Almatermésűek vízigénye és az ültetvények szakszerű öntözése


  • Kertész Portál
  • |
  • 2019-07-04

Az alma termelési adatait tekintve elmondható, hogy Kína drámaian növekedett az elmúlt években a területek tekintetében.

1. ábra: 2014-es adatok termelékenységi szempontból (Forrás: előadás jegyzet)

 

Csak Európát nézzük Oroszország és Lengyelország a kiugró alma területekben. Magyarország körülbelül a középmezőnyben helyezkedik el. Németország és Spanyolország közel azonos területtel rendelkezik, mint Magyarország.

2. ábra: Alma területek Európában 2011-ben (Forrás: előadás jegyzet)

 

Nem terület, hanem termelés szempontjából nézve az országok közötti eloszlásokat, akkor Lengyelország a vezető helyen van. Oroszország már csak a harmadik helyet foglalja el. Magyarország visszaesik a 11. helyre, még Spanyolország és Németország előrébb kerültek, sokkal hatékonyabban termelnek. Ez a statisztika a fiatal és öreg ültetvények termésmennyiségének összevonásával intenzív és extenzív ültetvények adagolásával is kis- és nagytermelők mennyiségével átlagosan számoltak.

 

3. ábra: Termésmennyiség eloszlása Európában (Forrás: előadás jegyzet)

 

Ausztria, Svájc és Hollandia kis területen nagy hatékonysággal termel. Magyarországon körülbelül 15 tonna hektáronként alma kerül termelésbe. 2014 óta Magyarországon drámai változások mentek végbe erős fejlődés indult meg. Az extenzív ültetvényeket intenzívre cserélik ezáltal egyre jobb és erősebb lesz Magyarország termelési hatékonysága alma szempontjából. Ha 40-50 tonnát elérjük, akkor fel tudjuk venni a versenyt Olaszországgal. Ezt új fajták, új alanyok választásával, megfelelő metszés technológia és öntözés átgondolt használatával tehetjük meg. A lényeg hogy holisztikus teljes képet kell nézni a növénytermesztésben. Amire oda kell figyelni egy termelőnek az a termékenység gazdaságossági növekedése, a rizikófaktor csökkentése, kiegyenlített termelés létrehozása a jövő évre. Segít ebben a metszés, a ritkítás, az öntözés és tápoldatozás.

Egy fának hatalmas nyomással kell, hogy rendelkeznie ahhoz, hogy a talajban lévő vizet a levelein keresztül elpárologtatássa a légtérben.  Közel 2 bar nyomással vezeti el a vizet az atmoszférába. A talaj az öntözés után telített lesz vízzel, magas potenciál nyomás alakul ki, a víz a transpiráció segítségével a gyökereken keresztül megy a növényen, majd kilép a levegőbe. A párologtatás során mindig az alacsony nyomás felől a magas felé megy a víz. 
Magyarországi viszonyok között nehéz a megfelelő talajnedvességet tartani úgy, hogy ne égessük ki a növényt. Ha nem öntözzük, megég, kiszárad a növény, hasznos gyökerek csökkennek, csökken a gyümölcs mérete, csökken a termés mennyiség. Ezért fontos az állandó szinten tartó talajnedvesség.


Három talajállapotról beszélhetünk. Az első, amikor alacsony a talajnedvesség. Ilyenkor sok levegő van a talaj részecskék között, sok oxigén, és kevés a víz. Ez egy száraz talajállapot, de nem ideális, nem jó. A második, amikor sok víz van a talajban, ez a vízmennyiség kiszorítja az oxigént, ezért oxigénmentes állapot alakul ki, a talaj túltelített lesz. Ez sem jó a talajnak. Az optimális, amikor is egyensúlyban van a nedvesség és a levegő részecskék között. Ilyenkor a fa, a növény könnyen felveszi a tápelemeket és a vizet. Megfelelő mikroöntözéssel lehet elérni ezt az állapotot és folyamatosan fenn lehet tartani.

4. ábra: A három talajállapot (Forrás: előadás jegyzet)

 

A legtöbb gyümölcsfa esetében csepegtető öntözésnél 40-50 cm az a terület, ahol aktív gyökérzóna van. Két méter mélyen is találhatóak gyökerek, de a legaktívabb leghatékonyabb gyökerek a talaj felső rétegében vannak, mert általában a felső rétegben van az az optimális víz levegő arány.

