Az Észak- Alföldi Zöldség-Gyümölcs TÉSZ kezdeményezésére ez évben a tápanyag-utánpótlás és növényvédelem javítása érdekében üzemi kísérleteket végeztünk a hajdúsági tájkörzetben.
A kísérletekben három cég vett részt termékeivel, az értékelést a Debreceni Egyetem MÉK Kar Kertészettudományi Intézete, a koordinációt pedig a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. vállalta. A kísérletek bemutatására 2014. szeptember 23-án, a Bagaméron rendezett szakmai napon került sor.
A torma évi átlagos termőterülete 1700 ha hazánkban, az éves előállított mennyiség kb. 10 000 t.
A tájkörzetben állítják elő a hazai termés jelentős részét, ebből a Tész évente 2- 2,5 ezer tonnát forgalmaz. A Hajdúsági torma 2009-ben nyerte el az „oltalom alatt álló eredet megjelölés” (OEM) uniós védelmet. A termékleírásban szereplő termesztéstechnológia a Hajdúsági Torma Egyesület felügyelete alatt áll. A hagyományokon nyugvó technológia a kornak megfelelő kihívásokkal néz szembe, így javításra szorul. A megváltozott körülmények között is biztosítani kell a kiváló minőséget és hozamot, véli Elek Sándor, az Észak-Alföldi Tész torma üzletágának vezetője, aki a kísérleteket kezdeményezte. Az utóbbi években egyre több növényvédelmi probléma jelentkezett, amit a csökkenő szerkínálat miatt egyre nehezebb volt kezelni. A hagyományos, nagy vízadagokkal történő öntözés állandósította a talajok tömörödöttségét, a tápanyagok kimosódását a tenyészidőszakban.
A szerves anyag használata jelentősen csökkent, mivel egyre nehezebb beszerezni és drága.
2013-ban néhány termelő már kipróbálta az egyik cég lombtrágya készítményét kedvező eredményekkel, így felmerült az igény egy szélesebb kísérleti tevékenységre.
Cél, a torma tápanyagfelvételének és ellenállóságának javítása
Az utóbbi években a tápanyag-utánpótlás készítményei között egyre több ún. bio-stimulátor jelent meg, amely segítheti a növények stressz-toleranciáját, illetve olyan talajjavító anyagok, pellet szerves trágyák, amelyek javítják a tápanyagok jobb felvehetőségét, így a hozamot és minőséget.
A kísérlet célja volt ezen anyagok kipróbálása tormatermesztésben a Tész tagok többségére jellemző termesztési körülmények között. Kiválasztani azokat a készítményeket, amelyek segítik a növények stressz-toleranciáját, betegség ellenállóságát, a terméshozam és minőség kiegyenlítettségét, ezzel növelve a termelés jövedelmezőségét.
A kísérleteket három termelőnél végezték Létavértes, Vámospércs és Bagamér határában.
A kezeléseket az alábbi táblázat foglalja össze. Minden esetben a kontroll parcellák a szokásos módon kezelt területek voltak.
|
Helyszín / ültetés ideje |
Terület (ha) |
Talajkezelés* szántással egy időben |
Dugványkezelés |
Lombkezelés |
|
Bagamér április 20. |
0,48 |
Tribu (1,2 t) Guanito (0,15 t)
|
- |
MYR Micro 1x 1liter Trainer 3 x 2 liter Scudo 3 x 1liter (július 15 után 2 hetente |
|
Létavértes április 28. |
1,5 |
- |
Bistep-oldat 2 %-os |
(a kezelések nem folytatódtak) |
|
Vámospércs március 25. |
3,5 |
- |
Bistep-oldat 2 %-os |
Bistep - fejelés után 1,5 l/ 200 l vízben - aug. elején 2l / 200 l vízben Zöldpajzs - fejelés után 1,5 l/ 200 l vízben - aug. elején 2l/ 200 l vízben |
*A mennyiségek a kísérleti területre vonatkoznak.
Értékelési módszerek
Minden termelőnél és kezelésnél két alkalommal véletlenszerű levél mintavétel törtét, feljegyeztük a levelek hosszát és számát.
A hozam és minőség értékelése korai hozambecsléssel kezdődött szeptember közepén. A teljes hozamértékelésre novemberben kerül sor kezelésenként. A minőséget az osztályozottsággal jellemeztük szabvány szerint: I.o. – 25 mm (középen mérve) x 20 cm, egyenes, sima, II. o. – 20 mm x 20 cm, egyenes, sima, III.o.- 15 mm x 15 cm. Külön vizsgáltuk a rizómák felületét, simaságát, elágazások és esetleges barnulás előfordulását. A mintákat a kezelt és kontroll parcellákon a területről átlósan gyűjtött 30-30 egyednél végeztük. Az adatokat átlagolva tüntettük fel a táblázatban és diagramon.
