Az aminosavak szerepe
A mikrobiológia általában a talaj és a gyökérzóna higiéniáját és teljesítőképességét javítja, azaz a növény környezetére van hatással. A mikroorganizmusok támogatják a növényt különböző tápanyagokkal, feltárják a lekötött tápanyagokat, mint a szerves kötésben levő foszfort vagy a szervetlen kötésben levő foszfort és káliumot.
A növényi kivonatok, mint például az olajok, elsősorban növényvédelmi célokat szolgálnak. Természetazonosak, de nem feltétlenül származnak ugyanabból a növényből, mint amibe kijuttatják. A növény sok esetben szerves anyagként ismeri fel.
A hasznos nyomelemek felkészítik a növényeket különböző helyzetek kezelésére, mint stressz vagy betegség elleni védekezés, hatásuk elsősorban növényvédelmi jellegű. Szervetlen anyagok, emiatt a növény idegenként ismeri fel.
Az aminosavak a fehérjék építőelemeiként, valamint előanyagokként játszanak szerepet a szervezetben: fehérje jellegű hormonok és enzimek képződnek belőlük, de íz- és zamatanyagok előanyagai is lehetnek. Az aminosavak serkentenek és stimulálnak is, az élettani folyamatok szabályozásában (mint a klorofilszintézis, fehérjefelépítés, cukorszintézis, sejtdifferenciálódás vagy a megtermékenyülés) vesznek részt, valamint a fehérjékkel együtt végzik a tápanyagok szállítását is.
A növény szintetizálja és raktározza az aminosavakat, így amikor szükség van rá, fel tudja használni azokat. Ha a növény készen kap meg anyagokat, képes akár 25-30%-át is megspórolni annak az energiának, amit az anyagok előállítására használt volna fel – a megtakarított energiát a termésmennyiség, minőség vagy ellenállóképesség fokozásába fektetheti.
Az aminosavak fontosak a stresszkezelésben is. A segítségükkel a növény nem csak jól reagál a váratlan helyzetekre, például fagyra vagy aszályra, hanem fel is készíthető előzetesen. Bármilyen stressz is éri a növényeket, azok úgynevezett általános stressz szindrómával reagálnak. A stresszre adott vészreakcióként a növény becsukja a gázcserenyílásokat és elkezd raktározni. Stresszállapotban levő növénynél a lebontó folyamatok kerülnek az építő folyamatok helyére, mivel zárt sztrómákkal nem lehet anyagokat előállítani, a saját szervezetét kezdi el lebontani. Amennyiben nem tudjuk megszüntetni ezt az állapotot és az egyensúly nem áll vissza, a növény előbb-utóbb károsodni fog.
Folyamatos stresszhelyzet
Állati, növényi és mesterséges eredetű aminosavas termékek is elérhetőek, értékben és alkalmazhatóságban nincs különbség az (állati és növényi eredetű) aminosavak között. Az állat- és növényvilágban ugyanaz az aminosav készlet körforog: visszabontódik, majd később újra felépül belőle valami. A lényeg, hogy az aminosav aktív legyen, így a növény egyből fel tudja használni.
Kémiai szintézis és fermentáció által csak limitált mennyiségű aminosavat lehet előállítani, ezek építő folyamatok. Aminosavat bontással is lehet előállítani, melynek két módszere a kémiai hidrolízis (széttörés, darabolás) és enzimatikus hidrolízis (emésztés).
Szabó István, Profeed Kft. (Gyümölcstermesztők Szakmai Konferenciája, 2019, előadás)