Az International Plant Selection (IPS) munkája, fajtatulajdonságok és termesztéstechnológiája
Az Internation Plant Selection csonthéjas fajokra specializálódott, a fajtasorukban őszibarack, nektarin, cseresznye, kajszi és szilva fajták szerepelnek. Központjuk és kutató helyeik Lyonn és Marseille között található. Ez a terület, ahol a legkésőbbi fajták vannak, tehát a leghidegebb éghajlatú termőtájai a franciaországi kajszi termőterületeknek.
Az IPS nem saját fajtákkal dolgozik, hanem különböző nemesítőkkel működnek együtt mind Európából, mind a világ egyéb részeiről is. Minden ígéretes fajtát az előbb említett termőhelyen, valamint egyéb termőterületeken is tesztelnek. Munkájuk legfontosabb része a különféle fajták tesztelése különféle klimatikus feltételek között.
Ami a legfontosabb a kajszi nemesítő francia partnerüknek, az a fajta íze, termőképessége és a jó pulton tarthatósága. Ennek a munkának az eredménye a Carmingo fajtasorozat, ami mostmár a bicolor, azaz piros fedőszínnel és narancssárga alapszínnel rendelkező fajtasort jelenti. A három legfontosabb fajtája a korai Pricia, a középérésű Mediabel és a késői Farbaly, ezekből Magyarországon is számottevő ültetvények találhatóak.
Az elsődleges cél az új fajták nemesítése során az, hogy öntermékenyek legyenek. A nemesítés során a szelekció első lépése az, hogy a nem öntermékeny fajtákat elhagyják, ez ugyanis biztosítást jelent a termelő számára arra vonatkozóan, hogy minden évben nagy mennyiségű termést hoz az ültetvény. A második fontos lépés a termőtáj adottságaiból következően, hogy késői virágzási idejű fajtákat próbálnak ki. Ez az év is bizonyítja, hogy fontos a késői fajtákkal foglalkozni, hiszen náluk is voltak fagykárok. Minél később virágzik egy fajta, annál kisebb az esélye, hogy virágzás során megfázik.
15.3. fotó: Sok érdeklődő jelent meg Tevelen a kajszi napon (Fotó: Bogya Zita)
A gyümölcs tulajdonságait figyelembe véve nagyon fontos, hogy jó ízű legyen, szép küllemű, jó hús állagú, tehát sokáig pulton lehessen tartani, illetve bírja a gépi válogatást.
A másik kontinensről érkező fajta jelölteket, alanyokat karanténban tartják annak érdekében, hogy elkerüljék a vírusok megjelenését a fajtában. Ezt követően az évi 100-120 fajtajelölt fajtáit két teljesen különböző klimatikus és talajtani adottságokkal rendelkező területen telepítik. A spanyolországi területen tulajdonképpen félsivatagi körülmények uralkodnak, gyakorlatilag nincsen csapadék, a másik helyszín egy sokkal csapadékosabb és kötöttebb talajú termőhely. Ezeken a termőterületeken hat éven át tesztelnek egy fajtát. Azokat a fajtákat, amelyek mindkét területen jó eredményeket produkálnak, átviszik külöböző a franciaországi kísérleti helyekre, valamint egyéb európai országokban is tesztelésre kerülnek, például Olaszországban és Magyarországon is vannak tesztelő területeik. Tízéves fajtaértékelés után tudnak egy adott fajtát javasolni egy adott termőterületre. A teljes tízéves kísérleti fázis finanszírozásának alapja az oltványok megvásárlásakor befizetett fajtadíj.
Fontos kiemelni: ahhoz képest, hogy a legkorábbi fajták között van a Wonder Cot, a virágzása jóval későbbi, mint ami a korai érésű fajtáknál megszokott, majdnem a Farbalyvel virágzik együtt. Hatvan nap telik el a virágzástól a szüretig. Több országban, Franciaországban, Ausztriában, Magyarországon és Olaszországban számos ültetvényen ez volt az egyetlen fajta a koraiak közül, amelyen értékelhető termés volt.
Primidi nem javasolt telepítésre, érzékeny a hidegre.
Mediabel fajta is javasolt telepítésre, termékeny fajta, a Wonder Cot után érik néhány nappal. Ennek a fajtának is késői a virágzása. A szüretnél sokan hibáznak azzal, hogy mivel korán pirul a fajta, korán leszedik. A gyümölcs alapszíne alapján kell meghatározni a szüret idejét.
A Carmingo fajtáinak más fajtasorokhoz képest nagyon jól fán tartható a termése.
A Medalis jól ellenáll a hidegnek, nagy mennyiségű termést hoz. Szüksége van porzóra. Jó az érési ideje, ahogy befejezzük a Mediabelt, szedhető a Medalis. Nagyon jó ízű fajta.
Szívesen telepítik az ültetvényeket az alábbi rendszerben: két sor Medalis, két sor Mediabel.
A Mediva kifejezetten a hideg termőterületeken viselkedik jól, érdemes Magyarországon is tanulmányozni. Dél-Európában nem is terem ez a fajta. Magas a hidegigénye. Érési ideje a Farbaly előtti.
Az IPS területén legnagyobb mértékben termesztett kajszi faj a Bergeron volt, ennek helyettesítéseként ültették nagyon sokan a Faraliát, mert az érési idejük gyakorlatilag megegyezik. Franciaországban nehéz volt helyet találni ennek a fajtának, mivel a tradicionális termesztők a nem akarták lecserélni a Bergeront. Olaszországban nem termesztenek Bergeront, ott régóta nagy területeken ültetnek Faraliát, és az elmúlt egy-két évben kezdték Franciaországban is jelentősen növelni a Faralia termőterületeit, mert a Bergeron termesztésénél egyre nagyobb problémát jelent a hidegérzékenysége. A Faralia nagyon érzékeny különböző vírusokra és betegségekre. Az érése és minősége ugyanakkor nagyon jó. Még nem sikerült olyan fajtát találni, ami azonos érési időben ugyanerre a termésminőségre képes, de ellenállóbb a betegségekkel szemben.
A Farbaly tíz nappal a Faralia után érik. Öntermékeny fajta, egész Európát nézve a későn érő fajták közül a legnagyobb a felületen telepítették az előző években. Hatalmas termésmennyiségre képes, emiatt nagyon fontos, hogy megfelelően ritkítsuk, különben legyengül a fa. Közepes méretű gyümölcsöket hoz. Közel tizenöt éve termesztésben levő fajta, ami a kajszi fajták előremenetelét tekintve már öregnek tűnhet.
A Farbela érése megegyezik a Farbalyé-val. A Farbalytól eltérően nincsen maghoz kötöttség, tehát amikor szétnyitjuk a gyümölcsöt, nem tapad a maghoz. Formája inkább a Faraliára hasonlít. Ha Faraliával kombinálják, nagyon jól fenntartható a folyamatossága a piac ellátásának.
A Carmingo fajtasor utolsó fajtája a Farlis. Bergeron után másfél hónappal érik, tehát egy extra későn érő fajta. Öntermékeny, nagyon sokat terem, nem alternál. Különlegessége, hogy nagyon szép a termése: fényes, élénk.
Vannak később érő fajtáik is, de a fenti fajták azok, amelyek Magyarországon ültetésre javasoltak.
A Rubyngo fajtájú kajszik piros színűek, az árnyékos oldalon is bepirulnak. Minden fajtája öntermékeny, virágzásuk középkései. Nagyon jó az ízük, aromás, tehát fűszeres ízű fajták. A szüret idejének meghatározásában segít, hogy éréskor a gyümölcs felszíne kifényesedik.
Rubissia fajta jellemzően három nappal a Mediabel után érik.
