A Kajszi Szakmai Napon Kiss Gábor Gyümölcsért ügyvezetője előadást tartott az áruházláncok vásárlási szokásairól és minőségi elvárásairól.
A Gyümölcsért 3000-4000 tonna kajszibarackot értékesít, a friss piac 80%-át áruházláncokhoz értékesítik.
Az áruházláncokba történő beszállítás előtt több feltételnek is meg kell felelni:
Mivel az egyes áruházláncok, mint pl. a Lidl, közel 10.000 üzlete van Európában, ezért elvárás a beszállítók felé, hogy 500-1000 t terméket, 1,5-2 hónapon keresztül, ugyanazon méretben, ugyanazon minőségben tudjanak biztosítani. Fontos kikötés az egyforma növényvédelem: ugyanazokat a szereket alkalmazva, ugyanabban a fenofázisban.
Kiss Gábor elmondta, hogy a minőségbiztosítás ma már nagyon fontos alapfeltétel, pár éve még marketing előny volt, ha valaki valamilyen minőségbiztosítással rendelkezett. Gyümölcsért termékeik 95%-a Global Gap tanúsított (egység csomagolás, címkézések biztosítása stb.). A hűtőházban nagyon fontos a minősítés. PEC, CRAS tanúsításokat szereztek és tartanak fent.
Fontos az egy évre előre megtervezett értékesítés, ahol havi és heti mennyiségekre le kell bontani, hogy tudjanak ajánlatokat adni a felvásárlóiknak. 600 t napi készletet tudnak biztosítani, ezért is fontos a kapacitástervezés, mérlegelni kell többek között, hogy tudnak-e tárolni, előre kössenek szerződéseket. Ezért kell értékesítési tervet készíteni, ami az egész évet lefedi az előző évek értékesítési tapasztalatai alapján. Milyen irányban kell nyitni, többletet kezelni, és a piaci árat azon a szinten tartani, hogy ne okozzon problémát senkinek.
Az ajánlat elkészítése előtt a lehető legtöbb ismerettel kell rendelkezni Magyarországon, hogy lehessen a megfelelő árral kalkulálni, ami ne legyen túl magas, túl alacsony, mert bizonytalanságot lehet vele okozni az egész magyar piacon. Figyeljük, hogy versenytársaink hogy állnak a termeléssel.
Az előadássorozatot Pascal Felley a Gyümölcsért Kft. igazgatója folytatta. Előadásában dél európai piacról, főleg a portugál és dél Spanyolországban tapasztalható tendenciákról beszélt. Dél Európában egy ciklus végét lehet látni: elkezdődött a régi fajták lecserélése az utóbbi 15 évben. Az idei évben 3 héttel előbb kezdődött a tavalyi évhez képest a szüret. A hőmérséklet április végén május elején hideg volt, így nehéz volt eladni Európában a gyümölcsöt. Május 15-től helyre állt a rend a hőmérsékletet illetően, de néhány termelőnél rendkívüli helyzet alakult ki. Most már az áruházak kérdezik milyen fajtája van a termelőnek, és sokkal nehezebb értékesíteni a gyümölcsöt, mint korábban. Termelőnek nehéz kiválasztani, hogy melyik a jó fajta a területének, a klímának, a piacnak.
Sok nemesítő hely van, ahol 3-4 év után piacra dobnak új fajtákat, anélkül, hogy elegendő tapasztalatokat gyűjtöttek volna az adott fajtáról. Egyre nehezebb, termesztőként, mert követni kell a piaci igényt, de jobb lenne várni addig, amíg kiderülne az új fajták összes tulajdonsága. Ez idén meg is mutatkozott ez a probléma. Másik probléma a munkaerőhiány Dél Európában. Gazdasági helyzet javult Portugáliában, Spanyolországban, emiatt meglepően nehéz volt kézi munkaerőt találni. Éghajlat melegedésével, egyre koncentrálódik az érés. Tavaly a termelők 6-7 hétig szüreteltek, idén egy hónap alatt leérett az összes fajta. Másik nagy probléma a kis és nagytermelők léte: A kis termelők kis mennyiséget termelnek, megvan a helyük a rendszerben, megvan piacuk. Ezekben az országokban a 10-20 ha területű, úgynevezett közepes üzemű termelőknek nincs jövője. Nem tudja a család megművelni már a területet, külső munkaerőre lenne szükség, így nehéz talpon maradni.. Nagy termelők már gazdaságosan fent tudnak maradni. de vannak olyan gazdák, akik 800-1000 ha gyümölcsössel rendelkeznek Spanyolországban. Különösen veszélyesnek tekinthető, mivel a munkaerőhiány stb. probléma is kialakulhat. Ha egy adott területen nincs munkaerő, és mondjuk 80 ha-os területet nem tudnak leszedni, akkor ha összes hektárra vetítjük a bevételt, már nem éri meg neki gazdaságilag. Ha nincs jó kereskedelmi szervezet, akkor nem tudják értékesíteni a gyümölcsöt. Elő kell készíteni a szezont, megállapodásokat kell kötni a szupermarketekkel, könnyebb így a gyümölcs eladása. Most azt lehet tapasztalni, hogy 15%-kal nagyobb a kajszi termés Európában ez egy 100.000 tonnát jelent. Mindenhol új telepítések találhatóak, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban. Lesznek olyan termelők, akik nem tudják majd értékesíteni a gyümölcseiket.
Pascal elmondta, hogy idén májusban a kajszi ára 30 %-kal kisebb volt, mint tavaly.
És a nagy kérdés, mindezek tükrében: Magyarországon telepítsünk-e kajszi ültetvényeket? Hazánkban a közép és nagytermelőknek van helye a piacon. Ha termelőként megnézzük a piacainkat (Ausztria, és egyéb környező országok), és tudjuk biztosítani a jó minőséget, akkor még érdemes kajszit telepíteni. De figyelni kell, mert most már sokkal több energiát kell fektetni a kajszi értékesítésbe, termés minőségébe, mint régen.