A kálium garancia a zöldségtermesztésben a termésminőségre és a termésbiztonságra

A kálium növényi tápanyag

A zöldségnövények átlagosan 80 %-ban vizet tartalmaznak és 20 %-ban szárazanyagot, amely nyersrostból, fehérjéből, nitrogénmentes anyagokból, zsírból, továbbá az ún. hamuanyagokból áll. Ez utóbbi olyan fontos növényi tápanyagokból tevődik össze, mint a foszfor, a magnézium vagy a kálium és más, a növények számára nélkülözhetetlen elemekből, mindenekelőtt a legnagyobb mennyiséget kitevő káliumból.

Kálium a talajban

A növény a káliumot a gyökéren keresztül a talajoldatból veszi fel, amely 5-45 kg/ha mennyiségben tartalmaz K₂O-t, ez lényegesen kevesebb, mint amennyit egy átlagos termésmennyiség kifejlesztéséhez felhasznál. A talajoldatból elfogyó kálium az agyagásványok felületéről ioncsere útján folyamatosan pótlódik abban az esetben, ha a talaj elegendő káliumot tartalmaz. Természetes körülmények között az agyagásványokban gazdag talajok több káliumot tartalmaznak, mint a homok talajok. A növények jó tápanyagellátásának feltétele, hogy a termőföld a talajtípusnak megfelelő, szükséges mennyiségű, könnyen felvehető káliumot tartalmazzon.

A növényi hamu jól mutatja a növény magas káliumigényét.

Kálium szerepe a növényben:

Növeli a termésmennyiséget

• Az optimális káliumellátás elősegíti a zavartalan növényi anyagcserét és ezen keresztül magas terméseredményt garantál.
• A zöldségnövények káliumigénye nagy, kiemelkedő termésátlagok esetén elérheti vagy meg is haladhatja a 250-350 kg/ha K₂O-t.

Káliumhiány paprikánál, Káliumhiány fejes káposztánál

Javítja a minőséget

• A kálium elősegíti és fokozza az aroma-, az íz- és a színanyagok kialakulását,
• a kálium fokozza a fotoszintézist és az enzimreakciókat, ezáltal magasabb a termés cukor-, fehérje- és vitamintartalma,
• a kálium javítja a termés külső megjelenését, a piacosságát azáltal, hogy fokozza a színanyagok mennyiségét a paprika, a paradicsom, a cékla, a vöröskáposzta, a sárgarépa és a hónapos retek esetében,
• a kálium növeli a termés szárazanyagtartalmát és a sejtfalak vastagságát, ezáltal javítja a szállíthatóságot és a tárolhatóságot.

Fokozza a termésbiztonságot

• A kálium fokozza a növények hidegtűrő képességét,
• a kálium növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet azáltal, hogy elő segíti a vastagabb szárazságtűrő képességet,
• a kálium javítja a szárazságtűrő képességet,
• a kálium kedvezőtlen fejlődési és növekedési feltételek esetén, azáltal, hogy fokozza a stressztűrő képességet, csökkenti a terméskiesést.

Káliumhiány

Kismértékű, látens káliumhiány már terméscsökkenést és minőségromlást eredményez. Erősebb hiány esetén jelentős terméskiesés mellett klorotikus és nekrotikus tünetek jelentkeznek az alsó, idősebb leveleken, amelyek a levelek hegyétől a levélnyél irányába húzódnak, miközben a fiatal levelek zöldek maradnak.

Káliumhiány uborkán, Káliumhiány hagymán

A kielégítő káliumtrágyázás növeli a termésbiztonságot és javítja a minőséget.

Káliumtrágyázás

A műtrágyaigényt meghatározó tényezők:

• a zöldségfaj tápanyagigénye és tápanyaghasznosító képessége
• a talaj tápanyagellátottsága és tápanyagszolgáltató képessége
• a talaj tápanyagmegkötő képessége, tápanyagveszteség
• az alkalmazott szerves- és műtrágyák érvényesülése adott talajon

	A káliumszükséglet meghatározása A növény tápanyagszükséglete a termés mennyiségével és annak tápanyagtartalmával arányosan növekszik. Ezért a kiszórásra kerülő műtrágyaadag kiszámítását úgy végezzük, hogy a várható termésmennyiséget megszorozzuk az egységnyi termés elő állításához szükséges káliummal (1. táblázat). Ezt az értéket módosítja a talaj káliumellátottsága. „Megfelelő“ ellátottságnál, a számított értéket, „jó“ kategória esetén a felét, „nagyon jó“ ellátottságnál nem használunk kálium m´u´ trágyát. „Közepes“, „gyenge“ és „igen gyenge“ tápanyagellátottságú kategóriába tartozó talajoknál, 20, 40, illetve 60 %-kal több káliumot adunk, mint a „megfelelő“ ellátottság esetén (2. táblázat).		1. táblázat: Egy tonna termés kifejlesztéséhez szükséges kálium (K2O kg/t)   Paradicsom..........................4,5 Paprika ................................3,5 Sárgarépa ............................6,0 Zeller ....................................8,0 Retek....................................5,0 Hagyma ..............................4,0 Borsó ................................15,2 Bab ....................................13,0 Uborka ................................4,0 Fejes káposzta ....................4,7 Karfiol ..................................5,0 Fejes saláta ..........................5,0 Sárgadinnye ......................6,0 Görögdinnye ........................5,6 Petrezselyem........................6,0 Cékla....................................6,0 Fokhagyma..........................4,2 Fűszerpaprika ......................6,5

 

2. táblázat: A talajok Al oldható káliumtartalma

A trágyázással kapcsolatos tudnivalók

Annak érdekében, hogy a növény folyamatos tápanyagfelvételét biztosítani tudjuk, úgy azt a káliumtrágyázásnak követnie kell. A kálium túladagolását, akárcsak az egyszerre kijuttatott túl nagy adagot – 300 kg/ha felett – kerüljük. Nagyobb káliumigény esetén a következők szerint határozzuk meg a műtrágyaadagot:

• alaptrágya: 200-300 kg/ha K₂O
• indító- és fejtrágya (alkalmanként): 100-150 kg/ha K₂O

A trágyaigényt (összes káliumigényt) a következők szerint osszuk meg:

1. Hosszú tenyészidejű és sok káliumot igénylő zöldségfajok:

• alaptrágya: 50 %
• indítótrágya: 25 %
• fejtrágya: 25 %

2. Rövid tenyészidejű, kisebb káliumigényű zöldségfélék:

• alaptrágya: 50-75 %
• indítótrágya: 25-50 %

A káliumtrágyázás optimális hatásának feltétele a többi növényi tápelem arányos adagolása.

3. táblázat: A zöldségtermesztésben javasolt tápanyagok a talajok megfelelő tápanyagellátottsága esetén

Szerkesztette:

Dr. Terbe István Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar

Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék