A talajtermékenység és azon belül a talaj tápanyag-szolgáltató képességének fenntartása az eredményes növénytermesztés alapvető feltétele. A talajvizsgálatokon alapuló, termőhely-specifikus tápanyag visszapótlás ökonómiai és ökológiai szempontból is rendkívül fontos. Mivel a fűszerpaprika termés legfontosabb feldolgozóipari értékmérő tulajdonsága a bogyó szárazanyag, illetve festéktartalma, ezért ezen beltartalmi jellemzők magas szintű kialakítására kell törekednünk a termesztéstechnológia minden eszközével, így a tápanyag-utánpótlással is. A makrotápelemek közül a káliumnak speciális helyzete van, mivel nem épül be a szerves anyagba, a növényi hamuban viszont 60 %-ban van jelen. A kálium szerepe rendkívül fontos a növények vízháztartásában; a sejtekben nagy turgornyomást eredményezve segít átvészelni a szárazidőszakokat. Számos enzim aktivátora, javítja a fotoszintetikus aktivitást. Elősegíti a szénhidrátok (cukor, keményítő, cellulóz) szintézisét. A K kedvezően hat a termésképzésre és fokozza a koraiságot. Ez fűszerpaprika esetében különösen előnyös lehet, hiszen egyes évjáratokban éppen a vegetációs időszak hossza (pontosabban rövidsége) határozza meg a termés mennyiségét és minőségét. A kálium növeli a paprika C-vitamin tartalmát és fokozza a növény ellenálló képességét a stresszhatásokkal szemben. Kimutatható, hogy kedvezőtlen időjárású években a káliummal jól ellátott talajokon kisebb a terméskiesés. A többi tápelem megfelelő hasznosulásához is szükséges a megfelelő káliumszint. Kálium hiányában nőhet az összes, illetve ásványi N-tartalom, míg a szerves N aránya csökken az elégtelen N/K arány miatt. A nitrátreduktáz enzim szintézisére hatva a fehérjeképződést befolyásolja. A K-hiányos növényben így csökken a fehérje-N aránya. Ezért hangsúlyozza az újabb irodalom az optimális N/K arány jelentőségét.
A minőségi paraméterek tekintetében általánosan elfogadott, hogy a Kellátás optimuma biztosítja a megfelelő:
- aroma-, íz- és színanyagok kialakulását
- a termés cukor, vitamin és fehérje tartalmának növelését.
- növeli a termés szárazanyag tartalmát (1.ábra)
- fokozza a színanyagok képződését (2.ábra)
- javítja a növény abiotikus stresszekkel szembeni ellenálló képességét, főként a szárazság- és hidegtűrését.
A fűszerpaprikában található festékek kémiai összetételük alapján a karotinoidokhoz tartoznak. A bogyószín kialakításában többféle karotinoid vesz részt. Ezek közül legfontosabbak a piros színű kapszanthin és kapszorubin, a többi színanyag sárga színű és nincs nagy szerepe a színképzésben. A karotinoid szintézis a bogyók érése és utóér(lel)ése során zajlik le, ekkor folyamatosan nő a festéktartalom a bogyókban, miközben a klorofill és a cukor folyamatosan elbomlik. A káliummal jól ellátott növények bogyójában kialakult magasabb cukortartalom megfelelő energiaforrást biztosít az utóérési folyamatokhoz.
Mindezek ellenére hazánkban a kálium műtrágyák felhasználása alacsony szintű. Míg a nyugat-európai országokban a felhasznált műtrágya mennyiségeket alapul véve a N : K arány 1 : 0,44, addig ez az arány nálunk 1 : 0,2-0,25.
A káliumhiány tünetei paprikán
Már kismértékű hiány estén is késleltetett a növekedés, termékcsökkenés és minőségromlás következik be. Ezek a látens tünetek legtöbbször elégtelen vízháztartásból adódnak.
Káliumhiány tünete paprikán
Nagyobb mértékű hiány esetén szabad szemmel is jól látható levéltünetek jelzik a betegséget. A kálium hiány legelőször az idősebb leveleken jelentkezik, mivel reutilizálható tápelemről van szó, ami azt jelenti, hogy az idős növényi szervekből átépül a fiatal, növekvő részekbe. Az idősebb leveleken klorotikus foltok jelennek meg, melyek mintázata megkülönböztethető más tápelem hasonló hiánytüneteitől. A sárgulás a levél csúcsától (és szélétől) indul ki és halad a levélalap irányába. Később a sárgászöld elszíneződés vörösesbarna árnyalatúvá válik, az elszíneződött levélrészek elhalnak. A fiatal levelek általában tünetmentesek. Kálium túladagolás esetén számolni kell antagonista hatással, a kationegyensúly felbomlásával. Ez elsősorban a kalcium és magnézium felvételi zavarokat okozhat. A túladagolás hajlamosabbá teheti a bogyókat a csúcsfoltosságra, aminek oka a K-Ca antagonizmus.
A fűszerpaprika káliumtrágyázásának irányelvei
A kijuttatandó káliumadag meghatározásánál fontos, hogy figyelembe vegyük a termőhelyi jellemzőket és a talaj tápanyag ellátottságát. A fűszerpaprikát hazánkban Kalocsa környékén dunai öntés, míg Szeged környékén, homoktalajokon termesztik. Az agyagásványokban gazdagabb talajoknak nagyobb a kálium pufferoló képességük, általában több káliumot tartalmaznak, de ennek nagy része lekötődik az agyagásványok felületén, amit kálium-fixálásnak nevezünk. Ezért ezeken a talajokon magasabb kicserélhető K szintet kell biztosítani. A helyes tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen feltétele a talajvizsgálat, mely segítségével számos információt kapunk talajunk agrokémiai tulajdonságairól. Ez alapján képet nyerhetünk talajunk tápanyagtartalmáról, amit a paprika tápanyagigényével összevetve, a módosító tényezőket figyelembe véve, kiszámíthatjuk a kijuttatandó tápanyagmennyiséget. Alaptrágyaként szükséges 50-60 t/ha istállótrágya kijuttatása. A műtrágyaadagot úgy határozhatjuk meg, hogy a várható termésmennyiséget megszorozzuk az egységnyi termés előállításához szükséges kálium mennyiségével és ezt az értéket korrigáljuk a talaj káliumellátottságának függvényében.
Ajánlott hatóanyag mennyiségek (kg/ha) az egyes trágyázási rendszerekben.
Bár a fűszerpaprika a többi paprika típusnál nagyobb toleranciát mutat a magas sókoncentrációval szemben, mégis trágyázására elsősorban a klórmentes műtrágyák javasolhatók. A legelterjedtebb és legolcsóbb káliumklorid hatóanyagú készítmények legfeljebb őszi alaptrágyázásban használhatók fel. A trágyák időbeni elosztásánál figyelembe kell venni az egyes tápelemek eltérő mobilitását és feltáródó képességét, valamint a talaj fizikai tulajdonságait. Általános tanácsként javasolható, hogy a foszfor 80-100%-át és a kálium 50-60%-át alaptrágyaként juttassuk ki. Tavasszal indítótrágyaként adhatjuk a növénynek a fennmaradó mennyiségeket. A nitrogént a tenyészidőszakban juttatjuk indító- és fejtrágya formájában, de indokolt esetben (kötött talaj, sok tarlómaradvány) alaptrágyaként való kijuttatása is lehetséges. Fejtrágyázásnál előnyben kell részesíteni a jól oldódó, gyors hatású NO3-típusú műtrágyákat, mivel a paprika érzékeny a klorid és a karbamid típusú műtrágyákra egyaránt.
Szerkesztette:
Kapitány József, Timár Zoltán Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kht.
Irinyi Barnabás, Corvinus Egyetem Zöldség és Gombatermesztési Tanszék
