Európa egyre több almatermő vidékén okoz kárt a földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata). Jelen cikkben a Trento környéki gyümölcsösökben szerzett tapasztalatokat mutatjuk be a kártevővel kapcsolatban.
Trento környékén az első egyedet 1990-ben fogták be és 2010. évtől jelentős egyedszámban csapdázzák a termőtájon. 2016-ig nem okozott mérhető kártételt ez a faj, 2016.-ban azonban helyenként 20% fölötti kártételt regisztráltak. Az általa károsított gyümölcsök tárolásra nem alkalmasak, azokat legfeljebb ipari gyümölcsként lehet értékesíteni. Tápnövény köre nagyon nagy, irodalmi adatok szerint a kártevő több mint 250 növényfajt károsít, egy vegetációs periódusban 6 nemzedék kialakítására képes. Trento térségében termesztett gyümölcsök közül az őszibarackot, kajszit, almát, körtét és birset károsította, eddig 3, jól elkülöníthető nemzedékét határolták el. A sárga színű gyümölcsökre repül elsősorban. Az almafajták közül pedig azokra, amelyek alapszíne sárga. A teljesen piros fajtákat nem károsítja, de a piros fedőszínű és a gyümölcs árnyékos oldalán sárga alapszínű fajtákon megfigyelték a kártételét. A bemutatott termőtájban a legnagyobb problémát a Golden, Morgenduft, Fuji, Pink Lady fajták gyümölcsein okozta.
1. kép: Jellegzetes kártétel Golden almán
2. kép:A peterakás helyéül szolgáló hüvely a héj alatt
Kártevő, tünet és kártétel
A földközi-tengeri gyümölcslégy 4-5mm hosszú, szárnyain jellegzetes mintázattal. A nőstény potroha tojócsőben végződik. Irodalmi adatok szerint a kártevő báb állapotban telel át, de a trentoi szakemberek szerint az áttelelő imágók által lerakott tojásokból kifejlődő második nemzedék okozza augusztus közepétől a jelentős kártételt. A nőstények hosszú tojócsövükkel az alma héja alatt 0,5-2 mm átmérőjű üreget alakítanak ki és ebbe rakják 20-30 tojásukat.
3. kép: A kártevő nyűvei 4. kép: A nyűvek táplálkozasának eredménye a gyümölcshúsban
A károsítás látható tünete az üreg fölötti besüppedő vagy nekrotizálódó folt az alma felületén. Összetéveszthető az Alternária fertőzéssel, illetve Ca-hiány által okozott folttal egyaránt. A tojások 1-3 nap alatt kikelnek és a 7-9 mm hosszú fehér nyüvek a gyümölcshúst fogyasztják. Szerteágazó járataikkal tönkreteszik az almát, amely a kártétel következtében lehull. A lehullott gyümölcsben kifejlődött lárvák 11-13 naposan bábbá alakulnak, majd újabb 11-13 nap elteltével imágóvá fejlődnek. Ebben a formában párzanak, és újra károsítanak, vagy áttelelnek. A teljes nemzedékváltás időszaka 27 nap Észak-Olaszországban.
Védekezés, csapdázás
2016-ban az első nőstényeket július 20-án találták érett tojásokkal. Úgy gondolják, hogy ezeket a tojásokat más fajokba rakják, és majd az ezekből kifejlődő újabb nemzedék képes az almában kárt okozni. A kártevő ellen kémiai növényvédelemmel sikeresen lehet védekezni. A védekezést a rajzáscsúcsokhoz kell igazítani. Jelentős kárt természetesen az augusztusban és azt követő időszakban repülő egyedek által lerakott tojásokból kikelő nyüvek tudnak okozni. A hím és nőstény egyedeket különböző csapdákkal lehet befogni. A hímeket ragacslapos feromoncsapdák kihelyezésével figyelik meg, míg a nőstények repülését sárga színű, csalogató illattal ellátott edényekkel tudják befogni.
5. kép: Hím egyedek a csapdában
Akkor sikeres a növényvédelem, ha a nőstény egyedek repülésének kezdetekor tudnak beavatkozni, mert peterakás után, már a lárvák kipusztítása a gyümölcshúsból szinte lehetetlen feladat. Tehát a növényvédelem célja az imágók pusztítása. Fontos még kiemelni, hogy azokban az ültetvényekben, ahol leszüretelték a gyümölcsöt nem fog több imágót a csapda, tehát a későbbi fajták veszélyeztetettebbek, hiszen ezeknek a blokkjaiban koncentrálódnak a repülő egyedek. Fontos továbbá, hogy az első -1°C vagy alacsonyabb lehűlés után az egyedek fogása teljesen megszűnik, és nem kell abban a szezonban további peterakásra számítani.
Kémiai növényvédelem során a Tiakloprid, Spinozad és Etofenprox hatóanyagok bizonyultak hatásosnak az imágók ellen.
6. kép: Nőstény egyed peterakás közben (fotó:Claudio Pinazza)
Amennyiben a magyarországi téli hőmérsékleti adatok az elmúlt évekhez hasonlóan alakulnak akkor elképzelhető a kártevő széleskörű hazai elterjedése és értékelni kell az ellene való védekezés hazai lehetőségeit.
Irodalom: Bodor J. és Rahmé Nikola (2011): A földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata Wiedemann, 1824) újra Magyarországon. Növényvédelem, 2011 06. szám
SZENTPÉTERI TAMÁS
Fruttamas Kft.