Kísérleti fázisban vannak a Rubyngo fajtáiból a koraitól a legkésőbbi érési idejű különböző fajtajelöltek. Céljuk, hogy a Carmingóhoz hasonlóan a Rubyngo fajták is elérhetőek legyenek májustól szeptemberig. Megvizsgálják, hogy ezek a fajták, hogyan viselkednek hazai körülmények között, illetve azt is, hogyan viszonyul a piac ehhez fajtasorhoz. Ugyanakkor a kajszi esetén is bekövetkezhet az, ami az őszibaracknál és a nektarinnál: a bikolor színű terméseket kiszorítják az egyszínűek. A fajtasorba nem kerülnek bele olyan gyümölcsök, amelyek nem érik el vagy haladják meg a bikolor fajta ízminőségét. A küllem nem mehet az íz rovására.
Az IPS kétféle termesztési rendszert alkalmaz.
Dél-Olaszországban hagyományos váza koronaforma jellemző. Észak-Olaszországban a síkvidékeken, ahol nagyobb a fagyveszély, központi tengelyes orsó koronaformát alkalmaznak. A talajszint számára ideális koronaforma a váza. Nálunk azonban a gyümölcsfajok közül a kis ráfordítású és igényű fajok vannak számon tartva a kajszi, ezért nem szeretnének oszlopokat és komoly támrendszert építeni az ültetvényeken.
A fapusztulásos problémával összefüggésben elmondható, hogy a szemzési pontnak 15-20 cm-rel a talaj fölé kell kerülnie telepítéskor. A talajtól számított 50-60 cm-es magasságban visszavágják a csemetéket. Tavasszal elkezdődik a hajtásképződés, a visszavágástól számított 10 cm-es mélységben ledörzsölik a friss hajtásokat. A véglegesen maradó vázkarokat sosem szeretnék a visszavágás mögötti részből meghagyni. Ha rögtön a visszavágás után hagyunk meg egy vázkart, akkor évek múlva, amikor már nagy termés van a fákon, nagy valószínűséggel le fog törni. A talaj adottságainak megfelelő alannyal telepítsük be az ültetvényeket. A tisztítás után meghagyják az alatta levő zónában a karjelölteket – természetesen letisztítják a törzset is -, és amikor a vázkar jelöltek elérik a 40-50 cm-es hosszúságot, visszavágják azok végét. Erre a műveletre általában május végén kerül sor. Mindent egységes hosszúságra hagynak meg. Később ezeket már nem vágják vissza.
A visszavágást követően 3, 4, de akár 5 elágazás is lehet, metszés során azt hagyjuk meg, ami a 45°-os szögállást megközelíti, ezt nagyon fontos megtartani, mivel lehetőséget ad a növény számára, hogy lejjebb húzódjon a termés súlya alatt, illetve hogy ne kopaszodjon fel a vázkar. Ha tartjuk ezt a szögállást, azok az elágazások, amiket meghagyunk gallér jelleggel, nem fognak erősödni.
A hideg termőtájakon, mint például Magyarországon is, a javasolt metszési időszak a szüret előtti és a szüret utáni időszak. Mindenképpen a nyári metszést ajánlják, mert mindenféle fapusztulásért felelős kórokozó és baktérium számára ideális a fertőzéshez, ha téli, enyhe napokon történik a metszés nedves, ködös időben.
Amikor már kialakult a fa végleges szerkezete, szüret előtt a korona belsőjét tisztítják elsősorban a vízhajtásoktól, árnyékoló elágazásoktól, szüret után pedig végleges formára metszik a fát. Kevésbé lesz nagy a vízhajtásnövekedési reakció ezeknek a metszéseknek, ha nyár végi vagy ősz eleji metszésekre kerül sor, mintha nyugalmi állapotban metszenénk meg a fákat. Nyáron kisebb a metszési igény.
Ne okozzunk stresszt a növénynek se a rosszul végzett metszési beavatkozásokkal, sem pedig túl sok terméssel.
A sarka-vírus erős jelentkezésénél a növény azonnali kihúzása javasolt, hogy megelőzzük a teljes ültetvény megfertőződését. A jövő az, hogy sarka-rezisztens fajtákat telepítenek. Az egyik legfontosabb célja a IPS-nek a sarka-rezisztencia kiépítése.
Edwige Remy, (előadás, Kajszi Szakmai Tanácskozás 2018)