó évek tompulása, a korábbi érés, a hiánytünetek elmaradása, a fapusztulások megállítása, a gyökértömeg növekedés-serkentése,
a hajtásnövekedés-többlet, a talajélet „újratervez”-ése, a zamatosabb bor, a hozamtöbblet, mind csak gazdaságonként egyedileg forintosítható fogalmak. Meghökkentően nagy számok jönnek elő.
A honlapomon csokorba gyűjtöttem őket: www.talajlevegoztetes.hu
Nemzetközi összevetésben, milyen visszhangra talált?
Ausztriában közönség-kedvenc lettünk a talajemelkedésünkkel, mint mutatványos kiállítók kaptunk mosolygó arcokat, ami ott nagy dolog. Németországban azonnali bérmunkát ajánlottak. Erdélyben nagyobb felületen dolgoztunk.
Új-Zélandból és Hollandiából érkezett gépigény. A honlapunkat 169 országból 21.000 látogató kereste fel.
Milyen emlékezetes megrendelései voltak?
- Becsehelyen 4,0 ha kiwi-ültetvény,
- Tokajban a Király-dűlő teraszain már-már gépzsonglőrködésbe csapott a munka,
- Volt olyan gazdálkodó, aki amikor meglátta, hogy a föld alatt közelít hozzá valami: elfutott,
- 5 évvel ezelőtt kivágásra ítélt Idared a kezelés után ma is 35 t/ha termést hoz.
Hogyan gondol a jövőre?
A gépkapcsolatot robotizálni lehet. A digitálisan meghatározott pontokra helyezett kezelés kivitelezhető. Védett területek pl.: föld alatti gerincvezeték, támrendszer, anker stb., lehatárolása után, akár éjszakai műszakot is vállalhatnánk.
Közvetlenül a gyökérzónába juttatható mezőgazdasági inputanyagok hatásvizsgálata.
Sorozatgyártás, partner-bevonás, feltáró jellegű háttérkutatás.
Hasznosítás a szarvasgomba-termesztésben, zöldfelület- és erdőkezelésben.
Egészséges talajélet megjelenése a borban, gyümölcsben, feldolgozott termékekben.
Faragó Endre
kertészmérnök