Eredmények
A tápanyag-utánpótlás jelentős hatást gyakorol a torma lombozatának fejlődésére, ezáltal a megfelelő hozam és minőség kialakulására.
Az alábbi táblázatban a levelek hosszúságát és azok számát értékeltük különböző helyszíneken és kezelések mellett a kontroll összehasonlításában.
Tápanyag-utánpótlás hatása a levelek hosszának- és számának alakulására (2014. 06. 28.)
A három vizsgálati helyszínen a leggyengébb lombozatot Létavértesen mértünk, ahol az állomány a mérés idejéig még nem kapott öntözővizet. De, ezen körülmények között is kezelt parcellák jobban viselték az szárazabb viszonyokat, azaz nagyobb lombozatot fejlesztettek. Ez főként a Zöldpajzs kezelésnél volt nagyobb mértékű, mivel az ép levelek száma ennél nagyobb volt a vizsgált növények átlagában.
Öntözött viszonyok között (Vámospércs) azonban a Bistep kedvező hatása mutatkozott meg, azaz
5-6 cm-el növelte a lombozat hosszát, ezáltal az asszimilációs felület nagyságát. Ezt mutatja a következő ábra is.
Vámospércs – Bistep-el kezelt állomány (2014. 06. 28.)
A Bagaméren végzett Tribu és Guanito szervesanyag források, valamint a lombkezelések szintén kedvező hatást gyakoroltak a lombozat fejlődésére a kontrollhoz képest.
Köztudott, hogy a lombozat erőssége meghatározza a rizóma méretét és minőségét is.
További adatokkal kívánjuk igazolni a kezelések hatását az osztályozottságra és a minőséget befolyásoló elváltozások alakulására.
A következő kördiagramok a Hortiservice által ajánlott talaj- és lombkezelés rizóma minőségére gyakorolt hatását szemlélteti. A Bagaméren végzett kísérletnél a kezelt állományból
(B-Hortiservice) és a kontroll (B-ø) területről származó 30-30 tő minőségének értékelési adatait mutatja be.
Talaj- és lombkezelés hatása a rizóma minőségére (Bagamér, 2014. 09. 16.)
Megállapítható, hogy a kezelt területen az I. osztályú rizóma részaránya több mint 50 %, míg a kontrollnál ez csak 23 % volt. Hasonló tendencia figyelhető meg a rizóma felületének alakulásánál is, azaz a kontroll területről származó egyedeknek csak 43 %-ánál volt sima a felület, míg a tápanyag-utánpótlásban részesült állománynál ez elérte a 80 %-ot.
Vámospércsen a Zöldpajzs és a Bistep kezelések hatását vizsgáltuk, melyek eredményeit az alábbi kör diagramok mutatják be. A rizóma osztályozottságánál megállapítottuk, hogy a legjobb kategóriába a kontrollnál a felszedett mintáknak (30 db) csak a 17 %-a került, míg a lombkezelt állományoknál ez 60, illetve 63 % volt. Hasonlóan kedvező kezeléshatást kaptunk a sima felület értékelésénél is, melyben a dugvány- és lombkezelt terület növényei a minták átlagában 93, illetve
97 %-ot mutatott a kontrollhoz képest (57 %). Az értékelés során elszíneződött rizómákkal nem találkoztunk. Az osztályozottság és a rizóma felületét vizsgálva a kétféle kezelés közül a Bistep bizonyult hatékonyabbnak.
Zöldpajzs és a Bistep kezelés hatása a rizóma minőségére (Vámospércs, 2014. 09. 16.)
Összességében, a kísérlet során az alábbi megállapításokat tettük:
- A kezelések kedvezően hatottak a torma lomb-fejlődésére és a rizóma minőségére egyaránt.
- Vámospércsen a Bistep kezelés bizonyult leginkább eredményesnek.
- Létavértesen az átmeneti vízhiányt a Zöldpajzsos kezelés állománya bírta jobban.
- A Hortiservice által javasolt tápanyag utánpótlás (talajba és lombra) egészségesebb állományt és jobb rizóma minőséget mutatott.
Takácsné dr. Hájos Mária
egyetemi docens (Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézet)
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
A cikk a Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia 2014/4. lapszámában jelent meg.