Két gyökér típus rendszerről beszélünk fáknál. Vannak a tartó gyökerek. A fát a talajban tartó gyökerek mélyen belenyúlnak a talajba több méteren át. Fő feladatuk a tartás, de vesznek fel tápanyagot és vizet, de nem olyan mértékben, mint a felső rétegekben. Ezeknek a gyökereknek inkább az extenzív ültetvényekben van szerepe.

A második fajta gyökér a talaj felső aktív zónájában található sok kicsi hajszálgyökér behálózza a talajt. Ezek a gyökerek több vizet és tápanyagot tudnak felvenni, ezáltal sok gyümölcsöt termelni. Gyökérzónát nemcsak a fa alatt találunk, hanem nagyobb területen behálózza a talajt a növény körül.

Öntözés szempontjából három típusú öntözésről beszélhetünk:

Elárasztásos öntözés, 14-20 nap alatt nagyon sok vizet juttatunk ki a területre, túltöltjük a talajt. Pangó víz alakul ki, ritkák az öntözések, közel kerülünk vagy akár el is érjük a hervadáspontot is a ciklus vége felé. A víz nagy része és a tápanyag egy része lemosódik a talaj alsóbb rétegeibe, ahol már nem hasznosul a növény számára, a gyökérzóna alá kerül. Kevés oxigén lesz a talajban. A fa is működésbe indul, párologtat. Hét nap múlva alig lesz víz a talajban, 14 nap múlva teljesen kiürül. Folytonos stressz hatás éri a növényeket, ami később a termésnél jelentkezhet.

5. ábra: Elárasztásos öntözés (Forrás: előadás jegyzet)

 

Szórófejes öntözés. Sokkal rövidebb az intervallum, a vízmennyiség is kisebb, de még itt is elég nagy a kilengés. Túltelített talaj alakul ki, aminek jelentős része lejut a gyökérzóna alá haszontalanul. Energiaveszteség is kialakul, mert itt már a szórófejeket működtetni kell. Tápanyagveszteséggel is számolni kell, mert a vízzel lemosódik a talaj alsóbb rétegébe. Három nap után elkezd a talajból kiürülni a víz, akár száraz is lehet a gyökerek között. Ebben az esetben is kialakul a stresszhelyzet. Igaz, kisebb mértékű stresszről beszélünk, de háromnaponta újból stressz éri.

5. ábra: Szórófejes öntözés (Forrás: előadás jegyzet)

 

Csepegtető öntözés: Minden nap, de naponta többször is lehet öntözni. Főleg homok textúrájú talajoknál jelentős a napi többszöri öntözés. Időjárástól és évszaktól függően változhat, hogy naponta többször, vagy hetente párszor kell öntözni. Megtakarítunk vizet, energiát, műtrágyát. Nincs nagy különbség a napok között, a növény is tud igazodni, nincs stresszhatás, nincs szélsőséges kilengés.

6. ábra: Csepegtető öntözés (Forrás: előadás jegyzet)

 

M9-es alanyon is még fontosabb az egyenletesen átnedvesített talaj, főleg az új fajtáknál. Két csepegtetőtest közti normál távolság 50-60 cm magyarországi viszonylatban, hogy egységesen átnedvesítse a talajokat. Egyes területeken a 40 cm-es csepegtetőtestek közötti távolság (pl. homok), a kötött talajon viszont a 60-70 cm-es távolság az ideális. Csak a felső 40-50 cm-ig kell átnedvesíteni a talajt. Sok víz kiadással elvesztjük a vizet, energiát, műtrágyát.

Mennyi a szükséges öntözés naponta? Az alma csúcs igénye augusztus és szeptember között van, egy-két héttel a szüret előtt. Ez a csúcsigény tarthat egy hétig vagy egy hónapig is az időjárástól függően. A félretervezett öntözési rendszer, kisméretű almákat eredményez, az így kialakult stressz, hatással lesz a jövő évi termésre is. 3-6 mm öntözési igény/ha – 3-6 l/nm, 30-60 m3/ha.

Új telepítés vízigény 1-3 mm között ingadozik, a tervezést a 7-10 éves növényekre, és 50-60-70 t/ha-ra tervezik.

Csak korszerű ültetvény tud versenyben maradni jelenleg. A kezdeti nagy beruházás ellenére, ha megfelelően, tervezetten, kiegyensúlyozott tápanyagellátásban, időben elvégzett agrotechnikai műveletekben és növényvédelmi kezelésekben részesítjük ültetvényünket, hamarabb visszatérül a beruházás, mint ahogy gondolnánk.

 

Ziv Charitt, Netafim (előadás: Alma Szakmai Nap 2018)